Az EU hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (videó)

Újabb fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna

Újabb fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével, összesen 180-an szabadulhattak a fogságból – közölték az orosz és az ukrán hatóságok.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán hadifogságba esett 90 orosz katona térhetett vissza hazájába, akiket 90 ukrán hadifogolyra cserélték ki.

– áll a közleményben, amely egyben felhívja a figyelmet az Egyesült Arab Emírségek humanitárius jellegű közvetítői szerepére a fogolycserében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén megerősítette, hogy 90 ukrán hadifogoly szabadulhatott ki az orosz fogságból.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a most szabadult katonák között olyanok is vannak, akik 2022-ben a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt, illetve a csernobili atomerőmű rövid időre történt elfoglalásakor kerültek fogságba.

Az EU hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával

Az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős miniszere kedden Luxembourgban.

Hadja Lahbib, az Ukrajnával kezdett első kormányközi konferencia nyitóbeszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Unió számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hangsúlyozta: az uniós integráció útja hosszú, a tárgyalások pedig szigorúak és megterhelőek lesznek. A munka csak most kezdődik - húzta alá. „Eltökéltséggel és elkötelezettséggel bízunk abban, hogy a tárgyalások folyamán képesek leszünk pozitív eredményre jutni” – fogalmazott.

A belga miniszter kiemelkedőnek nevezte Ukrajna kitartását, hogy a folytatódó háború ellenére eredménnyel dolgozott és fogadott el számos reformot a tárgyalások megkezdése érdekében.

– tette hozzá Hadja Lahbib.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a nyitóülésen, videóhíváson keresztül elmondott beszédében azt mondta: az EU-csatlakozás tárgyalásainak megkezdése mindannak a szimbóluma, amiért „Ukrajna legjobb fiai és lányai ezrei adták életüket”.

– tette hozzá az ukrán kormányfő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „történelmi nap a mai, amikor tényleges, valódi tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval”.

„Hálás vagyok mindenkinek, aki védi Ukrajnát, országunkat és népünket. Hálás vagyok a csapatnak, mely mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió részei lehessünk” – tette hozzá.

Az Európai Unió a délután folyamán Luxembourgban, a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát tart Moldovával, majd szerdán Brüsszelben Montenegróval. Kijev és Chisinau 2022 februárjában nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét, azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az EU-tagországok vezetői 2023 júniusában adtak tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.

További hivatalos tagjelölt országok között van Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. Az EU utoljára 2013-ban bővült, amikor Horvátország csatlakozhatott a közösséghez.

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott Szergej Sojgu ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, valamint Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke ellen az ukrajnai háború során 2022. október 10. és 2023. március 9. között elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények miatt.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a két érintett büntetőjogi felelősséget visel a fent említett bűncselekményekért, mivel saját maguk, illetve közösen, vagy másokon keresztül követték el, vagy rendelték el a bűncselekményeket – írták.

Alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy a két gyanúsítottat felelősség terheli az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért. Az állítólagos támadások polgári objektumok ellen irányultak, és azon létesítmények esetében, amelyek az adott időpontban katonai célpontnak minősülhettek, a várható járulékos polgári veszteségek és károk egyértelműen túlzottak voltak a várt katonai előnyhöz képest.

A bíróság megjegyezte, a nemzetközi humanitárius jog egyik alapvető célkitűzése a polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktusokban. A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított Sojgu és Geraszimov cselekedetei tehát a polgári lakosság elleni cselekmények többszörös elkövetésével járó magatartásnak minősülnek – szögezték le.

Alapos okkal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szándékosan okoztak szenvedést vagy súlyos testi, illetve mentális vagy fizikai sérüléseket a polgári lakosságnak. Ezért büntetőjogi felelősséget viselnek emberiesség elleni bűncselekményért – tette hozzá indoklásában a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Négy frontszakaszról jelentett be előrenyomulást az orosz védelmi minisztérium

 Hatból négy frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben három ukrán ellenrohamot vert vissza a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két haditechnika- és egy lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvető négy rakétáját, továbbá 79 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Rosztov megye légterében lelőttek egy Ukrajnában felbocsátott léggömböt.

Moszkva szerint amerikai fegyverrel lőtték ki a hadifoglyokat szállító gépet

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedden bejelentette: Moszkva bizonyítani tudja, hogy az ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító orosz IL-76-os repülőgépet Belgorod közelében január 24-én amerikai Patriot rakétarendszerrel az ukrán hadsereg lőtte le. Közölte, hogy a gép lezuhanásának helyszínén testrészeket és két Patriot irányított légvédelmi rakéta részeit találták meg.

Az első rakéta robbanótöltete a szóvivő beszámolója szerint mintegy négyezer méteres magasságban, a pilótafülke előtt, felülről, bal oldalon lépett működésbe. A második rakéta nem érte el a célt, és megsemmisítette magát. Petrenko szerint a nyomozás most a „terrorcselekményért” felelős konkrét személyek azonosítására összpontosít.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka kedden videón közölt sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a nyugati országok továbbra is szállítanak Ukrajnába „piszkos bomba” előállítására alkalmas radiokémiai anyagokat, amelyeket később „idegen zászló alatt” lehet majd felhasználni. A tábornok szerint a fő szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezetnek, a logisztikai és pénzügyi kérdéseket pedig Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője személyesen felügyeli.

Charles Michel: a csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajna és Moldova nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye

Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.

Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé. 

– fogalmazott.

Az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük.”

„Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző” elkötelezettséget tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt.

– hangoztatta.

Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.

„Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek” – húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Zelenszkij: az orosz felelősök nem kerülik el az igazságszolgáltatást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.

AZ ICC, amely korábban már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin (orosz elnök) és egy másik orosz vezető ellen 2023-ban, ezúttal Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt vette célba, akiket Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádol.

– írta Zelenszkij az X közösségi portálon.

Hozzátette: türelmetlenül várja a többi elfogatóparancsot, hogy „megfosszák végre Oroszországot az őt évtizedeken át bűncselekményekre sarkalló büntethetetlenség érzésétől”.

„Ezek a barbár rakéta- és dróntámadások továbbra is embereket ölnek meg, és Ukrajna-szerte károkat okoznak” – írta Zelenszkij.

Cseh vezetők: Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Csehországra és Európára

A cseh politikai vezetők között egyetértés van abban, hogy Oroszország agresszív politikája jelenti a legnagyobb veszélyt Csehországra és Európára - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő kedden Prágában, miután a Hradzsinban találkozott Petr Fiala miniszterelnökkel és Andrej Babis volt kormányfővel, az ellenzéki Független Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökével.

A cseh köztársasági elnök tavaly márciusi hivatalba lépése óta rendszeresen találkozik a kormányfővel és az ellenzék vezérével, hogy megvitassák a legfontosabb belpolitikai és külpolitikai témákat.

– mondta Petr Pavel újságíróknak.

– tette hozzá az elnök.

Rámutatott: Csehország hosszú távú nyugati orientációját, tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban sem a kormány, sem az ANO képviselői nem kérdőjelezik meg. „Közös vélemény, hogy aktívnak kell lennünk ezekben a szervezetekben” – húzta alá az államfő.

Petr Pavel úgy vélte, hogy a kormányzat és a legnagyobb ellenzéki erő, az ANO képviselői között az ország alapvető kül- és biztonságpolitikai elvei tekintetében teljes az egység. „A megbeszélés konstruktív volt, bár néhány kérdésben eltérő nézetek is megfogalmazódtak” – jegyezte meg az elnök.

Több mint 80 európai tömegtájékoztatási eszközhöz korlátozták a hozzáférést Oroszországban

Nyolcvanegy európai médiaszolgáltatóhoz korlátozták a hozzáférést Oroszországban, válaszul arra, hogy az Európai Unióban orosz tömegtájékoztatási eszközöket tiltottak be – közölte honlapján kedden az orosz külügyminisztérium.

„Az Európai Unió Tanácsának május 17-i, három orosz médium (a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta) minden műsorszolgáltatási tevékenységének betiltásáról szóló, ma, június 25-én hatályba lépő határozatára való válaszintézkedéseként az Oroszországi Föderáció területén ellenkorlátozások lépnek életbe számos, a különleges hadművelet menetéről szisztematikusan nem hiteles információkat terjesztő, EU-tagállamokbeli médium és páneurópai médiaszolgáltató műsorszolgáltató forrásaihoz való hozzáférésben” – áll a közleményben.

A moszkvai diplomáciai tárca emlékeztetett rá, hogy az orosz fél korábban többször és különböző szinteken megfogalmazta a figyelmeztetést: az orosz újságírók „politikai indíttatású zaklatása és az orosz médiumok indokolatlan betiltása az uniós térségben nem marad válasz nélkül”.

„Ennek ellenére Brüsszel és a blokk tagállamainak fővárosai az eszkaláció útját választották, és Moszkvát újabb jogtalan betiltással kényszerítették tükör- és arányos ellenintézkedések meghozatalára. A felelősség ezért a fejleményért kizárólag az Európai Unió vezetését és a blokk azon országait terheli, amelyek támogatták ezt a döntést. Amennyiben az orosz médiát érintő korlátozásokat feloldják, az orosz fél is át fogja gondolni a döntését ezekkel a médiaszolgáltatókkal kapcsolatban” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

Egy orosz lőszerraktár elleni támadásról számolt be az ukrán védelmi minisztérium

Az ukrán katonai hírszerzés éjszaka támadást intézett az oroszországi Voronyezs régióban található, 3500 négyzetméter alapterületű egyik orosz lőszerraktár ellen, a létesítményt eltalálták, és a helyszínen tűz keletkezett – közölte az ukrán védelmi minisztérium kedden.

Az orosz védelmi minisztérium kedd reggeli jelentésében azt írta, hogy a légvédelem éjszaka Voronyezs régió felett megsemmisített egy ukrán drónt.

Tiltott határátlépésre készülő férfiakat fogtak el Odessza környékén

Száz, tiltott határátlépésre készülő férfit fogtak el Odessza megyében az ukrán biztonsági erők. A férfiak az ellenőrző pontokat megkerülve akartak kijutni a háború sújtotta országból – közölték kedden az ukrán hatóságok.

A férfiak a szomszédos Moldovába akartak illegálisan átjutni gyalog.

Az elfogottak közül a hadseregbe besorozható, 25 évnél idősebb férfiakat a helyi járási védelmi hivatalba szállították.

Az Ukrajnában dúló háború miatt a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas férfiak csak kivételes körülmények között hagyhatják el az országot. A hatóságok szerint naponta tucatnyian próbálnak a behívás elől külföldre menekülni.

Kína felszólította az EU-t az orosz hadiipar támogatásával vádolt vállalatai ellen hozott szankciók visszavonására

Peking kedden felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza az Oroszország ellen e héten elfogadott tizennegyedik szankciós csomagjából azokat a büntetőintézkedéseket, amelyek kínai vállalatokra is kiterjednek.

Az uniós külügyi tanács szankciós listáján szereplő 19 kínai céget azzal vádolják, hogy tevékenységükkel Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogatták. Az érintett cégekre mostantól szigorú korlátozások vonatkoznak „kettős felhasználású, Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának megerősítésére felhasználható termékek és technológia” értékesítése miatt.

„Megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalkozások törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelmében” – hangsúlyozta.

A listára újonnan felvett cégek között szerepel több hongkongi székhelyű vállalat, valamint két globális műholdgyártó óriáscég is, amelyek a vádak szerint az ukrajnai háborúban is bevetett orosz Wagner zsoldoscsoport számára is értékesítettek műholdakat, illetve műholdfelvételeket.

Peking határozottan tagadja Washington és az EU azon vádjait, amelyek szerint - még ha nem is szállít közvetlenül fegyvereket Oroszországnak - alkatrészeket és felszereléseket ad el a moszkvai hadiiparnak.

Az Európai Unió 2026 márciusáig meghosszabbította az ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt

Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét.

Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.   

Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényeségének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.   

– fogalmaztak.   

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.

Tanácsadók: Trumpnak elnökként le kell állítania a katonai segélyt Ukrajnának, ha nem kezd béketárgyalásokat Oroszországgal

– derül ki abból a kedden közölt interjúból, amelyet a volt elnök tanácsadói adtak a Reuters hírügynökségnek.

Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan figyelmeztetné Moszkvát is, hogy a béketárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás növelését eredményezné - mondta Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy az interjúban.   

A tervet Kellogg és Fred Fleitz dolgozta ki, akik mindketten szolgáltak Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőjeként 2017 és 2021 közötti elnöksége alatt, jelenleg pedig vezető pozíciókat töltenek be az America First Policy Institute nevű, Trumphoz közeli kutatóintézetben. Az elképzelés alapvető elemeit egy nyilvánosan elérhető tanulmányban vázolták fel, amelyet ez az intézet tett közzé.   

Kellogg szerint kulcsfontosságú lenne Trump választási győzelme esetén tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot és Ukrajnát.   

Fleitz elmondta, hogy amikor bemutatták a stratégiájukat Donald Trumpnak, az elnök kedvezően reagált. „Nem állítom, hogy minden részletével egyetértett, de örültünk annak a visszajelzésnek, amelyet kaptunk” – mondta.   

Trump szóvivője, Steven Cheung azonban kijelentette, hogy csak a Donald Trump vagy kampányának hivatalos stábja által tett nyilatkozatokat lehet a leendő elnökjelölt hivatalos álláspontjának tekinteni. Hozzátette: Trump már többször értésre adta, hogy második elnöki megbízatásának egyik fő célja az lenne, hogy gyorsan tárgyalásos megoldást találjon az ukrajnai háborúra. Cheung kijelentette, hogy a háború el sem kezdődött volna, ha Trump marad az amerikai elnök.   

A két nemzetbiztonsági tanácsadó által felvázolt stratégia részeként későbbre halasztanák Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetőségét is, ugyanakkor Kijevnek újabb biztonsági garanciákat nyújtanának, köztük azt, hogy további fegyverekhez jut. Ukrajnának hivatalosan semmilyen területről nem kellene lemondania.   

A Kreml és az ukrán külügyminisztérium nem reagált a tervre vonatkozó újságírói megkeresésekre.

Ukrán dróntámadás érte az orosz Belgorod megyét

Egy idős nő meghalt, négyen megsebesültek, és számos épület megrongálódott Belgorod megyében, amelyet drónokkal támadtak az ukrán erők – közölte kedden Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával szomszédos orosz megye kormányzója.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a légvédelem a megyét támadó drónok közül 29-et semmisített meg.   

Az idős nő a megyeközpont, Belgorod mellett fekvő egyik faluban lelte halálát, egy másik faluban pedig megsebesült egy nő – írta Gladkov a Telegram közösségi oldalán.   

A kormányzó hozzátette: a megyében számos épületben és sok gépkocsiban tett kárt a dróntámadás.

Ukrajnával ma kezdődnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják – értesült a Magyar Nemzet.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 6122 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5661 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn: