A kicsiknek is lehet nagy napja

Nyírbátor - Mit tehet egy újonccsapat? Azt, amit a Nyírbátor: hazai pályán győzelemmel mutatkozik be a bajnoki nyitányon.

Hiába na, elszoktak az izgalmaktól. Pedig jobb, ha hozzáedződnek a nyírbátoriak. Az előző évadban megszorítani sem tudták az NB II-ben csont, azaz pontveszteség nélkül bajnokságot nyert kézilabda együttest, amely mindjárt a második vonal nyitófordulójában megtapasztalhatta: ez más kávéház. Persze, addig nincs gond, amíg ilyen jól alakulnak a dolgok. Márpedig az újonc Váczi-legénység első nekifutásra 25–24-re legyűrte a legutóbbi évadban negyedik, tehát az élcsoportban tábort verő Mizse KC-t – nem mellékesen olyan meccsen, amely szívbetegeknek nem ajánlott.

Örömteli fejlemény továbbá, hogy a mindvégig kiélezett, különösen a hajrában körömrágására vastagon okot adó pillanatokat produkáló összecsapáson a korábbiakhoz képest felduzzadt létszámú hazai közönség tombolt.

– A nyolc hetes felkészülés csak meghozta eredményét – summázott Váczi Sándor, a Nyírbátor edzője. – Noha a különböző nyári tornákon a Keleti csoportban szereplő tizennégy NB I B-s csapatból hattal találkoztunk, többeket közülük legyőztünk, voltak tehát biztató jelek, a bajnoki meccsek azért mégis mások. Nem ismerjük még a mezőnyt, hiába láttam sok felvételt, egyelőre szokjuk a légkört. Kőrizs István védett végig, megjegyzem, ragyogóan, ami jó támpontot adott. A védekezésünk tavaly is hatékonynak bizonyult, akárcsak most, erre alapozhattunk a Mizse ellen is. A támadójátékot viszont tovább kell csiszolni, mert, tény, kicsik vagyunk a riválisokhoz képest, alacsony szerkezetű a csapat, ami azért hátrány jelent. Kreativitással, a gyors lerohanással lehet keresnivalónk ezen a téren. Fontos volt a sikeres a rajt, egyébként is mit tehet egy újonc társaság? Főleg a hazai mérkőzéseket kell „fogni”, nyilván nem mindig valósul meg a tervünk, de erre törekszünk. Megyünk tovább, legközelebb Szegeden próbálunk helytállni.

KM-KT