Magyar dinnye: lesz piaca a hazai termésnek

Az idei dinnyeszezon az időjárási viszonyok miatt két héttel előrébb tolódott – mondta lapunknak Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, aki szerint a vármegyei termőterület az előző évihez képest 30 százalékkal nőtt. Az országos szintű területnövekedésnek köszönhetően az idén emelkedik a magyar dinnye betakarítható mennyisége is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termesztők. Rácz Imre szerint az elmúlt években a fajtaválaszték és a termelési technológia terén elért előrelépések garantálják a kiváló minőséget. 

Magyar dinnye: oltott és hibrid 

A vármegyei elnök szerint általánosságban elmondható, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. Így a magyarországi fajtahasználat is egyre jobban felzárkózik a nemzetközi trendekhez, a fólia alatti termesztéssel pedig előrébb hozható a szezonkezdet. 

A hazai termőterület bővülése az idén tovább folytatódott. Míg 2022-ben 2600, 2023-ban pedig 2900 hektáron folyt dinnyetermesztés az országban, az idén elérte a 3300 hektárt a termőterület nagysága. Sárgadinnyét 450-500 hektáron termesztenek hazánkban. A termelők az idén mintegy 160-180 ezer tonna görögdinnyére számítanak. A mennyiség ugyanakkor valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei – foglalta össze Rácz Imre. 

Hozzátette, sajnos a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, hogy 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül. 

Gombás megbetegedés... 

Kékessy Mihály Balkány-Perkedpusztán gazdálkodik, többek közt dinnyével is foglalkozik, idestova több mint harminc esztendeje. Mint azt portálunknak elmondta, akik vármegyénkben időben ültették ki a fóliás, alagutas vagy talajtakarós dinnyéjüket, azok a héten már megindulhatnak a szedéssel. 

– Én később ültettem ki a palántákat, csak április 23-a környékén, így én két hét múlva kezdem felszedni a dinnyét. Sajnos, június 10-e táján rengeteg esőt kapott a földem, sűrűek lettek az indák, és egy gombafertőzést is összeszedett az állomány, így nem lesz olyan a mennyiség és a minőség, mint szerettem volna – mondta a sokat látott gazdálkodó, majd áttért a szabadföldi dinnyére. Itt most indult meg a „futás”, és a kötéseket figyelve Kékessy Mihály szerint a szüret egy hónap múlva, július végén indulhat majd be, a helyre vetett dinnyéi esetében pedig hat hét múlva kezdődhet csak a „nagyüzem”. 

– A több mint harminc év alatt már megvannak a kialakult piaci kapcsolataim, így ha jó idő lesz, úgy vélem, el fogom tudni adni a dinnyémet. Úgy vélem, idehaza nem lesz túltermelés, a hazai piac el fogja bírni az idei dinnyetermést – bizakodott a balkány-perkedpusztai gazda, akit a munkaerő kérdéséről is faggattunk. 
Elmondta, mivel többféle növénykultúrával foglalkozik, köztük szamócával és uborkával is, van egy állandó, három-négy főből álló csapata, illetve van egy tízfős brigád, aminek a tagjait szezonálisan foglalkoztatja. TG