Szójában megerősödtünk - így áll most az őszi betakarítás!

A kamara rendelkezésére álló legfrissebb, szeptember 16-án elkészült jelentésre hivatkozva a napraforgóról elmondta, az idei vetésterület (51.683 hektár) a tavalyihoz képest több mint 6 százalékkal csökkent. A korai tavasz, a kedvezően csapadékos időjárás miatt az állományok vegyes, de ígéretes képet mutattak, az akkori terméskilátások 2 és 4,5 tonna/hektár közt mozogtak. Ezek az előrejelzések azonban leromlottak: júliusban 2,6 és 3 tonna/hektár, míg augusztusban már csak 2,18 és 2,66 tonna/hektár közé „lőtték be” a szakemberek a hozamot.

– Szár- és tányérbetegségek eddig nem jelentkeztek, de a szárazság miatti másodlagos gyomosodás helyenként gondot okoz. A vármegye több körzetében volt jégverés, ami lokálisan ugyan jelentős, de összességében csekély károkat okozott, most mindössze csupán 5 hektárnyi terület tűnik betakaríthatatlannak – fogalmazott Rácz Imre.

Az elnök elmondta, augusztus utolsó hetében kezdődött el a napraforgó betakarítása, és mindvégig ütemesen haladt. Eddig a vetésterület felét vágták le, a realizált hozam 2,1 tonna/hektár, ami sajnos az utolsó becsléstől is elmarad. A felvásárlási árak igen eltérően alakulnak: az LO (linolsavas) napraforgó ára 145 és 150 ezer forint/tonna, míg HO (magas olajsavtartalmú) hibrideké 165 és 170 ezer forint/tonna közt alakul.

A Dél-Nyírségben kezdték a betakarítást

A szója idei vármegyei vetésterülete (2311 hektár) a 2023-as évihez képest csaknem megháromszorozódott. A betakarítás a Dél-Nyírségben kezdődött el szeptember első hetében, a legutóbbi adatok szerint eddig 477 hektárról összesen 800 tonnát vágtak le a gazdák, a hozam megközelíti a 1,7 tonna/hektárt. Az árakról még kevés az információ, egyelőre 170 ezer forintos tonnánkénti árakról van információja a kamarának.

Rácz Imre a kukoricával kapcsolatban elmondta: az előző évi 81.896 hektárról 87.721 hektárra növekedett a vetésterület. Kezdeti fejlődésére nagyon kedvező volt az időjárás, még az elszenvedett jégverések, viharok ellenére is. A július-augusztusi csapadékszegény időszak azonban ezt a kultúrát viselte meg talán a legjobban. A betakarítás itt is augusztus utolsó hetében kezdődött meg. Most úgy látszik, a korai (április eleji) vetések elfogadható (néhol 10 tonna/hektár fölötti) hozamokat produkálnak. A vármegyei gazdálkodók eddig több mint 26 ezer hektárról, a vetésterület mintegy egyharmadáról takarítottak be kissé javuló, 5,7 tonna/hektáros hozammal. A nedvességtartalom a tárolási norma alatt, vagy annak közelében alakult. A 65 és 75 ezer forint/tonna közti árak nagy szórást mutatnak a vármegyében.

A burgonya vetésterülete az aszálytól való félelem és a kedvezőtlen értékesítési viszonyok miatt évről-évre folyamatosan csökken, az idén 784 hektárról szedik fel a gazdák. Eddig a betakarítását a vetésterület 23 százalékán (177 hektáron) végezték még csak el, az eddigi átlaghozam 24,5 tonna hektáronként. A betakarított gumók általában megfelelőek, mind minőségben, mind méretben, bár a kötöttebb talajú termőhelyeken kissé deformáltak is előfordulnak. A tételek nagyságától függően most 150 és 250 ezer forint/tonna körül mozog az ár.

A vármegyei cukorrépa-termesztés gyakorlatilag szinte teljes egészében Tiszavasvári és környékén összpontosul, a korábbi évek 500 hektárt megközelítő területnagysághoz képest az idén már csak 89 hektáron foglalkoznak a növénnyel a gazdálkodók, a várható hozam 80 és 100 tonna/hektár közt alakulhat. A termés minősége eddig jónak ígérkezik, a betakarítás kezdetére még várni kell.

Nincs jelentős változás a vetésszerkezetben

Az őszi vetések, illetve azok előkészítettségéről is ejtett pár szót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke.

– Jelenlegi ismereteink szerint a termelők körében nincs jelentősebb vetésszerkezet-váltási szándék – kezdte Rácz Imre. Hozzátette, a búza tervezett (26.520 hektár) vetésterülete szinte azonos a tavalyival. A vetés még nem kezdődött el, várhatóan a hónap utolsó, az október első napjaiban indul. A repce tervezett területe 5.060 hektár, a tavalyi évhez képest itt sincs érdemi változás. A vetés néhány „bátor, vagy valamit sejtő” gazdával szeptember első napjaiban már megkezdődött, eddig nagyjából 1.600 hektárnál, a tervezett terület közel egyharmadánál tart, a szeptember második hétében érkezett jelentős mennyiségű csapadék, a meleg talaj gyors kelést, kezdeti fejlődést eredményezhet.

Az őszi árpa (1.430 hektár a tervezett) vetésterülete kicsit több, mint tavaly volt, a vetés szeptember első hetében elkezdődött, de inkább a hónap második felében várható jelentősebb előrehaladás. A rozs vármegyénk jellegzetes homoktűrő gabonája, fontos takarmány a juhászatok számára, és jellemzően a dohány váltónövénye. Van élelmezési szerepe is, de ez viszonylag alacsony, a tervezett 3.760 hektáros vetésterület az előző évihez képest kicsit több, a vetés még nem kezdődött el.

Ahogyan a tritikálé vetése sem indult még el, itt a tervezett terület 9.435 hektár, ennél a növényfajtánál is inkább csak szinten tartásról beszélhetünk, mintsem érdemi változásról.

Az őszi vetésűek magágy-előkészítését eddig akadályozta az időjárás, a szárazság, de várhatóan a csapadék hatására a munkálatok felgyorsulnak, jelenleg az elvetendő terület csupán 7 százaléka van előkészítve – zárta az őszi betakarítás, illetve a vetési szándék helyzetének értékelését Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke.