Új fejezetet nyitnak a nulla energiaigényű házak

Jövő évtől csak a közel nulla energiaigényű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az uniós szabály utolérte az építőipart, és hatással lesz az ingatlanpiacra is – mondják a szakértők. Hogy mennyit adtunk eddig a lakóépületek energetikai besorolására?

Egy biztos, az elmúlt évtizedben egyre modernebb hőszigetelő megoldások közül lehetett választani, ami önmagában már kevés lesz, ugyanis az épületek energiafelhasználására valamilyen alternatív megoldást is be kell építeni a következő évtől. Az úgynevezett BB energetikai osztály eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25 százalékát kell alternatív energiahordozóból fedezni.

Vastagabb hőszigetelés

– Az építőipari gyártók az energia- és környezettudatos termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek van miből választaniuk. A jogszabályi előírásoknak több lépcsőben kellett eleget tenni, így volt elegendő ideje a szakmának átállni az új szemléletre – mondta el Végh József. Az építészkamara megyei elnöke szerint míg az unióban elsősorban környezetvédelmi szempontok mentén állnak ki a nulla energiaigény mellett, addig idehaza elsősorban költségmegtakarítást várnak a megújuló energiáktól.

– A falak hőátbocsátási elvárásai most nem változnak.

Már néhány éve növelni kellett a szigetelésvastagságot, figyelembe kellett venni a különböző szerkezettípusok hőátbocsátási tényezőit, az épületben felhasznált energiahordozókat, és hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtik az épületet.

– Az építőanyagok is meghatározzák az épületszerkezet hőszigetelő képességét. Vannak olyan téglák, amelyek önmagukban is képesek biztosítani az elvárásokat, nincs szükség a falak külső oldalán szigetelésre.

– Egyébként pedig a jogszabály előírja, hogy az oldalfalak, a tetőfödém, a padlásfödém szigetelésvastagságát célszerű megnövelni. Ahol egy épületben hőveszteség lehet, ott mindenhol csökkenteni kell az energiadeficitet. Ez alapvető törekvés. A falakra vonatkozó hőszigetelési vastagságok az építőanyagtól függnek. Például egy családi háznál B-30 téglából készült falra minimum 15 centiméter vastagságú polisztirol hőszigetelést tervezünk, a 30 cm vastag Porotherm N+F vázkerámia (tégla) falazóblokkból épült falra 10 centiméter vastag polisztirol hőszigetelés kerül. Számos más példát hozhatunk még, a padlásfödémekre előírt szigetelési értékek teljesítéséhez 20–23 centiméteres, a tetőfödémbe 25 cm-es szigetelésre van szükség, az épület szerkezetétől függnek ezek a számok – jegyezte meg Végh József.

A fűtés a legköltségesebb

A megújuló energia hasznosítására vonatkozó kritériumról elmondta, egy szokványos családi háznál is szóba jöhet a napelem, a napkollektor vagy valamilyen geotermikus forrás, ez utóbbi a drágább kategória.

– Ami a köztudatban kevésbé ismert, ám a legkönnyebben teljesíthető, egy olyan klímarendszer beépítése, ami fűtésre is alkalmas; levegő-levegő rendszerű hőcserélő.

Az alternatív megoldások között egyre elterjedtebbek a hőszivattyúk, amelyek egyik oldalukon hőt vonnak el a levegőből, vízből vagy talajból, a másikon ezt a kinyert hőmennyiséget leadják valamilyen környezetben. Hűtésre és fűtésre tehát egyaránt alkalmas, fűtéskor a külső térből von el hőt, amit belső térben lead, hűtéskor ez megfordul – ragadott ki még egy lehetőséget megújuló energiára a szakember. Végh Józsefet megkérdeztük arról is, szerinte mennyivel emeli meg egy építkezés költségeit az új szabályozás. Elmondta, plusz 10-15 százalékot kalkulálnak, de az alternatív megoldások kifizetődők, néhány év múlva megtérül a ráfordítás, és az sem utolsó szempont, hogy ezek a lakóházak, épületek a piaci ár felett értékesíthetők.

KO