Matolcsy György Nyíregyházán: „Fel kell készülni a gazdasági klímaváltozásra”

A 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság a szabolcsi megyeszékhelyen tartja háromnapos vándorgyűlését, az idén a fenntarthatóság és klímaváltozás okozta gazdasági és társadalmi kihívások adják a központi témát.

Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság, a Monetáris Tanács tagja nyitotta meg az 57. Közgazdász -vándorgyűlést Nyíregyházán csütörtökön délután a Nyíregyházi Egyetemen.

– A vándorgyűlés ünnep a közgazdász-társadalom számára, találkozhatunk kollégákkal, barátokkal, és vitatkozhatunk égető gazdasági kérdésekről. A helyszín több szempontból is különleges számunkra, hiszen anno Nyíregyházáról indult útjára a vándorgyűlés, itt találkoztak először a „pénzügy tudósai”. Igyekszünk feltárni azokat a gazdasági problémákat, ami a társadalmat foglalkoztatja, s a találkozó végén le is tesszük tapasztalatainkat a döntéshozók asztalára. Ahhoz, hogy tudomásul vegyük a klímaváltozást nem kell a katasztrófákra gondolni elég az időjárásunkat egyhetes időintervallumban megnézni, bőrünkön érezhetjük a változást, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésén érdemes gondolkodni, mert új iparágakat, munkahelyeket teremthet, ami javunkra fordítható – vezette be a háromnapos monstre előadássorozatba a részvevőket Pleschinger Gyula, majd átadta a szót dr. Kovács Ferenc polgármesternek, aki elmondta: nagy öröm, hogy Nyíregyháza adhat otthont a vándorgyűlésnek.

– Nyíregyháza fejlesztéseivel, beruházásaival iparkodik hozzájárulni a fenntarthatósághoz, energiatakarékossághoz, megdupláztuk a kerékpárút-hálózatot, a tömegközlekedésben CNG-buszokat állítottunk forgalomba, zöldövezetet növelünk, fásítunk a fenntarthatóság jegyében – mondta a megyeszékhely polgármestere.

– A környezet szempontjából kezdjük megérteni a klímaváltozást, de a gazdasági klíma is megváltozhat, s arra ugyanúgy fel kell készülni – kezdte előadását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s hozzátette: az elmúlt 7 év Magyarország életében gazdasági értelemben a béke időszaka volt, sikerült a „magyar modellel” növekedési pályára állítani a gazdaságot, csökkenteni az államadósságot, alacsonyan tartani a költségvetési hiányt, és beállni egy 2 százalékpontos – mostanra 3, 5 százalék feletti a GDP- növekedésre. – De el kell gondolkodni, hogy ez a modell elég lesz-e a következő évek globális gazdasági klímaváltozására? – tette fel a kérdést. – Az EUROSTAT adatai szerint is felzárkózási többletteljesítményt jegyez hazánk, ám versenyképességi fordulatra van szükség, hogy a globális gazdasági veszélyeknek időben elejét vegyük. Tizenkét plusz 1 veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot is: az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, a német autóipar sebezhetősége, a Brexit fenyegető hatása mellett egy új pénzrendszer felé haladunk, az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja, ahol az adat fog „aranyat érni” – mondta Matolcsy György. Majd a jegybank által javasolt versenyképességi fordulatot elősegítő 330 pontos javaslatból a tudásbázis bővítést, innovációt, hitelezést, költségvetést, és a növekedési kötvényprogramot emelte ki. Elmondta továbbá, hogy egyes iparágakat erősíteni kell, úgymint a higtech-iparágak, zöld technológiák. A kedvező munkaerő-piaci feltételeket, a bérnövelést, foglalkoztatásbővítés fenn kell tartani, s külföldről is érdemes a munkaerőt hazahívni – mondta a jegybank elnöke.

– A magyar agráriumban 60 százalékkal nagyobb potenciál van. Az éghajlatváltozást ez az ágazat sínyli meg leginkább, az agrárium érdekében a tudományos terület mellett a pénzügyi szférával is szövetségre kell lépniük a magyar gazdáknak – erről már Nagy István agrárminiszter beszélt. A szaktárca vezetője szerint fel kell gyorsulni a mezőgazdaságban a technológia fejlesztésnek, a digitalizációnak. A főbb beavatkozási pontokról elmondta: a talajművelésben korszerű technológiákra van szükség, mert a jó minőségű, megkímélt talajok ellenállnak a klímahatásoknak, és az öntözéses gazdálkodás sem lesz elodázható, ahogy az öntözési célú infrastruktúra-fejlesztés sem, fontos hogy kiépülhessenek azok a főművek, amivel megfelelő mennyiségű vizet lehet a földekre vezetni és tárolni.