Rákóczi derék Katonája

Katona György joggal mélázhat azon: megfogta az isten lábát. A huszonhárom éves futballista június derekán toppant be Kaposvárra és nem szúrta el élete eddigi legnagyobb esélyét – néhány nap alatt megdolgozott a felkínált szerződésért. A sasszemű Sisa Tibor edző fantáziát látott benne, olyannyira, hogy az élvonalbeli bajnokság nyitányon kezdőként vetette be a somogyiak új szerzeményét.

Az már csak a hab a tortán, hogy a legutóbbi szezonban még az NB III-as Nagyecsedet erősítő labdarúgó – a legnépszerűbb magyar klubnak titulált – Ferencváros elleni összecsapáson (2–2) mutatkozott be a Rákócziban.

Villámkarrier a javából!

– Fantasztikus élményt jelentett a pályán átélni a meccset, a hangulatot – osztotta meg élményeit Katona György. –  Mondjuk, amikor kimentünk melegíteni és szétnéztem a stadionban, azt hittem, nem is lesznek olyan sokan, mint azt beharangozták. A kezdésre aztán csaknem megtelt a lelátó: eddig legfeljebb ezer néző előtt játszottam, most pedig egyből  hatezren jöttek ki. Kár lenne tagadni, volt bennem némi drukk, ez a kezdés pillanatában elmúlt. Belülről úgy éreztem, a Fradi többet kezdeményezett, persze nem arról van szó, hogy nyomoztuk volna a labdát, ráadásul kontráink veszélyt jelentettek. Hatvanhárom perc jutott nekem: nem szégyellem bevallani, elfáradtam, a rekkenő meleg sokat kivett belőlem. Próbáltam nagyon koncentrálni, amit ugyancsak szokni kell még, elvégre rövid idő alatt két osztályt „ugrottam” előre, igyekszem megfelelni a magasabb követelményeknek.

Csak egyet sajnálhat

Katona György istenigazából csak egyet sajnálhat. Az első félidőben egy mutatós lövőcsellel talpra ugrasztotta a kaposvári katlan népét, majd hajszállal fölé durrantott. Tényleg, csak a gól hiányzott az örökké emllzetes debütáláshoz.  

– Hajnal háromig nem tudtam elaludni, rágtam magam a kihagyott helyzet miatt. Egyértelmű tanulság, hogy higgadtabb befejezést igényelnek a hasonló szituációk, annál is inkább, mivel nagyon jól kell sáfárkodni a lehetőségekkel. Éppen ezért szeretnénk minél többet játszani, rutint szerezni, de nem fogok görcsölni, magam próbálom adni. Mindenesetre a többiek azzal fogadtak, és én is így gondolom: elsőre nem volt rossz.

Nincs oka panaszra

Az Ecsedről érkező játékost hamar beilleszkedett, befogadta a közeg. Noha több, mint egy hónapja nem járt otthon, eszébe sem jut panaszkodni – nincs is oka rá.

– Nagyon rendes, összetartó társaságba csöppentem, alighanem ez adja a kaposvári csapat varázsát. Nem lehet véletlen hogy az évről évre „szétszedett” együttes mindig képes megújulni. Senkire nem lehet egy rossz szavam sem, az úgynevezett „öregek” is biztattak, akárcsak Sisa Tibor, aki tényleg kiérdemli a Tréner megszólítást. A mester nagyon ért a játékosok nyelvén, viszont szigorú is, a munkában nem ismer tréfát, az edzéseken is megköveteli figyelmet edzésen.

- Koncz Tibor -