Jegyzet: Madárnak begyében a vereség

„Késő este pedig nálunk nézhetik Madarat!” – fogalmazott a kereskedelmi csatorna szárnyaló műsorvezetője. Majd miután kihirdették a párharc végeredményét, Madár nagyot nézett. Erdei Zsolt nem ehhez szokott hozzá, az érzés korábban nagy ívben elkerülte. Épp ezért jelenthet számára leküzdhetetlen problémát az, hogy emelt fővel elviselje - Ladányi Tóth Lajos jegyzete. 

Elvették tőle a győzelmet, anyagilag és sportemberként meglopták – ezzel kürtölték tele a világot –, sőt, napokkal a mérkőzés után, lehiggadva is köntörfalazás nélkül csalást emleget. Nem bír kibékülni a megváltoztathatatlannal, hogy Monte-Carlóban a pontozóbírák Gyenyisz Gracsovot látták jobbnak nála. Ha így is diktálja a szíve, az esze, pontosan az teszi naggyá a veszteseket, hogy felül emelkednek a sérelmeken, majd feltápászkodnak a padlóról. Persze, valójában ez is a célja, nem adja fel, nem dobja be végleg a törülközőt a korábbi profi világbajnok.

Azonban hiába ringatja magát álmokba a csúcson túl, tudomásul kell vennie, hogy a promóterek kezében (is) van. Nem elég neki akarnia, a mérkőzésszervezők érdekköre sem mellékes. Most ismerszik meg, hogy a kudarc után ki a barátja. Ezért is szükséges csínján bánni a szélsőséges nyilatkozatokkal, mert torzul a Madár-kép. Csalódás és csalás között elég ütős a különbség. Madarat tolláról, embert barátjáról...

Ladányi Tóth Lajos