Közel–keleti konfliktus

2024.06.25. 11:36

Naponta átlagosan tíz palesztin gyermek veszíti el egyik vagy mindkét lábát a gázai fegyveres konfliktusban

Az izraeli–palesztin háború 263. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Egy sebesült fiút vigasztalnak, aki egy izraeli bombázást követően elvesztette az édesapját

Fotó: AFP

Amerikai értékelés szerint a bűnözők jelentik a legnagyobb akadályt a humanitárius segélyek szállításában

Bűnbandák okozzák a legnagyobb gondot a gázai humanitárius segélyek elosztásának folytatásában, elsősorban Kerem Shalom gázai-izraeli átkelő körzetében – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden.

Matthew Miller a sajtóértekezletén azt mondta, hogy az Egyesült Államok is részt vesz az ENSZ és Izrael közötti egyeztetésekben, amelyek a segélyszállítmányok fenntartásának lehetőségeiről szólnak. A megbeszélések témái között szerepel, hogy milyen módon növelhető az ENSZ-alkalmazottak biztonsága, a többi között a személyes biztonságot garantáló eszközökkel.

A szóvivő megállapította, hogy szervezett bűnözői csoportok fosztogatják a segélyszállítmányokat, ami megakadályozza, hogy a segítség eljusson a rászorulókhoz, és hozzátette, hogy a Gázai övezet déli részén az izraeli hadsereg feladata a közrend fenntartása, hiszen jelenleg a katonái testesítik meg a bűnüldöző szerveket is.

Matthew Miller a gázai helyzetről beszámolva megjegyezte, hogy a humanitárius segélyeket szállító kamionok mellett kereskedelmi árucikkeket szállító járművekről is szó van, amelyek biztonságát szintén meg kell teremteni.

Az ENSZ még hétfőn Izraelhez fordult, és kilátásba helyezte a gázai tevékenységének felfüggesztését, amennyiben az izraeli haderő nem cselekszik sürgősen a segélymunkások hatékonyabb védelme érdekében.

Izraeli tisztségviselők a napokban úgy nyilatkoztak, hogy Kerem Shalom átkelőnél az ENSZ elégtelen logisztikai teljesítménye jelenti a problémát.

Berlin további 19 millió euróval támogatja Gáza humanitárius segélyezését

Németország további 19 millió euróval (7,5 milliárd forint) támogatja a Gázai övezet humanitárius segélyezését – jelentette be kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter Izraelben.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy 

az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) és az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) életveszélyes körülmények között „visz lisztet és rizst az éhező családoknak, mivel a gázai övezeti gyerekeknek a mégoly kis étkezés is létfontosságú”.

Mint mondta, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által leszállított minden egyes doboz orvosi ellátmány segít az ottani lerombolt kórházaknak újból „biztosítani a minimális egészségügyi ellátást”.

A német zöldpárti politikus egyben felszólította az iszlamista Hamász terrorszervezetet, hogy fogadja el Joe Biden amerikai elnök tűzszünetre vonatkozó tervét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terv egy izraeli javaslaton alapul és „ez az egyetlen valósi kiutat jelenti a háború zsákutcájából, a túszok kiszabadítására és egy humanitárius tűzszünetre”.

A Hamász kezében a döntés arról, hogy ezáltal enyhítse az emberek szenvedését a Gázai övezetben

– tette hozzá.

Baerbock izraeli hivatali partnerével, Jiszráel Kaccal folytatott megbeszélése során ugyanakkor élesen bírálta a telepesek okozta erőszakot Ciszjordániában. „Az izraeli kormánykoalíció egyes részei uszítanak és agresszív telepespolitikájukkal veszélyeztetik hosszútávon Izrael biztonsági érdekeit” – fűzte hozzá.

Baerbock egyben kifogásolta a palesztinok fogvatartási körülményeit az izraeli börtönökben. Úgy fogalmazott, hogy mindez „nem passzol Izrael demokrácia és jogállamiság iránti igényeihez”.

A német tárcavezető Izraelből Libanonba utazott tovább, ahol az Irán támogatását élvező síita Hezbollah milícia és Izrael elmérgesedő konfliktusa kerül terítékre. Baerbock egyebek között Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnökkel és Abdallah Bouhabib külügyminiszterrel is tárgyal.

A hétfőn este Tel-Aviv közelében tartott Herclija biztonsági konferencián Baerbock a libanoni síita milícia teljes és hitelesített visszavonulását követelte a két ország határáról. „Az akaratlan eszkaláció és egy teljes körű háború kockázata napról-napra nő. Rendkívüli körültekintésre van szükség” – tette hozzá.

Németországban több mint 80 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma tavaly

Az előző évhez képest 83 százalékkal nőtt Németországban tavaly az antiszemita incidensek száma – közölte kedden a RIAS, az antiszemita incidenseket vizsgáló, berlini székhelyű szövetségi egyesület.

A minden korábbinál több, 4782 dokumentált antiszemita cselekmény nagy többségét, 2787-et október 7., az Izrael elleni palesztin terrortámadás és az év vége között követték el. Az extrém erőszak, így a gyújtogatási kísérletek egész évben feljegyzett hét esetéből öt október 7. után történt.

Az egyesület ügyvezető igazgatója, Benjamin Steinitz kijelentette, hogy Németországban veszélyben vannak a zsidók alapvető jogai. „A zsidókat ellenségesen kezelik, fenyegetik és támadják őket az élet minden területén. Október 7. óta kevésbé lehetséges vállaltan zsidó életet élni Németországban” – mondta. Steinitz szerint meg kell állítani azt a folyamatot, amelyben elfogadottá válik az antiszemitizmus.

A német kormány antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosa, Felix Klein katasztrofálisnak nevezte a számokat. „A zsidó élet ma Németországban jobban ki van téve a fenyegetésnek, mint bármikor a Német Szövetségi Köztársaság fennállása óta” – mondta.

A politikus össztársadalmi feladatnak nevezte az antiszemitizmus megfékezését és a zsidó emberek biztonságának hathatós garantálását.

Naponta átlagosan tíz palesztin gyermek veszíti el egyik vagy mindkét lábát a a gázai fegyveres konfliktusban

„Naponta átlagosan tíz palesztin gyermek veszíti el egyik vagy mindkét lábát a gázai fegyveres konfliktus következtében” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ENSZ palesztin menekülteket segélyező közel-keleti hivatalának (UNRWA) vezetője

Philippe Lazzarini az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) adataira hivatkozva azt mondta, ez azt jelenti, hogy 

mintegy 2 ezer gyerek veszítette el egy, vagy két lábát a gázai konfliktus első 260 napja alatt. Hozzátette, hogy ezek az adatok a kezüket vagy karjukat elvesztő gyermekek számát nem tartalmazzák. Tudomásuk van arról is, hogy az amputálásokat nehéz körülmények között és sok esetben altatás nélkül kénytelenek elvégezni az orvosok, és ez alól a gyerekek sem képeznek kivételt.

Lazzarini a Save the Children segélyszervezet hétfőn közzétett jelentését is felidézte, amely szerint

 a fegyveres harcok kezdete óta mintegy 21 ezer gyereket nyilvánítottak eltűntnek a Gázai övezetben. Ők az összeomlott házak romjai alatt haltak meg, fogságba estek, tömegsírokba kerültek vagy valamilyen okból elvesztették a kapcsolatot a családjukkal

 – tette hozzá.

Az UNRWA vezetője a sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló anyagi forrásaik csak augusztus végéig teszik lehetővé szervezete számára a segélyezést; az év végéig munkájukhoz további 140 millió dollárra (51,38 milliárd forint) lenne szükségük.

A Ciszjordánián és a Gázai övezeten kívül Jordániában, Libanonban és Szíriában élő palesztin menekültek támogatását végző, 13 ezer főt foglalkoztató segélyszervezet anyagi helyzete azon izraeli közlés után került veszélybe, mely szerint tucatnyi alkalmazottja részt vett az október 7-i, Izrael elleni kegyetlen támadásokban. És noha az UNRWA egy vizsgálatot indítva részben már megszüntette az Izrael elleni támadásban Tel-Aviv szerint érintett emberek szerződését, a korábbi adományozók közül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem újította fel a finanszírozást.

Nincs éhínség Gázában, de továbbra is magas a kockázat

Nincs éhínség Gázában – ezt állítja egy ENSZ-hez kapcsolódó szervezet, az Integrated Food Security Phase Classification (IPC), mely még korábban azt jósolta, hogy 2024 márciusa és júliusa között teljes körű éhínség tör ki az övezetben. Az új tanulmány szerint a területre kerülő élelmiszer mennyiségére vonatkozó feltételezések tévesnek bizonyultak, és Gáza élelmiszerellátása az elmúlt hónapokban nem csökkent, hanem nőtt.

A jelentés szerint „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem utalnak arra, hogy jelenleg éhínség lenne” a Gázai övezetben. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetéhez kapcsolódó IPC-t semleges és rendkívül hiteles szervezetnek tekintik, amely felméri, hol fordulhatnak elő éhínségek a világon – írja a The Times of Israel. Az új tanulmány szerint a gázai élelmezésbiztonsági helyzet továbbra is katasztrofális és magas a kockázata az éhínség kialakulásának.

A tanulmány azonban kiemeli, hogy kétségkívül szélsőséges helyzet uralkodik a Gázai övezetben és hogy az emberek szenvednek. A súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalanság, az alultápláltság és az éhínség szerves részét képezte az Izrael elleni vádnak a Nemzetközi Bíróságon, amikor a palesztinok elleni népírtással vádolták az országot.

Az ENSZ pár hete is az éhínség katasztrófájára hívta fel a figyelmet, akkor a World Food Programme (WFP) szakértői állapították meg, hogy a déli területen aggasztó a helyzet, de a humanitárius válság az egész övezetben tartóssá vált. Az ENSZ élelmezési alapjának igazgató-helyettese kiemelte, hogy a harcok már nem csak élelmezési, hanem vízügyi és higiéniai katasztrófát is okoznak.

Izraelben a legfelsőbb bíróság kimondta az ultraortodoxok katonai behívásának jogosságát

Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság egyhangúlag kimondta kedden az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát a jogegyenlőség elvére hivatkozva.

Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy „az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól”.

„Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg” – írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.

A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő

 – ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.

Purim Celebrations in the Ultra-Orthodox neighbourhood Mea Shearim in Jerusalem
Utra-ortodox zsidó férfiak táncolnak a purim ünnepén
Fotó: Gili Yaari / Forrás: NurPhoto via AFP

A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesiva hallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el.

A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.

A bíróság szerint aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira. A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia.

A grémium hangsúlyozta, hogy „a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak”.

A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének.

Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.

Súlyos bírságokkal sújtják a telefont szombaton működtető ultraortodoxokat Izraelben

Súlyos pénzbírságokkal sújtják a „kóser”, vagyis internet és SMS nélküli telefont szombaton működtető ultraortodoxokat Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hatósági információkra hivatkozva.

Az Izrael lakosságának jelenleg közel tizennégy százalékát adó ultraortodoxok, másik nevükön harediek csak egyszerű telefonokat használnak, melyekre engedélyt kaptak a „rabbik kommunikációs bizottságától”, melynek célja az okostelefonok és az internethasználat elterjedésének megakadályozása, s a felügyelet a náluk nyilvántartott telefonszámok felett. A telefonok használata szombaton tiltott, és a bizottság csak azokat a telefonszámokat regisztrálja, melyek szombati használatát pénzbírsággal sújtják.

A halacha, a zsidó vallásjog szerint életveszély esetén meg lehet szegni a szombat tilalmát, és lehet használni a telefont, de a beszélgetés kikapcsolása, megszakítása „feleslegesnek” számít és tilos.

A polgári védelem háborús vészhelyzet idején telefonon és szombaton is felszólítja az érintett települések lakosságát a légvédelmi riadóknál, hogy keressenek óvóhelyet. Általában csak szöveges üzenetet küldenek egy applikáción, de a kóser telefonokat felhívják, mert nincsenek rajtuk ilyen programok, és szombaton nem használják őket a munkavégzés vallási tilalma miatt.

A halacha engedélyezi ezeket a hívásokat, de mivel utána nem szabad lezárni a beszélgetést, ilyen esetekben a hívás sokáig folytatódhat, és hatalmas összegekbe kerül.

A kóser telefonok szombati használata percenként 4,5 sékeles büntetésbe (mintegy négyszázötven forintba) kerül. Ezért amikor a háború miatt vagy véletlenül bekapcsolják a telefont, utána gyakran 600 sékeles (mintegy hatvanezer forintos) bírságot követelnek az ultraortodoxoktól.

A ynet beszámolója szerint több száz, sőt az egyik példa szerint akár 1400 sékeles (száznegyvenezer forintos) bírságba kerülhet, ha egy gyerek véletlenül nyomogatja szombaton a telefont, és az utóbbi hónapokban olykor a háborús riasztások is súlyosan megterhelhették a harediek pénztárcáját, noha panasz esetén ezeket utólag jóváírták.

Katonai szóvivő: túsztartókat és az október 7-i terrortámadásban részt vevőket támadott az izraeli hadsereg Gázavárosban

Légitámadást hajtott végre a palesztinok lakta Gázai övezetben hétfő este az izraeli hadsereg, a művelettel a Hamász palesztin iszlamista szervezet olyan fegyvereseit vették célba, akik részt vettek a tavaly október 7-én Izraelben elkövetett mészárlásban, illetve az akkor Izraelből elrabolt túszokat tartják fogva – jelentette be az izraeli hadsereg szóvivője kedd reggel.

Az izraeli légierő vadászgépei a katonai hírszerzés és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat információi alapján megjelölt épületekre sújtottak le, melyekben olyan iszlamisták voltak, akik részt vettek október 7-i terrortámadásban és a túszok fogva tartásában.

A légicsapást két épület ellen hajtották végre a Gázaváros nyugati részén fekvő Sati menekülttáborban és a gázai Daradzs Tufa negyedben, ezek egy iskolakomplexum részei voltak, melyeket a terrorszervezet civil pajzsként használt.

Palesztin jelentések szerint az akcióban életét vesztette Iszmáil Haníjének, a Hamász Katarban élő politikai vezetőjének nővére és más családtagjai. Tizenkét halálos áldozatról számoltak be, akik közül heten a Haníje család tagjai voltak.

Kedden jelentették be, hogy Egyiptom elutasította azt az izraeli javaslatot, amely lehetővé tette volna a sebesült palesztinok távozását Gázából. Az indítvány szerint a sebesültek a rafahi átkelőn keresztül juthattak volna ki azzal a feltétellel, hogy az egyiptomi oldalon – Izraellel való egyeztetést követően – fogadják őket. Az al-Akbar című lapnak egyiptomi tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy az elutasítás Kairó azon álláspontján alapul, hogy az átkelőhelyet a palesztinoknak – és nem Izraelnek – kell működtetni.

Izraeli légicsapásnak áldozatul esett lánya, Zena Nászer holttestét tartja karjában az anyja az Al-Aksza Mártírjai Kórháznál, a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2024. június 25-én
Fotó: Abdel Karim Hana / Forrás: MTI/AP

A Hamász politikai irodájának Katarban élő helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy a szervezet csak a tűzszüneti megállapodás részeként engedi szabadon a két orosz állampolgárságú izraeli túszt, a 32 éves, askelóni Alex Lobnovot és a tel-avivi, 28 éves Alekszandr Tropnovot. Az orosz médiának Marzuk azt mondta, hogy „amikor Izrael meghozza a döntést, mindkét állampolgár elsőbbséget élvez az Oroszországgal fennálló barátságunk tiszteletére”.

A Hamász politikai irodájának egyik tagja, Izzat al-Risek kijelentette, hogy „nincs igazság azokban a hírekben, amelyek szerint a Hamász azt tervezi, hogy elhagyja Katart és Irakba költözik”.

A másik palesztin területen, az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában, Náblusz városban az izraeli rendőrség letartóztatott két gyanúsítottat, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek az izraeli Tajbe várost irányító polgármester biztonsági őrének a meggyilkolásában. A biztonsági őrt 2023 áprilisában a polgármester háza előtt lőtték agyon. A tettesek az izraeli hatóságok szerint Ciszjordániában megpróbáltak elrejtőzni az izraeli igazságszolgáltatás elől.

A hétfői eseményekről itt olvashat:


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában