2024.06.02. 10:13
Egy hét múlva lesz az EP- és önkormányzati választás Magyarországon
Egy hét múlva, június 9-én tartják az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választását, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi képviselők választását.
Készülnek a szavazólapok a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében 2024. május 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és a levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.
Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,67 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak.
Közülük - a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint - 67 890-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton lesz a voksolás. Összesen 21 515-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 20 291-en szerepeltek.
Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni), a határidőig 4638-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 3390-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük, ezt 126 959-en tették meg. Vasárnap reggeli adatok szerint már 26 392 levélszavazatot leadtak a külképviseleteken, illetve visszajuttattak közvetlenül az NVI-hez. Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.
Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlására volt szükség.
A Nemzeti Választási Bizottság tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: Megoldás Mozgalom, LMP - Magyarország Zöld Pártja, Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-Zöldek, Második Reformkor Párt, Mindenki Magyarországa Néppárt, Momentum Mozgalom, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt, Jobbik - Konzervatívok, Tisztelet és Szabadság Párt, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Mi Hazánk Mozgalom.
A települési választásokat Magyarország 3177 településén tartják.
A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerülnek.
Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (régi nevén: ideiglenes lakcímén) akar élni a választójogával, péntekig kérhette átjelentkezését; ezt 43 481-en tették meg. Az önkormányzati és a nemzetiségi választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
Tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselő-testület tagjait, míg a tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, azaz egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg a képviselőket. A vármegyei közgyűlések, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán választják.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek május 6-áig gyűjthettek ajánlásokat. Az NVI adatai szerint négy főpolgármester-jelölt, 7643 polgármesterjelölt, 33 437 egyéni listás jelölt és 6755 egyéni választókerületi jelölt indulhat, a fővárosi, vármegyei és települési kompenzációs listákon 7975 jelölt van. A Vas vármegyei Bozsokon jelöltek hiányában elmarad a települési egyéni listás választás.
Egy hét múlva tartják a nemzetiségi önkormányzati választást is, a Nemzeti Választási Bizottság a 13 nemzetiség 2722 települési, 68 területi és 13 országos választását tűzte ki, ebből a vasárnapi adatok szerint 2148 települési, 64 területi és az összes országos választás tartható meg, a többi jelöltek hiányában elmarad.
A nemzetiségi választáson azok a magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok szavazhatnak, akik május 31-ig regisztráltak, ezt 345 698-an tették meg.
A nemzetiségi választásra 13 017 települési egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba, a területi és országos listás jelöltekkel együtt összesen 14 624 nemzetiségi jelölt indul.
Az EP-, az önkormányzati és a nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek kampányukhoz nem kapnak állami támogatást. A kampányra fordítható összeg nincs limitálva.
