Ukrán válság

2024.08.28. 06:12

NATO: a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

917. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Oleh, egy ukrán katona 155 milliméteres M777-es tarackkal lő az orosz állásokra a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2024. augusztus 21-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Jevhen Maloletka

Az amerikai hírszerzés szerint az ukrán erők az elfoglalt orosz terület megtartására rendezkednek be

Az Egyesült Államok szerint Ukrajna hosszabb időn keresztül igyekszik megtartani az elfoglalt orosz területeket Kurszk megyében – erről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettese beszélt szerdán egy biztonsági konferencián Washington közelében.

David Cohen kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minden valószínűség szerint ellenoffenzívát rendel el a területek visszaszerzésére, ami nehéz harcnak ígérkezik majd. Hozzátette, hogy az orosz ellentámadás még nem kezdődött meg, és megjegyezte, hogy az orosz elnöknek nemcsak azzal kell szembesülnie, hogy saját országában is háborús frontvonal alakult ki, hanem számolnia kell ennek visszahangjaival az orosz társadalomban.

David Cohen arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők jelenleg a kelet-ukrajnai Pokrovszk elfoglalására összpontosítják a figyelmüket, amely fontos közlekedési, szállítási és logisztikai központ. Megállapította, hogy az orosz csapatoknak komoly veszteségek árán sikerült előrehaladást elérniük a hadművelettel.

A CIA igazgatóhelyettese az ukrán lépésekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy a megszállt orosz területen védelmi vonalakat alakítanak ki, és berendezkednek.

Az amerikai hírszerzési vezető szerint az ukrán erők mintegy 780 négyzetkilométer orosz területet tartanak ellenőrzésük alatt, ami ellentmond az ukrán hadvezetés keddi állításának, ami 1300 négyzetkilométer elfoglalásáról szólt. Az ukrán hadsereg vezetése kedden azt is közölte, hogy az augusztus elején kezdett hadművelet során 600 orosz katonát fogtak el.

Kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Pat Ryder közlése szerint az amerikai fél folyamatos és szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai egy ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére.

A Pentagon szóvivője arról is beszélt, hogy az amerikai információk szerint az orosz haderőn belül egyelőre komoly átcsoportosítás nem történt, eddig kisebb egységeket vezényeltek át a kurszki régióba, de jórészt az ottani katonai erőforrásokból kezelik az ukrán offenzíva nyomán kialakult helyzetet.

Pat Ryder ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része mélyen Oroszország területébe hatoló, nagy távolságú támadás.

NATO: a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

A NATO-tagországok elítélték Oroszország „válogatás nélküli csapásait” Ukrajnában, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének további erősítése mellett – tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerdán, a NATO–Ukrajna Tanács brüsszeli ülését követően.

Kiemelték, a Kijev kérésére összehívott, nagyköveti szinten tartott NATO–Ukrajna Tanács azt követően ülésezett, hogy a közelmúltban Oroszország „súlyos légicsapásokat mért” ukrán civilek és infrastruktúra ellen.

A közlemény Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt idézte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna napi rendszerességgel fogja el az orosz rakétákat, számtalan életet megmentve ezzel.

„Ukrajna azon képessége azonban, hogy fenntartsa védelmét, további utánpótlást és több támogatást igényel” – fogalmazott Stoltenberg, majd arról tájékozatott, hogy a szövetségesek a tanácsülésen megerősítették a katonai segítségnyújtás fokozásáról szóló ígéretüket Ukrajna számára.

Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát azokkal a felszerelésekkel és hadianyagokkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát Oroszország inváziójával szemben. Ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is harcolni tudjon

– tette hozzá a NATO-főtitkár.

A közlemény emlékeztetett: az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta a szövetségesek példátlanul járultak hozzá Ukrajna védelméhez. A katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján számos tagország jelentette be, hogy további légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába, valamint megállapodtak abban, hogy legalább 40 milliárd euró biztonsági segítséget nyújtanak a következő évben. Megállapodtak abban is, hogy összehangolják az Ukrajnának szánt biztonsági segítségnyújtást és kiképzést, valamint arról, hogy egy új NATO-parancsnokság veszi át ezeket a feladatokat, amely szeptemberben kezdi meg működését.

3 people died in Russia's drone attacks on Ukraine's Zaporizhzhia region
Megrongálódott ház Zaporizsjában
Forrás: Anadolu via AFP

Kreml: érthető, hogy Trump a világháborútól tart

A kurszki régióba történt ukrán betörés a végletekig kiélezte a helyzetet, érthető, hogy Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt a harmadik világháború veszélyétől tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Az úgynevezett kollektív Nyugat számos országa nyakig belemászott ebbe a konfliktusba, közvetlenül érintett benne. Az olyan betörések, mint amilyen a kurszki térségben történt, természetesen a végletekig fokozzák a feszültséget. Ezért van ok az aggodalomra. És ebben az esetben az ilyen vészjósló kijelentéseket megértéssel lehet kezelni

– nyilatkozott Peszkov.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint jelenleg nincsenek meg az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy semmilyen párbeszédről sem lehet szó a Kurszk megye elleni ukrán „terrortámadás” alatt.

Peszkov az ukrán fővárosban Oroszország „legyőzésével” kapcsolatban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ezek nem újak, és hogy Moszkva el fogja érni a „különleges hadművelet” céljait.

Zaharova arcátlanságnak és elfogadhatatlannak minősítette azt az ukrán követelést, hogy Fehéroroszország vonja vissza csapatait a közös határról. Megfogalmazása szerint a fehérorosz szövetségesek hűen teljesítik vállalt kötelezettségüket, és nem hagyják, hogy hátba támadják Oroszországot.

Arra figyelmeztetett, hogy a Minszkhez intézett fenyegetések valóra váltása Kijev és pártfogói számára következményekkel jár majd, és azt javasolta a Nyugatnak, hogy „hűtse le” Ukrajna felbuzdulását. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államának 2021-ben aktualizált katonai doktrínája a közös határok közös védelméről rendelkezik, hozzátéve, hogy Fehéroroszországban jelenleg közös alakulat állomásozik, és oda orosz harcászati nukleáris fegyvereket telepítettek.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat igazolja és bátorítja Kijev bűntetteit, amikor engedélyezi számára, hogy a fegyvereivel támadja Kurszk megyét.

„Ez pedig a terrorizmus hírhedt szponzorálása” – mondta Zaharova, emlékeztetve rá, hogy ezt a nyugati országok jogrendszere a legsúlyosabb bűncselekmények egyikének tekinti.

Peszkov a „valóság elferdítésének” nevezte azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint az orosz hadsereg sorkatonákat vet be a kurszki régióban zajló harcokba. Mint mondta, nem tartja szükségesnek az ilyen állítások kommentálását.

Egy brüsszeli kerület rendőrsége háromezer golyóálló mellényt adományozott Kijevnek

Brüsszel Ixelles nevű kerületének rendőrsége 3000 golyóálló mellényt adományozott a kijevi városvezetésnek – jelentette a Le Soir című belga napilap szerdán.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt közölte, hogy 988 mellény már megérkezett az ukrán fővárosba és a maradék is úton van. Hozzátette, hogy Kijevbe látogatott egy brüsszeli delegáció is.

A mellényeket adminisztratív okokból vonta ki a forgalomból a brüsszeli rendőrség, a hatályos rendelkezés szerint ugyanis 5-7 évente új mellényeket kell az állománynak beszereznie, illetve azért, mert az újonnan érkezett mellények könnyebbek.

Philippe Close brüsszeli polgármester mindazonáltal aláhúzta: az adományozott mellények teljes mértékben használhatók.

Close májusban, kijevi látogatása során jelentette be a szállítmányt, hozzátéve, hogy mivel a mellények a rendőrség számára készültek, ezért nem felelnek meg a hadseregben használatos védőfelszerelés előírásainak. Mint mondta,  elsősorban a civilek, az egészségügyi személyzet, illetve tűzoltók védelmére szánják őket.

A Kijev testvérvárosának számító Brüsszel városvezetése emellett két tűzoltóautót adományozott az ukrán fővárosnak, illetve egészségügyi felszerelést küldött a Zaporizzsja körzetében felhúzott ideiglenes kórházaknak.

Őszi politikai szezon előtti eligazítást tartott Soros Ukrajnában

Adrij Jermak az ukrán elnöki hivatal vezetője X-csatornáján azt közölte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos időszerű kérdésekről beszéltek Alex Sorossal. Feltűnő, hogy Soros György fia, akit például Joe Biden, Kamala Harris vagy Clinton volt elnökkel mutatkozik, Ukrajnában többnyire az elnöki hivatal vezetőjével tárgyal az Ukrajnát érintő kérdésekről, és nem magával Volodimir Zelenszkijjel – írja a Magyar Nemzet.

A kérdés az – olvasható a lap cikkében –, hogy ha valóban az ukrán „békeformuláról” folyt a diskurzus, akkor nem hiányzott-e az elnök erről a megbeszélésről. Legutóbb tavaly ősszel járt Alex Soros Kijevben, akkor is Zelenszkij hivatalvezetőjével folytatott zárt körű tárgyalást.

Brutális videón a Herszont ért orosz támadás

Két ember életét vesztette, további 14-en megsérültek a keddi orosz támadások következtében Herszon megyében – írja a Mandiner az Ukrinform cikkére hivatkozva.

A támadás egy lakónegyedet ért, ahol az épületek szinte teljesen megsemmisültek. Az egyik házban egy mozgáskorlátozott nő rekedt bent, akit a mentők segítettek kijutni.

A városi hatóságok a Facebook-oldalukon mutatták be az oroszok kedd esti támadása által okozott pusztítást.

Többen meghaltak az orosz erők támadásában

Hat ember meghalt szerdán több orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck térségében – közölte a regionális kormányzó.

Vadim Filaskin a Telegramon azt közölte: „Reggel az oroszok megöltek négy embert, és leromboltak egy házat Izmajlivkában”, a frontvonalhoz nagyon közel fekvő faluban. A helyi ügyész tájékoztatása szerint a csapás áldozatai egy családból valók voltak, két szülő és 17 és 24 éves gyermekeik.

A kormányzó hozzátette, hogy egy másik támadásban két ember halt meg a megerősített védelmű Csasziv Jar település közelében.

Ukrajna nemrégiben nagyszabású evakuálásokat rendelt el az orosz katonák Pokrovszk felé történő előrenyomulása miatt, amelyet Oroszország el akar foglalni.

Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn azt mondta, hogy ez a szektor „a legnehezebb” és „a legfontosabb”, amelyre az orosz támadások döntő többsége zúdul.

Lelőtt HIMARS-lövedéket hatástalanítottak a kurszki atomerőmű közelében orosz tűzszerészek

Hatástalanították az orosz nemzeti gárda mérnökei öt kilométerre a kurszki atomerőműtől egy amerikai HIMARS sorozatvető rakétájának egy darabját, amely 180 fel nem robbant rombolóelemet tartalmazott – közölte szerdán a fegyveres testület sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a lelőtt rakéta harci része behatolt a talajba. A gárda tűzszerészei a kazettás lövedékből eltávolított robbanóelemeket a helyszínen detonációval megsemmisítették.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden, miután felkereste a Kurcsatovban működő erőművet, ahol megmutatták neki a korábbi dróntámadások nyomait, kijelentette, hogy a létesítménynél „fennáll egy nukleáris incidens veszélye”.

„Egészében véve az a tény, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre harci cselekmények zajlanak, nagy aggályokat és nyugtalanságot kelt a biztonsági rendszerrel kapcsolatban” – tette hozzá.

Leszögezte: egy atomerőmű semmilyen körülmények között sem lehet katonai akció célpontja, és egyik fél sem használhatja fel katonai célokra. Hangsúlyozta, hogy egy erőmű biztonsági rendszereinek minden körülmények között teljes mértékben működőképesnek kell lenniük. Megállapította, hogy a kurszki erőmű „a normálishoz nagyon közeli üzemmódban működik”.

„A kurszki és a csernobili atomerőművet összevetni és egyenlőségjelet tenni közéjük szerintem túlzás. De azonos típusú reaktorokról beszélünk, amelyeket nem láttak el különleges védelemmel, és ez nagyon fontos. Ha bármilyen külső behatás éri a magot, amikor üzemanyag van benne, a következmények rendkívül súlyosak lesznek. Nem azt mondom, hogy ez egy második Csernobil lesz, hanem azt, hogy a következmények nagyon súlyosak lesznek” – mondta Grossi az RBK című lapnak.

Rámutatott: a kurszki atomerőmű esetében más a helyzet, mint például a zaporizzsjai vagy egyéb, más típusú reaktorokkal üzemelő erőművekében. Ezeket speciális kupola védi, amely „egy lezuhanó repülőgép becsapódását is kibírja”.

„Grossi látta az erőműre mért dróncsapások eredményét, felmérte, hogy ezek a csapások milyen fenyegetést jelenthetnek, és milyen potenciális veszélyt jelentenek, amely jelenleg is fennáll” – jelentette ki szerdán újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Nyilvánvaló okokból a NAÜ arra hivatkozik, nincs felhatalmazása arra, hogy kijelentse, kik a felelősek ezekért a csapásokért, de itt minden annyira nyilvánvaló, hogy természetesen nincsenek kérdések ebben a vonatkozásban. Az ukrán fél bűnössége a nukleáris veszély szításában több mint nyilvánvaló” – tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a Sputnik állami hírrádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha a NAÜ objektívebben és világosabban fejtené ki álláspontját. Mint mondta, a tényszerűségre „egyetlen konkrét céllal” lenne szükség: „a biztonság szavatolására és egy olyan katasztrofális forgatókönyv kialakulásának megakadályozására, amely felé a kijevi rezsim mindenkit sodor”.

Zaharova azt hangoztatta, hogy fokozatosan és szisztematikusan kialakított „rendszerszintű problémáról” van szó, mert a Nyugat arra törekszik, hogy elhallgattassa a hasonló nemzetközi szervezetek alkalmazottait, „megakadályozva őket abban, hogy elmondják az igazságot, és megerősítsék a tényeket”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be, hogy Ukrajna megkísérelt dróncsapást mérni a kurszki atomerőműre.

Az ukránok lelőttek egy orosz Szu–25-ös repülőgépet – videó

A lelőtt gép éppen támadást hajtott végre az ukrán csapatok állásai ellen.

Két héttel ezelőtt az ukrán védelmi erők lelőttek egy orosz Szu–34-es vadászbombázót az Orosz Föderáció Kurszk régiójában egy harci küldetés során – emlékeztet az eset kapcsán az RBK Ukraine. 

Kijev kérésére szerdán ül össze a NATO–Ukrajna Tanács

A NATO–Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre, hogy szorosabb koordinációt tegyen lehetővé a szövetség és Kijev között.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijev kérésére szerdára összehívja a NATO–Ukrajna Tanács ülését – közölte a katonai szövetség szóvivője. „Az ülést nagyköveti szinten tartják” – mondta a szóvivő, Farah Dakhlallah. „Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter várhatóan videókapcsolaton keresztül tájékoztatja a szövetségeseket a harctéri helyzetről és a kiemelt képességszükségletekről” – tette hozzá.

A találkozóra az ukrán civilek és infrastruktúra ellen intézett, súlyos orosz csapások legutóbbi hullámai után kerül sor

 – mondta Dakhlallah egy e-mailben küldött nyilatkozatában. „A NATO-szövetségesek jelentős támogatást nyújtottak Ukrajna légvédelmének, és elkötelezettek Ukrajna védelmének további megerősítése mellett” – tette hozzá.

Oroszország rakéta- és dróntámadásokat indított több ukrajnai régió ellen, és legalább öt ember meghalt – közölték kedden ukrán tisztségviselők, egy nappal azután, hogy Moszkva a háború során a legnagyobb légitámadást intézte szomszédja ellen.

Újabb olajraktár ég egy dróntámadás után a rosztovi területen

Vaszilij Golubev kormányzó szerint hajnali 3 óra körül négy UAV-t lőttek le a térségben. 

A támadás során két drón szállt az olajraktár területére. Tűz ütött ki – írta az Baza Telegram csatorna. Az Astra csatorna úgy tudja, hogy az Atlas kombinát, aminek telepe ég, az indulása óta olajtermékek tárolására szakosodott és az orosz hadseregnek is szállít kőolajtermékeket.

Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a légvédelmi rendszerek az éjszaka folyamán 12 ukrán drónt semmisítettek meg Voronyezs és Rosztov régió felett.

Több mint tizenötezren érkeztek kedden Magyarországra

Magyarország területére 2024. augusztus 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6058 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9936 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Pentagon: Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, pusztán támogat egy országot, Ukrajnát, amelyet támadás ért – reagált az amerikai védelmi minisztérium szóvivője az orosz külügyminiszter-helyettes szavaira, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni lépéseket helyezett kilátásba.

Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem áll háborúban Oroszországgal”, és hozzátette, nem tudja, mit érthetett Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes a „korábbinál komolyabb következmények” alatt, amelyeket az orosz területen végrehajtott ukrán katonai műveletben való feltételezett amerikai érintettség miatt helyezett kilátásba.

Az amerikai védelmi szóvivő megismételte, hogy Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Szavai szerint az amerikai fél jelenleg is szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai az ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére és egy jövőbeli orosz agresszió megelőzésére.

Pat Ryder megállapította, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része a mélyen Oroszországba irányuló, nagy távolságú támadás.

Dél-koreai képviselő: Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba

Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba 2022 közepe óta a két ország között szorosabbá váló katonai kapcsolatok közepette – közölte Kang Desik dél-koreai kormánypárti képviselő kedden országa katonai hírszerzésének jelentésére hivatkozva.

A képviselő tájékoztatása szerint a szállítmányokkal Phenjan ilyen módon akár több mint hatmillió darab 152 milliméteres tüzérségi lövedéket is átadhatott a nadzsini kikötőn keresztül nagyjából két év alatt Oroszországnak.

A dél-koreai hadsereg az ukrajnai háború kitörése óta nyomon követi az Oroszországnak szánt észak-koreai fegyverszállítmányokat.

Egy elhúzódó ukrajnai háborúra való felkészülésként Oroszország úgy határozott, hogy formálisan is fegyver- és lőszerellátó bázissá teszi Észak-Koreát

– áll a képviselő rendelkezésére bocsátott jelentésben.

Sin Vonsik dél-koreai nemzetvédelmi miniszter februárban újságíróknak nyilatkozva még mintegy 6700 Oroszországnak Észak-Koreából leszállított konténerről számolt be.

Kang ismertette azt is, hogy a dél-koreai hírszerzés szerint Szöul és Washington közösen figyeli annak lehetőségét, hogy Phenjan rakétákat is szállít Oroszországba, különös tekintettel arra, hogy olyan rakétákat találtak az ukrajnai harctereken, amelyek műszaki jellemzői észak-koreai gyártásra utalnak.

A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékek, légvédelmi- és páncéltörő rakéták mellett egyéb fegyvereket is szállíthat Oroszországnak, amiért cserébe Phenjan technikai támogatást kap rakéta- és katonai műhold programjához. A hírszerzési jelentés ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezető tavaly szeptember 13-án az oroszországi Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A rendezés lehetőségéről egyeztetett az orosz elnök és az indiai kormányfő

Az ukrajnai rendezés lehetőségéről egyeztetett telefonon kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.

Modi a honlapján megjelent közlemény szerint tájékoztatta Putyint a múlt pénteki kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésében. A Kreml arról adott ki tájékoztatást, hogy az orosz vezető ismertette elvi álláspontját a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik „destruktív vonaláról”.

A vezetők emellett elégedettségüket fejezték ki a két országnak a BRICS-csoporton belüli együttműködésével. Modi megerősítette, hogy részt szándékozik venni a tömörülés októberi kazanyi csúcstalálkozóján.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában, a jemeni hivatali partnerével folytatott megtartott megbeszélése nyomán tartott közös sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy ha a Nyugat érdekelt az európai helyzet normalizálásában, akkor tárgyalóasztalhoz kell ülnie és az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó „Zelenszkij-formula” nélküli „becsületes” párbeszédet kell folytatnia. Mint mondta, Moszkva nem fog „ráharapni” az ukrán elnök feltételei mellett megrendezendő békekonferenciára.

„A Nyugat lebeszéli Ukrajnát arról, hogy normális – emberi és általánosan elfogadott elveken alapuló – tárgyalásokat folytasson. Mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna folytassa az eszkalációt (.) Abban a reményben – most már egyre erősebb a gyanú ezzel kapcsolatban –, hogy elveszítjük az önuralmunkat, és valami olyat teszünk, ami lehetővé teszi a Nyugat számára, hogy – ahogy ők remélik – lecserélje a sakktáblát” – nyilatkozott.

„Ez nem fog sikerülni. El fogjuk érni a céljainkat, mégpedig úgy, ahogy Vlagyimir Putyin elnök úr mondta, hogy megfeleljen érdekeinknek, először is megmentve népünket, másodszor pedig megvédve azokat az embereket, akiket a kijevi fasiszta rezsim terroristának bélyegzett, akiket megfosztott az alapvető jogaiktól, beleértve a valláshoz, a vallásgyakorláshoz, a nyelvhez és sok máshoz való jogot. Ezért nem lehet bennünket provokálni” – tette hozzá.

Megismételte, hogy a Nyugat a tűzzel játszik, amikor azt mérlegeli, hogy eleget tegyen-e Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényének. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak tettetik, hogy nem akarnak eszkalációt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járhat majd a kurszki régió elleni támadásban való részvétel, mint amilyeneket eddig megtapasztalt. Az amerikai részességet az ukrán betörésben a diplomata ténynek nevezte.

„Washington eszkalációs kurzusa egyre kihívóbbá válik” – jelentette ki Rjabkov.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Moszkva nem hiszi el azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Kijev egyedül készítette elő a Kurszk megye elleni támadást. Arról is szólt egyebek között, hogy az SZVR és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tart fenn képviseletet Washingtonban és Moszkvában, és ha szerény mértékben is, de folyik információcsere a két szolgálat között, amit jónak nevezett.

A keddi eseményekről itt olvashat:


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában