Kovács Gergő álmában is tudja, a japán pilóta most gyakorolja a szabadprogramot

Nyíregyháza - Több pilótával sikerült beszélnünk a nyíregyházi repülőtéren, ahol már több mint tucatnyi gépmadár várja, hogy propellere beleharapjon a szélbe, szárnyai a magasba emeljék a testet.Ahogy a kifutón egymást váltják a „madarak”, minden szem azt nézi, mennyire volt nyugodt, kimért az ív, hogy sikerült a landolás, vagy milyen gyorsan úszik a kék ég felé a gép. A hangárban egymás mellett állnak a gépcsodák, amik hamarosan egymással viaskodva győzik le a gravitációt. Egy japán pilóta furcsán áll egy helyben, lehunyt szemmel, de kitárt kézzel repül, majd fordul, lemegy, emelkedik, látszik, hogy memorizálja a feladatokat. Azt, hogy ez mennyire más, mint mondjuk az autóvezetés, egy induló a budapesti, de Kecskeméten edző Kovács Gergely meséli el, miközben a sisakjának napellenzőjét szerelgeti.

A kocka, a freestyle, és a kiszabott nehezítés

Három fázisból áll a verseny, - mondta Gergő – az első egy előre megadott, kötelező  feladatsor, amiben kötött magasságon kell végrehajtani a gyakorlatokat. Ezt mindenki úgy bevágja, hogy álmában is előjön, mert annyira rövidek az idők, egy egy manőver között, hogy nincs ideje a vérnek a test másik részébe áramlani. Van, hogy egy plusz 3 G terhelésből mínusz 2 G-be megyünk át. Hétköznapi autós akkor érez hasonlót, ha egy jobb kanyarból egy balosba hajt be, csak lényegesen kisebb gyorsulással, és sík terepen. A minimális magasság kötött, tehát ehhez képest a legmagasabb pontot is jól kell megválasztani. A második rész a szabad kűr, itt nagyon fontos, hogy ki milyen géppel repül. Az enyém alumínium, ez nehezebb, mint a többi üvegszálas gép, viszont van, ami nekem könnyebb, nekik meg az emelkedésnél, a kisebb súly adja az előnyt. A repüléseket általában lentről, és a gépen is videózzuk, így utólag azt is lehet tisztázni, ha valahol van hiba, vagy csak oktatásra alkalmazzuk. A harmadik szakasz egymásnak szabott feladatokból áll. No itt megy ám a nehezítés mert mindenkinek van olyan manővere, amit nagyon tud, nyilván azt veszi be a programba, és meg kell azt is oldani, amit a másik ad nem kevés kárörömmel.

Egy nagyon vidám amerikai hölgy, Jessy érkezik a kint álló gépcsodához. Nevetve mondja, hogy ez karcsú, de nem női gép, majd folytatja – a gépem, amit egy másik pilótával közösen repülünk, 230 lóerős motorral rendelkezik. Csak külsőre karcsú, a társam Mark nem bánná, ha nagyobb lenne, de miután konténerben hoztuk át az óceánon, csak egyet hoztunk magunkkal így ketten használjuk. Jessy otthon is repülő pilóta, üzleti járatokat visz, Nebrascából érkezett, pontosabban Lyncoln városból.