2013.11.19. 09:33
A megkapaszkodásért kaparnak
Barcsay István szerint órási fegyvertény lenne, ha a Csenger kiharcolná a bent maradást a megyei első osztályban.
Barcsay István szerint órási fegyvertény lenne, ha a Csenger kiharcolná a bent maradást a megyei első osztályban. A csengeriek ezt már nem baltázták el. A megyei első osztályú futballcsapat vasárnapig nem nyert egyetlen árva mérkőzést sem ősszel – hazai pályán. Márpedig ebben a naptári évben a Balkány elleni fellépés jelentette az utolsó sanszot: a korábban otthon letudott hat összecsapáson ugyanis mindössze három pontot kasszíroztak.
Már a rajtot elszúrták: a Tiszakanyár babrált ki az újonc gárdával, a Volán-Sényő elleni döntetlen betlivel ért fel, a Tuzsér, majd az Ibránnyal szembeni iksz viszont minden, csak nem tragédia. Megjegyzendő: a Baktalórántháza és a Nagykállótól elszenvedett minimális különbségű vereség miatt sem kell senkinek világgá menni, elvégre két az élcsoportban állomásozó egylet mért csapást a határmentiekre.
Akik a Balkányt már elkapták (3–1), holott a vendégek bombaformában, zsinórban aratott hat győzelemmel a lábukban érkeztek. Ugyanakkor az is igaz, a Barcsay-legénység idegenben lényegesen jobban muzsikált: Tiszalökön, valamint Dombrádon nyert, márpedig a közvetlen riválisok legyűrése duplán értékes.
– Az egyik legfontosabb tanulság számunkra, hogy ehhez az osztályhoz játékos és csapatszinten egyaránt megfelelő rutin szükségeltetik – vélekedett Barcsay István, a tizenharmadik helyen táborozó Csenger edzője. – Meg kell szokni ezt a közeget, annál is inkább, mert akadnak olyan futballisták a keretben, akik eddig csak alacsonyabb szinten szerepeltek. Továbbá jóval erősebbek az ellenfelek, amelyekkel szemben arra nem alapozhatunk, hogy lesz hat-hét helyzetünk és abból majd úgyis találunk egy-két gólt. Jó, ha meccsenként három lehetőség adódik, ebből muszáj kihozni a maximumot.
Barcsay István sem rugaszkodik el a földtől, a kiesés elkerülése a legfőbb feladat. Az esély adott, a Csenger olybá fest, felvette az „utazósebességet”.
– Abból a szempontból balszerencsések voltunk, hogy a táblázat élmezőnyéhez tartozó csapatokat fogadtunk. Noha egyszer sem fociztak le minket a pályáról, a győzelmek elmaradtak. Idegenben kissé felszabadultabban futballoztunk, nem nyomta az eredménykényszer a játékosok vállát. A Kanyár elleni vereség rögtön visszavetett minket, az sem segített, hogy a folytatásban kétszer utaztunk, majd jött a Bakta, mentünk Nyírmadára. Egy pontot sem szereztünk, ami nyilvánvalóan megfogta a társaságot. A jelek szerint az őszi idény jelentés része ráment arra, hogy felvegyük a ritmust. Hangsúlyozom, nagyon erős a bajnokság, a bentmaradás kiharcolása minden korábbinál nehezebb, óriási fegyvertény lenne, ha meg tudnánk kapaszkodni.
KM-KT