Kisvárda Master Good - A gólpassz is jó, de nyerni a legjobb

Kisvárda - Fodor András negyedszer volt kezdő és a várdaiak mind a négy dorogi találatához volt némi köze.

Mit tehet a mellőzött játékos? Edz becsülettel és vár a következő lehetőségre. Ha pedig az megadatik neki, akkor igyekszik élni vele.

Korábban elképzelhetetlen volt a kisvárdai futballcsapat kezdő tizenegye Fodor András nélkül. Ő egyben a lokálpatriotizmus megtestesítője is az NB II-es klubnál, ám azóta, hogy a tavaszelőn kiállították a Soroksár elleni 3–2-re elveszített hazai bajnokin, nehezebbé vált a helyzete. Magyarán: nem tudta állandó helyét visszanyerni a csapatban. A mostani sorozatban négyszer kapott helyet a kezdő tizenegyben, negyedszer épp a Dorogon vasárnap 4–1-re megnyert összecsapáson. A ballábas, ezúttal védekező középpályásként lehetőséghez jutó futballistának mind a négy várdai gólhoz volt némi köze. Hogy mennyi is, azt mesélje el ő maga!

– A legtökéletesebbre talán az első gólunk sikerült, amikor a hazaiak szöglete után együtemben végigvittük a pályán az ellentámadásunkat, amelynek végén Cseri Tomitól kaptam remek labdát, egy visszacsel után célba vettem a jobb felső sarkot, a kapus még bravúrral hárított, de szerencsére jókor érkezett Karacs Peti – vágott bele a futball mellett továbbra is tűzoltóként dolgozó, a meccs után műszakját kedden reggel leadó 29 éves játékos. – A második előtt sikerült Vári Barna elé tolnom a labdát, az ő beadására robbant be Gosztonyi Andris, a harmadiknak azért örültem külön is, mert egész héten sokat gyakoroltuk a szabadrúgásokat, és a beadásomra bevetődve bizonyult eredményesnek Talabér Attila. Az utolsónál pedig volt egy kis szerencsém, mert hosszan vettem át a labdát, mégis Hei Viktor elé pattant, aki belőtte a negyediket. Gólt szerezni mindig különleges, gólpasszokat adni is jó, de nyerni a legjobb.

No, de mégis! Hogyan kezelte az elmúlt féléves mellőzöttségégét a vasárnapra Erős Gábor és Rajczi Péter hiányában a csapatkapitányi karszalagot is visszakapó kisvárdai játékos?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy jólesett, de a Soroksár elleni kiállításom után egy meccsre eltiltottak, a csapat jól teljesített, nem tudtam visszakerülni – így Fodor András. – Tettem ugyanúgy a dolgom, mint addig, és mivel hosszú a bajnokság és a szezon végére általában megfogyatkoznak a sorok, éreztem, hogy eljöhet még az én időm. Mostanra csúszóssá váltak a pályák, ami nekem jobban fekszik, mint az erősebb testalkatú játékosoknak, talán ez is szólhatott mellettem. A szezonból hátralévő négy meccsből kiemelkedik majd a Balmazújváros elleni, de nemcsak arra fókuszálunk, hanem az összes többire, mert mindegyik csapatra figyelni kell. Annyi pontot szeretnénk szerezni, amennyit csak lehet.