Továbbra is szomjazzák az esőt a földek

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa elmondta, egyedül vármegyénk északi tájain hullott a sokéves átlag körüli, esetleg annál több csapadék, másutt bő 10 milliméterrel kevesebb gyűlt össze. 

– Térségünk ugyan az ország legkedvezőbb vízellátottságú területei közé tartozik ezen a nyáron, mégis szükség lett volna, s továbbra is szükség lenne a nedvességpótlásra a következő hetekben. A kukorica és a napraforgó termésérése hamarabb kezdődött a rendkívül meleg tenyészidőszaknak köszönhetően, de még mindig igénylik a vizet a kényszerérés és az azzal járó terméskiesés elkerüléséhez. Ennél is nagyobb a szántóföldi és kerti zöldségfélék, valamint a szintén korábban érő gyümölcsök vízigénye, de a legelők, kaszálók új növedéke is csak jelentősebb csapadék után tudna kisarjadni – fogalmazott a szakember.

Tovább csökkent a talaj nedvességkészlete

Dr. Rácz Csaba tájékoztatása szerint területi átlagban 5 és 10 milliméter között alakult a hónap első tíz napjának csapadékösszege, a Nyírség keleti, északkeleti tájain és a Krasznaközben valamivel kisebb, 2-5 milliméteres, míg északon elvétve akár 30 milliméter feletti mennyiségekkel. A legtöbb helyen ezzel tovább csökkent a talaj nedvességkészlete, a művelt rétegben általában a teljes hasznosítható vízkészlet fele-harmada áll még rendelkezésre. Az 1 méter mélységű szelvényben 120-150 milliméter hiányzik a telítettség eléréséhez, mely az évszaknak megfelelő érték, de az utóbbi hetekben igen jelentősen nőtt. A napi párolgási ráta potenciális értéke általában nem emelkedett 5 milliméter felé, ám a 3-5 litert kitevő négyzetméterenkénti vízveszteség a dekád tíz napjára számítva, növénykultúrától függően akár az 50-60 millimétert is meghaladhatta. Az eddigiekkel összehasonlítva viszonylag mérsékelt intenzitású párolgás ezúttal már nem a nedves, fülledt levegőnek volt köszönhető, hanem a visszaeső hőmérsékleteknek. Forró napot, azaz 35 Celsius fokot meghaladó napi maximum-hőmérsékletet augusztus első dekádjában már sehol sem mértek a szakemberek a vármegyében, a csúcsérték jobbára 27-32 között állt be. Egy-egy napon előfordult helyenként 25 fok alatti maximum, ezeken a napokon így még a klimatológiai értelemben vett “nyári nap” kritériuma sem teljesült. 

Kevés az esély a szárazság enyhülésére

– Összességében 4 hőségnapot jegyezhettünk fel a dekádban, ami a megelőző időszakhoz képest önmagában is frissítően hangzik, azonban a hajnalok is jóval hűvösebbé váltak, jellemzően 12 és 17 fok közötti minimumokkal. Akadt még egy-egy 19-20 fok közötti hajnali érték, de cserébe 2-3 alkalommal 10-11 fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. A folytatás viszont egyelőre kánikulai napokat tartogat, a második dekád végéig kitarthat az átlagnál több fokkal melegebb idő. Jelentősebb csapadékra továbbra is csak helyi jelleggel számíthatunk, a szárazság enyhülésére csekély az esély. Öntözésre egyre nagyobb területen lehet szükség a vízigényes állományokban, növényvédelmi szempontból azonban kedvező lehet a csapadékhullás ritka és rövid idejű előfordulása, legalábbis ami a gombás és baktériumos levél- és termésfertőzéseket illeti. A magas hőmérséklet a termésminőség ellen hathat számos zöldségféle- és gyümölcskultúrában, jó hír viszont, hogy nemzeti ünnepünket követően már az átlagos közelébe térhetnek vissza az értékek – zárta augusztus első dekádjának agrometeorológiai értékelését dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.