Legendás ír lovas csodálta a ménest

A hicksteadi derbi háromszoros győztesének, John Ledinghamnek tetszett, amit látott.

Ír urak vendégeskedtek az elmúlt héten a nyíregyházi Timpex Lovasklubnál. A messzeföldön híres brit lótenyésztés két jeles alakja élvezte Tárbály István vendéglátását, közülük különösen John Ledingham nevének hallatán vágja magát haptákba a világ díjugrató társadalma.

Nevezett úriember amilyen híres olyan szerény, találkozásunk alkalmával majdhogynem el akarta hallgatni azokat a nem mindennapi címeket, amelyekkel rendelkezik. Azért csak megtudtuk róla, hogy – tényleg csak a legrangosabbakat említve – kétszeres ír bajnok, ötször nyert Nemzetek Kupáját (Nation’s Cup) hazájában, Dublinban, egyszer-egyszer a németországi Aachenben és a kanadai Calgaryban, megnyerte többek között a belga, a francia és a svájci derbit.

Olimpián is indulhatott

Ott lehetett 1988-ban, a szöuli olimpián, a legnagyobb szenzáció mégis az vele kapcsolatban, hogy háromszoros győztese a világ legnagyobb presztízsű derbijének, a britnek, amelyet Hicksteadban futnak. Ez utóbbival elég kevesen dicsekedhetnek, ráadásul Ledingham első és harmadik győzelme között tizenegy év telt el (1984-ben, 1994-ben és 1995-ben) nyert. Szóval egy igazi világnagysággal találtuk szemben magunkat, aki a gyermekkori alapok elsajátítása után a hadseregben került közelebbi kapcsolatba a díjugratással, ahogy angolul hívják a show jumpinggal. Eredményekben és címekben gazdag versenyzői pályafutása befejezése után 2002-től edzőként dolgozik, sokáig hozzá tartozott a hadsereg, magyarán a teljes nemzeti válogatott irányítása, ahol átadta a helyét az őt Nyíregyházára elkísérő Tom Freyne-nek, és immár a 21 éven aluli ugrókkal foglalkozik. Maradjunk annyiban, nem eredménytelenül...

És miként vezetett Nyíregyházára az útja a világ egyik leghíresebb díjugratójának? Nos, tavaly októberben Kaposváron járt John Lidingham, aki a Magyar Sportlótenyésztó Szövetség mén- és kancavizsgáján töltötte be a főbíráló szerepkörét. Itt találkozott Tárbály Istvánnal, aki tulajdonosa a 2011-ben az év magyarországi tenyésztője címet elnyert Timpex LK-nak. Miután Mister Ledingham csupa szépet és jót tapasztalt Somogyországban, úgy döntött, hogy szétnéz a nyíregyházi műhelyben is.

Millióból csak egy

– Csupa-csupa szépet és jót mondhatok arról, amit a Timpexnél láttam, és ez nemcsak afféle kötelező udvariaskodás – pillantott a jobbján ülő Tárbály Istvánra John Ledingham. – A ménest remek, igazán európai körülmények között tartják, és ráleltem néhány igazán emek képességű, atletikus lóra, amelyek egyszer elérhetik az olimpiai részvételhez szükséges ötcsillagos minősítést is.

Az itt tartózkodásuk alatt a hortobágyi vadlovakra is kíváncsi Ledingham úr kikötötte: utóbbiak kijelöléséhez neveket ne várjunk tőle. Már csak azért sem, mert ahhoz, hogy egy ló elérjen a csúcsra egyrészt nagyon sok mindennek klappolnia kell, másfelöl pedig nem rendelkezik a jövőbelátás képességével.

– Sok edzésre, remek edzőkre és lovasokra, rengeteg utazásra és versenyre van szükség ahhoz, hogy egy ló felérjen a csúcsra – sorolta a korábbi bajnok. – A világon legalább egymillió lovat tartanak azért, hogy lovasával együtt derbiket, olimpiákat nyerjenek. És ebből a többszázezer négylábúból egy-egy rangos viadalon csak egy érhet fel a csúcsra. Olyan ez, mint a Forma-1, ahol adott az autó és a pilóta, mögüttük pedig hatalmas csapat dolgozik. Így van ez a lovassportban, ahol nemcsak az edzésektől függ minden, hanem például attól, hogy a gazdája mennyire elhivatott és a ló mennyire tűri jól a rengeteg utazást, a versenyekkel járó feszültséget. És akkor a legfontosabb faktorról, a szerencséről még nem is beszéltem.

John Ledingham és Tom Freyne órákig beszélne még a lovakról, a lovassportról. Hamarosan meg fogják ezt tenni, hiszen megegyezés született arról, hogy még idén tavasszal visszatérnek Nyíregyházára, és a lovas célközönségnek tartanak egy szakmai előadást, ha úgy tetszik továbbképzést.