Sport

2018.11.02. 16:14

Kollégáinkat kérdeztük: Hogyan emlékeznek vissza az iskolai testnevelésórákra?

Nyíregyháza - Gulyás Emese: - Kosár helyett inkább fociMindig is szerettem mozogni, 8 éves koromtól folyamatosan űztem valamilyen sportot, ezért az iskolában is a kedvenceim közé tartozott a testnevelésóra. Emlékszem, nagyon szomorúak voltunk, amikor az általános iskolai osztályfőnök néha lecserélte a tesit magyarórára. Gimiből pedig az rémlik, hogy 2 év után sikerült először rávennem a lányokat arra, hogy tesiórán a szokásos kosár- és röplabda helyett focizzunk – aminek az lett a vége, hogy kétszer is bokán rúgtak, így egyből megbántam a döntésemet.

Nyíregyháza - Gulyás Emese: - Kosár helyett inkább fociMindig is szerettem mozogni, 8 éves koromtól folyamatosan űztem valamilyen sportot, ezért az iskolában is a kedvenceim közé tartozott a testnevelésóra. Emlékszem, nagyon szomorúak voltunk, amikor az általános iskolai osztályfőnök néha lecserélte a tesit magyarórára. Gimiből pedig az rémlik, hogy 2 év után sikerült először rávennem a lányokat arra, hogy tesiórán a szokásos kosár- és röplabda helyett focizzunk – aminek az lett a vége, hogy kétszer is bokán rúgtak, így egyből megbántam a döntésemet.

Pusztai Sándor: - Egy kézilabdapálya és két röplabdapálya kerülete, olyan háromszáz méter. Focizni szerettünk, de a testnevelésóra eleji bemelegítő tíz kört nem, pedig ez volt a beugró a focihoz. Tanár úr rászokott, hogy csak engem számolt. Ha látott tízszer, akkor tudta, a bemelegítés megvolt, függetlenül attól, hogy a bagósok az első körben kiálltak pihenni, majd a végén becsatlakoztak. A súlypontemelkedésem csak a Holdon volt mérhető, a sprintjeimet homokórán mérhettük. Nem gyors voltam, hanem kitartó, ezt azóta is tartom.

Nánási Anita: - Sajnos gyerekként is kétbalkezes, kétballábas voltam, így nagyon kevés sikerélményen volt a testnevelésórákon. Így nem is szerettem: mindig szorongással töltött el, ha arra gondoltam, az egész osztály látja majd az ügyetlenségemet. A kislabdát én dobtam a legrövidebb távra, futásnál utolsónak értem célba, a tűzharcnál az elsők között estem ki. Felnőttként azonban csak mosolygok ezeken a kellemetlen emlékeken, ma már én is tudom, hogy milyen fontos a rendszeres testmozgás.

Palicz István: - A magasságom miatt éveken át én voltam az első a tornasorban, talán ez a pokolba kívánt „reflektorfény” és az, hogy a testnevelésórák helyett olykor néptáncot oktattak, idézte elő, hogy menekültem e tantárgy elől, ahogyan csak tehettem. Még a fogorvosi székbe is beültem, ha a tesiórák időpontjára kaphattam időpontot. Táncolni máig nem tudok, és csak akkor futok, ha kergetnek. Félő viszont, hogy az ellógott tesiórák, a mozgásszegény életmód a kor előrehaladtával megbosszulja majd magát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!