Senki nem volt a pályán...

A szakolyiak nem csupán azzal szembesültek, hogy Nőtincs nagyon messze van.Ez a szombat minden volt csak nem önfeledt szórakozás. Mármint a szakolyiak számára. A megyei első osztályú futballcsapat – oda-vissza csaknem hatszáz kilométert zötykölődve – szó szerint átbumlizta a fél országot. Mégpedig egy Magyar Kupa mérkőzésért, amely a felettébb balul sült el.

A Nógrád megyei Nőtincsre öt és félóra buszozás után beeső szabolcsiakkal szemben alig negyedóra tizenegyest ítéltek, majd az első félidő végén még egyet: mivel közben további három gólt szedtek be, a szünetre az égvilágon minden eldőlt. Noha a folytatásban némiképp sikerült kozmetikázni a vereség különbségén (5–1), ezt a túrát a Madalina-legénység – gyaníthatóan – valamennyi tagja sürgősen igyekszik elfelejteni. Vagy mégsem?

– Én egyetértek a Magyar Kupa jelenlegi lebonyolításával, mert így legalább a játékosok eljutnak olyan helyre, ahol valószínűleg életükben először és utoljára jártak – vágott a közepébe Madalina György, a Szakoly edzője, aki szakított a magyar labdarúgásban megszokott sirámokkal. – Nagy készülődés előzte meg az utazásunkat, szinte az egész falu összefogott, hogy zökkenőmentesen tudjuk lejátszani ezt a meccset. Elláttak minden földi jóval, ráadásul sokan eljöttek busszal, vonattal.

Sajnos, az előjelek nem voltak kedvezőek, nagyon tartalékos csapattal léptünk pályára. Az utazásba is csúszott egy kis hiba, mert fél órát vártunk egy játékosra, ő végül nem is tartott el velünk...

Egyébként profi módon mentünk: Vácnál volt egy kis úttévesztésünk, ezen kívül az okozott némi izgalmat, hogy egy-egy emelkedőn, miként jutunk fel, illetve hogy érünk le az út aljára. Látszott, ellenfelünk is igazi amatőr csapat, hisz másfél órával kezdés előtt értünk oda, és egy pályamunkáson kívül senki nem volt helyszínen...

A teljes cikk a Kelet-Magyarország augusztus 12-i számában olvasható