Szakértői telefon: Érdemes pályázni, még egy hét van rá

Miskolc - A látványsportágakban működő sportszervezetek képviselői kaphattak tanácsot.

A 2010. évi LXXXII. törvény, amely sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosítása címet viseli, lehetőség teremtett arra, hogy a látványsportágak (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) területén működő sportszervezetek a szakági szövetségekhez támogatási kérelmet nyújtsanak be – ebben az évben szeptember 15-ig – közép- és hosszú távú stratégiai fejlesztési terveik megvalósítására, amelyek finanszírozására a gazdasági társaságok nyereségadójából nyílik lehetőség. A témával kapcsolatban vendégünk volt dr. Palásti Péter ügyvéd, aki a telefonos érdeklődésekre, és e-mailekre válaszolt.

– Különböző területek képviselőitől érkeztek telefonhívások, ez is azt igazolta vissza számomra, hogy széles az érdeklődök köre – mondta dr. Palásti Péter. – A programhoz csatlakozni szándékozók leggyakoribb kérdése az önerő- és az ehhez kapcsolódó pályázati összeg nagysága körül mozgott, de erre egyértelmű válasz nem adható, hiszen, ahogy nincs két egyforma ember, így nincs két egyforma sportszervezet sem, mindenkinek különböző összegű az eddigi gazdálkodási kerete, és eltérőek a lehetőségek is. Ennek ellenére mégis van olyan, amit minden sportszervezet, igaz különböző mértékben, de igénybe vehet, ez pedig – legyen szó akár hivatásos, akár amatőr klubról – az utánpótlás-nevelésre fordítandó támogatás, amelybe többek között beletartozik a mezek, felszerelések, edzőtáborozás, utaztatás, versenyengedélyek díja és például a pályabérlés is, nos ehhez csupán 10 százalékos önrész szükséges. Tehát, ha mondjuk egy megyei I. osztályú labdarúgócsapatnál mondjuk a tavalyi évadban ötszázezer forintot költöttek az utánpótlásra, akkor ezt 10 százalékos önrésznek alapul véve, 4,5 millió forintos határig építhetnek bele ilyen jellegű tételt a pályázatukba.

Komoly érdeklődés

Dr. Palásti Péter elmondása szerint a sportszervezetek részéről komoly érdeklődés mutatkozik a tárgyi eszközözök beruházására is.

– Természetesen itt is nagyon fontos, hogy meglegyen az önrész, ami ennél a tételnél 30 százalék – mondta a jogász. – Fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy 10 millió forint feletti ingatlan beruházás esetén csak utófinanszírozás lehetséges, így aki ezen összeghatár felett gondolkodik, annak jelentős fedezetre van szükséges, ami biztosítható akár a sportszervezet által beszerzett hitelből, akár a sportszervezet működési területén lévő önkormányzat részéről, vagy utóbbi által felvett banki hitelből. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy olyan terveket érdemes készíteni, ami életszerű, vagyis mondjuk egy 300 fős település sportszervezete, amelynek összesen 40 igazolt sportolója van, beleértve az utánpótláskorúakat is, ne akarjon 5 ezer férőhelyes futball stadiont építeni, 1 milliárd forintból, mert ebben aligha lesz partner a sportág szakági szövetsége.

Az is gyakori kérdés volt, hogy érdemes-e a hajrában, a szeptember 15-i határidőig pályázni, illetve, hogy érdemes-e együttműködni azokkal a cégekkel, akik az ezzel kapcsolatos tennivalók ügyintézése céljából keresik meg a sportszervezeteket.

– Érdemes pályázni, mert ezen csak nyerni lehet – mondta dr. Palásti Péter. – Azoknak is érdemes, akiknek valamilyen ok miatt nem volt idejük elmélyedni a témában. Vannak olyan cégek, akik ebben segíteni tudnak, akár itt a régióban, de szerintem nem lenne illő bárkit is ajánlanom, így maradjunk annyiban, hogy aki a sporttámogatások címszó alatt rákeres az interneten, biztosan fog rövid idő alatt találni olyan vállalkozást, akivel sikerre viheti terveit.

Kérdések és válaszok

Az úgynevezett látványsportágakon túli sportágak részt vehetnek-e valamilyen módon a programban?   

Nem, ugyanis a törvény csak a labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong és vízilabda szövetségek tagjaiként működő sportszervezetek számára ad lehetőséget a társasági adók igénybevételére.

Diáksport szervezetek adhatnak-e be pályázatokat?

Igen, de csak azokban a sportágakban, amit a törvény enged, és ahhoz a sportági szakszövetséghez, amelyben a diáksport egyesületen belüli sportág fejlesztését szeretnék elérni.

Önkormányzati tulajdonú területre lehet-e infrastrukturális fejlesztést tervezni, ha igen, akkor mi kell ehhez?

Igen, lehet, ha az az önkormányzat Sporttörvényben meghatározott feladatának ellátását szolgálja vagy egyébként sportcélú ingatlan-fejlesztést érint és az önkormányzat a sportszervezet részére biztosítja az ingatlan hosszú távú hasznosítását.

A törvény bevezetése elviekben eredményezheti-e azt, hogy a jövőben a sportoló gyerekek szüleinek jóval kevesebbet kell majd fizetniük gyermekük sportolása után?

Elvileg igen, hiszen ha mondjuk egy utánpótlás jégkorongozónak egy évben 50-100 ezer forintba került a felszelése, amit a gyerekre kellett költenie a szülőnek, de az őt versenyeztető sportszervezet pályázik utánpótlás versenyzők felszerelésének biztosítására, és többlet bevétele lesz a társasági adóból, ebből pedig megveszi a védőfelszerelését, akkor a szülőknek biztosan csökkenni fognak a kiadásaik. Mondjuk egy kevésbé költségigényes sportágnál, mint a kézilabda, vagy a kosárlabda ez akár nullára is lemehet.

ÉM