Si Fu Máday Norbert 9 fokozatú mester járt a nyíregyházi Wing Tsun szemináriumon

Aki ismeri, még annak is szolgál meglepetéssel időről időre Si Fu Máday Norbert, aki a Wing Tsun kung fu Kelet-Európai főinstruktora.Az ország már nem csak harcművészként, hanem történelmi ereklyék gyűjtőjeként is megismerhette, hiszen korábban több, a magyar történelemmel foglalkozó, illetve honvédő katonákat bemutató könyve jelent meg, a 48–as időszak ismerőjeként. Legutóbb az 1956-os forradalom emlékeit bemutató fényképgyűjteményt sikerült kiállításra rendezni, aminek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott márciusig helyet. Ezek a képek túlmutatnak a forradalmi eseményeken és betekintést adnak a 200.000 kivándorló-kitántorgó szemszögébe is akiket akkor fotóztak le, amikor Magyarországról elmenekülve új hazájukba érkeztek. Ezt is megismerheti, aki nem tud elmenni a „Kitaszítva befogadva” című tárlatra, mert tavasszal könyv alakban is kiadják.

A kilencedik fokozat megszerzése nagy jelentőséggel bír, noha nyolcadik fokozatú mesterként is szerte Európában tisztelt a mester. Erről így mesélt Máday Norbert: - Leung Ting nagymester döntése alapján 28 évi kung fu tanulás után érdemelhettem ki ezt a fokozatot. Ez nem lezárása egy folyamatnak, mert a tanulás soha nem ér véget, a jövőben is ez a cél. Kilencedik fokozatú mesterként Leung Ting nagymester Kínában élő testvérét ismerem, illetve egy mester él Nyugat Európában, akinek tizedik fokozata van, ezért nagy érdem ennek az elérése. Ebből a tanítványoknak azt kell átadni, hogy nem csak fizikai képzést kapnak, hanem lelki, szellemi képzést is kapnak, nagyon bízom benne, hogy sok Máday Norbert lép majd a nyomomba.

Érdekességként az iskola diákjai közül többen tanulhatják a magyar szablya tudományát is. Az országban egyre többen ismerkednek ezzel, hiszen nem csak fényes múltja van, de a magyar hagyományok őrzését is jelenti. Háromszor tiltotta be a tanítását a mindenkori hatalom, az is büntetésre számíthatott, akinek csak egy érem, vagy kitüntetés volt a birtokában, nem kellett hozzá szablya sem. A világ 33 országának hadseregében oktatták a magyar szablya tudását, és olyan ikonok nőttek fel e körben, mint az 1924-es olimpián elindult dr. Pósta Sándor, aki az elvesztett csapat győzelem után egyéniben szinte agyonverte a francia bírók által is segített ellenfelét a párizsi döntőben. Másik ikon Gerevich Aladár az egyetlen, aki civilként vívhatott a kizárólag tisztek által látogatott Toldi vívó iskolában, és akit 50 évesen nem akartak kivinni az olimpiára, ám ő kihívta az egész magyar válogatottat, majd amikor mindenkit elvert, kiharcolta a részvételt és meg is nyerte a döntőt. Nyíregyházi kötődése nyilván van a magyar szablya oktatásnak, hiszen a város első sportolásra alapított egyesülete a Nyíregyházi Torna és Vívó Egylet, aminek nemrég Máday Norbert egy érmét vásárolta meg gyűjteménye számára, ezt hamarosan mi is láthatjuk, addig bemutatunk egy másik érmet, ami ugyancsak ebből a korból származik.