Ukrán válság

2024.06.24. 09:01

Az ukrán elnök leváltotta az egyesített erők parancsnokát

852. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák egy lövészárokban a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban tartott gyakorlatozásukon

Forrás: MTI/AP

Fotó: Andrij Andrijenko

Az ukrán elnök leváltotta az egyesített erők parancsnokát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn leváltotta Jurij Szodolt, az ukrán egyesített erők parancsnokát.

Zelenszkij esti videóüzenetében tett bejelentésében nem indokolta Szodol menesztését, mindössze annyit közölt, hogy helyére Andrij Hnatov dandártábornokot nevezi ki a műveleti tervezésért is felelős tisztségre.

Hnatov a déli hadszíntér parancsnokhelyetteseként szolgált 2022 óta és kulcsszerepet játszott Herszon részeinek visszafoglalásában. 2023 tavaszán Bahmut védelmét irányította, amely város végül több hónapnyi heves harcokat követően orosz kézre került.

Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére

Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljeskörű figyelembevételével – olvasható a két ország külügyminisztere, Szjarhej Alejnyik fehérorosz és Szergej Lavrov orosz tárcavezető hétfői minszki tárgyalásai után kiadott közös közleményben.

Határozottan elítéljük a nyugati államoknak az európai katona-politikai helyzet elmérgesedésére irányuló tevékenységét. Megerősítjük készségünket az ukrajnai válság politikai-diplomáciai megoldására Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljeskörű figyelembevételével

– áll a dokumentumban.

A közlemény szerint az Európai Unió és a NATO tagországai által „tömegesen szállított fegyvereket Kijev a békés lakosság megsemmisítésére és a polgári infrastruktúra lerombolására, terrorcselekmények Oroszország területén történő végrehajtására használja”.

Minszk és Moszkva szerint ellentmond a nemzetközi jognak és az építő jellegű, kölcsönösen előnyös párbeszédnek az, hogy a nyugati országok olyan egyoldalú intézkedéseket hoznak Fehéroroszország és Oroszország ellen, amelyek sértik az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit.

Szjarhej Alejnyik a tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország a jövőben is aszimmetrikus választ fog adni a jogtalan nyugati korlátozásokra. Hangsúlyozta, hogy a két ország nem kíván kárt okozni az üzleti kapcsolatoknak, a humanitárius és más gyakorlati együttműködésnek, a határon túli és emberek közötti kapcsolatoknak, de minden jogtalan nyomásgyakorlási intézkedésre aszimmetrikus választ adnak.

A fehérorosz külügyminiszter hozzátette, hogy orosz kollégájával tárgyaltak az Egyesült Államok, az Európai Unió és „a csatlós államaik” korlátozó intézkedései elleni fellépés összehangolásáról és fokozásáról.

A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozat arra is rámutat, hogy a két ország közötti integráció elvben új szintre lépett. A két ország határozottan halad a szövetségi állam kiépítése felé, és a jelenlegi bonyolult körülmények közepette elérik a fehérorosz–orosz integráció új szintjét.

A dokumentum szerint Minszk és Moszkva folytatják a közös szembeszállást a számos nem baráti ország jelentette külső biztonsági fenyegetéssel szemben.

A két ország hangsúlyozta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének fontosságát a regionális biztonság és stabilitás megfelelő szinten tartásában. Elsődleges figyelmet szentelnek az Oroszországot, Fehéroroszországot, Tádzsikisztánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő szervezet (Örményország jelezte kilépését) kollektív erői kapacitása növelésén, és dolgoznak a szervezet hatékony válságmegoldó képességein – áll még a közös nyilatkozatban.

Cseh kormányfő: az argentin elnök támogatja Ukrajnát

Argentinának az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspontja nagyon közel áll Csehországéhoz, mindkét ország támogatja Ukrajnát – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Prágában újságírók előtt, miután tárgyalásokat folytatott Javier Milei argentin elnökkel.

„Nagyon örülök, hogy az argentin elnök alapvetően ugyanazon az állásponton van, mint én, ami Ukrajna Argentína általi támogatásában nyilvánul meg. Ez nagyon fontos, mert Európának szüksége van szövetségesekre” – mondta Petr Fiala.

MILEI, Javier; PAVEL, Petr
Petr Pavel cseh elnök (b) fogadja Javier Milei argentin államfőt Prágában
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

Az argentin elnök hétfőn délben érkezett rövid látogatásra Prágába. Javier Mileit este a Hradzsinban Petr Pavel cseh államfő fogadja.

A lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a béke megteremtésében

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn pekingi látogatása során reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló béke megteremtésében Ukrajnában.

Ismertettem az európai, valamint globális biztonsági helyzettel kapcsolatos álláspontunkat, különösen, ami Európának azt a részét illeti, amely a miénk

– mondta Duda újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Remélem, hogy Kína... támogatni fogja a békés rendezés iránti erőfeszítéseket Oroszország Ukrajnában vívott háborújában

– mondta a lengyel elnök, hozzátéve, hogy egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

DUDA, Andrzej; HSZI Csin-ping
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Andrzej Duda lengyel (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök egy aláírási ünnepség végén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2024. június 24-én
Fotó: Radek Pietruszka / Forrás: MTI/EPA/PAP

Hszi közölte, hogy Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely az ukrajnai konfliktus békés lezárását szolgálja, illetve továbbra is hajlandó ebben szerepet vállalni.

Az EU a zárolt orosz pénzeszközökből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban, és ezt az év végéig további egymilliárd euróval egészítik majd ki – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás:  MTI/EPA

Borrell hangsúlyozta: ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Mint mondta egy tagállam (Magyarország) nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.

A főképviselő beszámolt arról is, hogy az uniós tagállamok készek arra, hogy tovább támogassák a nyugat-balkáni partnereket az uniós integráció során, de hozzátette, hogy az EU elvárja tőlük, hogy álljanak ki a nemzetközi rend védelme mellett, különösen tekintettel Ukrajna védelmére és az orosz invázióval szemben hozott intézkedésekre.

A nyugat-balkáni országoknak a közös külbiztonsági politikánkhoz való csatlakozása stratégiai választás, és a tagság iránti elkötelezettség kifejeződésének tekinthető. A Putyin-rezsimmel való szoros kapcsolat fenntartása nem egyeztethető össze az Európai Unióval és a közös jövő építésével az unión belül

– húzta alá.

Ukrán elnöki tanácsadó: a Krímben élő orosz állampolgárok civil megszállók

Civil megszállóknak nevezte a Krímben élő orosz állampolgárokat Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója a Szevasztopol ellen végrehajtott ukrán rakétacsapás nyomán hétfőn közzétett Telegram-üzenetében.

A Krímben nincsenek és nem lehetnek holmi strandok, turisztikai övezetek és a békés élet más fiktív ismérvei. A Krím egy kétségkívül orosz megszállás alatt álló idegen terület, amelyen harctevékenység, teljes körű háború folyik. Olyan háború, amelyet Oroszország indított kizárólagos népirtó és területszerző céllal. A Krím egyben egy olyan nagy katonai tábor és raktár, közvetlen katonai célok százaival, amelyet az oroszok cinikusan leplezni próbálnak, és saját állampolgáraikkal fedezni. Ezek pedig civil megszállóknak minősülnek

– idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Podoljak állásfoglalását.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fél kazettás robbanótöltetet hordozó amerikai ATACMS-rakétákkal támadta vasárnap Szevasztopol polgári infrastruktúráját. A tájékoztatás szerint a légvédelmi erők négy rakétát lelőttek, egy a légelhárítás hatására letért a röppályájáról, és a város felett felrobbant. A támadás áldozatai a tengerparton vagy a közelében tartózkodtak.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója hétfőn bejelentette, hogy a vasárnapi rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, és 153-an megsebesültek.

Azbej Tristan: elítéljük az ortodox egyház és a Dagesztán tartományban élő zsidó közösségek ellen elkövetett fegyveres támadásokat

A magyar kormány elítéli az ortodox egyház és az oroszországi Dagesztán tartományban élő zsidó közösségek ellen elkövetett fegyveres támadásokat, együttérez az áldozatokkal és szeretteikkel – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn.

Azbej Tristan beszámolt arról: felvette a kapcsolatot az ortodox keresztény, illetve zsidó vallási vezetőkkel, hogy részvétet nyilvánítson, és kifejezze Magyarország szolidaritását, valamint szükség esetén felajánlja a Hungary Helps – Magyarország segít program támogatását.

A derbenti Kele-Numaz zsinagóga megsérült épülete 2024. június 24-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Dagesztán vezetőjének Telegram-csatornája

A politikus azt írta: tragikus hírek érkeztek egy újabb oroszországi terrortámadásról. Vasárnap ismeretlen fegyveresek zsidó és ortodox keresztény imahelyekre támadtak Dagesztánban. Derbent városban Nyikolaj Kotyelnyikov ortodox papot meggyilkolták, és ezzel egy időben felgyújtották a világörökség részét képező zsinagógát is.

Mahacskalában, Dagesztán fővárosában zsinagógákra lőttek, valamint egy rendőrségi ellenőrző pontra is rátámadtak. A hírek szerint a fegyveresek az utcán tartózkodó civilekre is tüzet nyitottak. Az eddigi információk alapján a tragédiában több mint 15 ember vesztette életét és sokan megsebesültek – közölte az államtitkár.

„Mi, magyarok elítéljük a keresztényellenességet és az antiszemitizmust, kiállunk az áldozatok mellett. Imádkozzunk az áldozatokért és a sebesültek mielőbbi felépüléséért!” – zárta bejegyzését Azbej Tristan.

Tisztogatást rendelt el Zelenszkij 

Tisztogatásra adott utasítást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) új parancsnokának, miután a hivatal két tisztjét magasrangú vezetők meggyilkolására irányuló összeesküvéssel vádolták meg.

Az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt hónapban jelentette be, hogy elfogták az állami tisztségviselők, köztük az elnök személyi védelmét is ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal két ezredesét, akik Oroszországgal együttműködve Zelenszkij és más magas rangú vezetők – közöttük Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője – meggyilkolására szerveztek összeesküvést.

Volodimir Zelenszkij hétfőn bemutatta Olekszij Morozov ezredest a testületnek, és ez alkalommal kijelentette: a főtiszt elsődleges feladata, hogy a jövőben csak olyanok kerüljenek az általa vezetett hivatalhoz, akik Ukrajnához kötik a jövőjüket.

A testületet meg kell tisztítani természetesen azoktól is, akik nem Ukrajnát választják maguknak, vagy lejáratják az állambiztonsági hivatalt

– közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az államfő.

Zelenszkij májusban menesztette Morozov elődjét, Szerhij Rugyot, két nappal azután, hogy az SZBU őrizetbe vette a hivatal két alkalmazottját, akik az állambiztonság szerint együttműködtek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), és titkos információkat szivárogtattak ki.

Logisztikai központ megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők egyik nagy logisztikai központját, ahol fegyvert, egyebek mellett nyugati országok által szállított rakétákat tároltak és osztottak szét – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca a csapás helyszínét nem nevezte meg. A hétfői moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben hét ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

Rendőrök Harkivban, miután az orosz hadsereg irányított légibombával csapást mért a kelet-ukrajnai nagyvárosra
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy tüzérségi és hét tábori lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, két német Panzerhaubitze-2000-es önjáró, valamint két amerikai M777-es és két brit FH-70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy amerikai Patriot légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 10 rakétáját, továbbá 176 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Nemzetközi körözés ukrán miniszterek ellen

Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn nemzetközi körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter és Jurij Sztec volt ukrán információpolitikai miniszter ellen, egy tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával kapcsolatos ügyben. A testület távollétében elrendelte a két volt tárcavezető előzetes letartóztatását.

Petrenko 2012-2014 között az ukrán parlament tagja volt, majd lemondott mandátumáról, és 2016-ig az ország igazságügyi minisztériumát vezette. Sztec 2007 és 2014 között volt képviselő, 2014 és 2015 között pedig Ukrajna tájékoztatási politikájáért felelős miniszter.

Bekérették Moszkvában az amerikai nagykövetet a Szevasztopolt ért ukrán rakétacsapás miatt

Bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztérium, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő vasárnapi rakétacsapás miatt.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fél kazettás robbanótöltetet hordozó amerikai ATACMS-rakétákkal támadta Szevasztopol polgári infrastruktúráját. A tájékoztatás szerint a légvédelmi erők négy rakétát lelőttek, egy a légvédelmi tűz hatására letért a röppályájáról, és a város felett felrobbant. A támadás áldozatai a tengerparton vagy a közelében tartózkodtak, az Ucskujevka park területén.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója hétfőn bejelentette, hogy a vasárnapi rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, és 153-an megsebesültek; 82 ember – köztük 27 gyermek – kórházi ellátásra szorult. Mihail Murasko egészségügyi miniszter bejelentette, hogy 22 sebesültet – köztük 11 gyereket – moszkvai egészségügyi központokba szállítanak át kezelésre.

„Az orosz külügyminisztériumban Lynn Tracyvel, az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletének behívott vezetőjével a június 24-én lefolytatott beszélgetés során demars hangzott el a Washington által védelmezett és felfegyverzett kijevi rezsim újabb véres bűncselekményével kapcsolatban, amely célzott, számos áldozatot, köztük gyermekeket is követelő rakétatámadást hajtott végre Szevasztopol békés lakossága ellen” – közölte a tárca.

Az orosz fél hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hibrid háborút folytat Oroszország ellen, és tényleges részese lett a konfliktusnak azzal, hogy az ukrán fegyveres erőket korszerű fegyverekkel látja el, amelyek esetében a célravezetést és a repülési feladatok bevitelét amerikai katonai szakemberek végzik el. A moszkvai diplomáciai tárca szerint ezért Washingtont a „kijevi rezsimmel” azonos felelősség terheli az atrocitásért.

„A nagykövettel közölték, hogy Washington ilyen lépései, amelyek célja Ukrajna nácibarát hatóságainak arra való ösztönzése, hogy az utolsó ukránig folytassák a harcot azáltal, hogy kiadta az engedélyt orosz területek mélyére irányuló csapásokra, nem maradnak büntetlenül. Válaszintézkedések mindenképpen következnek majd” – hangzott a Moszkvában kiadott tájékoztatás.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő barbárnak minősítette a Szevasztopol elleni rakétatámadást. Ő is arra figyelmeztetett, hogy következményei lesznek a civilek halálát okozó rakétatámadásban való amerikai szerepnek, és rámutatott, hogy „nem ukránok” végzik el a műszakilag bonyolult rakéták célravezetését.

Felszólította az újságírókat: kérdezzék meg az európai és amerikai államfők szóvivőitől, hogy „miért gyilkol orosz gyerekeket a kormányuk”? Közölte, hogy nem született döntés a krími turistaszezon felfüggesztéséről a vasárnapi rakétatámadás nyomán.

Hétfőt gyásznappá nyilvánították az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Szevasztopolban és a Krími Köztársaságban.

Josep Borrell: Oroszország elhúzódó háborúra készül

Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül 

– jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.   

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.   

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.   

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát. 

Orosz légicsapás érte Odesszát, több civil megsebesült

Legkevesebb hárman sebesültek meg hétfőn reggel Odessza városában, amikor orosz rakétatámadás ért egy polgári infrastrukturális létesítményt - közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója.

A légi csapás célpontja egy raktárépületet volt, ahol ötvenen dolgoztak. Kiper a Telegramon arról számolt be, hogy három embert, köztük egy 19 éves fiút kórházba szállítottak.   

Az ukrán belügyminisztérium által közzétett fotókon a helyszínen lángokkal küzdő tűzoltók láthatók.   

A rakétabecsapódás miatt mintegy 5000 négyzetméternyi területen keletkezett kár, és háromezer négyzetméterre terjedtek ki a lángok 

– mondta el Kiper az állami televízióban. 

Az ukrán légierő jelentése szerint a célpont felé tartó két rakéta egyikét megsemmisítették.

Az EU elfogadta az orosz energiaszektort is célzó 14. szankciós csomagot

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellet az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben 

– közölte az uniós tanács hétfőn.

Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért – írták. 

Ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.   

Annak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.   

Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.   

Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat – írták.   

Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.  

TAJANI, Antonio
Antonio Tajani olasz külügyminiszter nyilatkozik a sajtó munkatársainak az Európai Unió külügyminisztereit tömörítő formáció luxembourgi ülése után 2024. június 24-én
Fotó: Giuseppe Lami / Forrás: MTI/EPA/ANSA

Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy „lopott ukrán gabona”, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak – ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.   

Az EU további korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz ipari képességek javításához.

Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely – mint kiemelték – jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.   

Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.   

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki hangsúlyozta: „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha – mint hozzátette – továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót.   

A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az újabb ukrán támadás után már egy Amerika elleni orosz csapásról beszélnek

Az egykori amerikai hírszerző szerint a civilek elleni akciók közvetlen támadások Oroszország ellen az USA, a NATO és a NATO-n kívüli európaiak részéről – írja a Magyar Nemzet.

Scott Ritter volt hírszerző tiszt kommentálta a Szevasztopol elleni akciót és az oroszországi Dagesztánban elkövetett terrortámadásokat, amelyek az elemző szerint „szándékosan az Oroszországi Föderáció polgári életének megzavarására irányulnak”.

Az ukránok úgy döntöttek, hogy kazettás bombákkal felszerelt ATACMS rakétákat vetnek be egy város, egy civil város ellen. Ez terrorcselekmény!

– hangsúlyozta Ritter.

„Ukrajna 2014 óta bombázza az orosz civil helyszíneket, városokat, falvakat, településeket, kizárólag azzal a céllal, hogy halált és pusztulást okozzon az orosz civileknek. Ez terrorcselekmény, és mivel az ATACMS rakétákat az ukránok nem tudják bevetni az Egyesült Államok széles körű hírszerzési támogatása nélkül, ez az Egyesült Államok terrorcselekménye Oroszország ellen” – mondta az elemző. 

A zaporizzsjai atomerőműnél végrehajtott dróntámadások leállítására szólít fel az ENSZ

A zaporizzsjai atomerőműhöz közeli Enerhodar város elleni támadások leállítására szólított fel vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

Rafael Grossi az ENSZ-ügynökség honlapján megjelent közleményben úgy fogalmazott: „akárki van is a támadások mögött, le kell állnia”. Hozzátette, hogy az erőművet és környékét egyre gyakrabban éri fenyegetés drónokkal.  

Az erőmű jelenleg az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Ők Ukrajnát vádolták azzal, hogy dróntámadásokat intézett a térségben, és legutóbb például megsemmisített egy elosztóközpontot Enerhodarnál, egy időre megfosztva az áramellátástól a környéken lakókat. Kijev nem kommentálta ezeket a közléseket.   

Grossi elfogadhatatlannak nevezte a támadásokat, és leszögezte, hogy azok szemben állnak az egyhangúlag jóváhagyott nemzetközi biztonsági alapszabályokkal.   

Hozzáfűzte, hogy az erőműben zajló munkát az incidensek egyelőre nem érintették.  

GROSSI, Rafael
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által közreadott kép Rafael Grossiról, a NAÜ főigazgatójáról (j) a bécsi repülőtéren 2022. augusztus 29-én
Fotó: Dean Calma / Forrás: MTI/EPA/NAÜ

Az erőmű üzemeltetői hangsúlyozták, hogy a nukleáris biztonsági intézkedések sem kerültek veszélybe.

Rendőrök és civilek haláláról számolt be Dagesztán vezetője

A rendfenntartó erők több mint 15 tagja, valamint több civil vált terrortámadás áldozatává Dagesztánban – jelentette be Szergej Melihov, a régió vezetője hétfőre virradóra a Telegram-csatornáján közzétett videóban.

Az Oroszországhoz tartozó köztársaság vezetője elmondta, hogy hat fegyveres támadót likvidáltak. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfő délelőtt 15 rendőr és négy civil, köztük egy ortodox pap haláláról, valamint öt terrorista likvidálásáról tett bejelentést.

Az SZK szerint a támadókat azonosították.

SZÛZ MÁRIA
A Dagesztán vezetőjének Telegram-csatornáján közreadott képen a terroristák által meggyilkolt Nyikolaj Kotelnyikov ortodox pópa képe a derbenti Szűz Mária közbenjárása ortodox templomban 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Dagesztán vezetőjének Telegram-csatornája

A köztársaság vezetője bejelentette, hogy Mahacskalában és Derbentben az operatív harci intézkedések aktív szakasza befejeződött, a nyomozás, az „alvó sejtek” tagjainak felkutatása folytatódik. Azt mondta, hogy a terrortámadást egyebek között külföldről készítették elő.

Melihov, aki anyagi támogatást helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek, háromnapos gyászt jelentett be Dagesztánban. A köztársaság belügyminisztériuma szerint 16 embert ápolnak kórházban.

Vasárnap este a dagesztáni Derbentben fegyveres támadás ért egy ortodox templomot és egy zsinagógát, Mahacskalában pedig egy ortodox templomot és egy közlekedésirendőr-posztot. Tűzharc tört ki a Derbenthez közeli Szergokala községben is. A derbenti templom papja, Nyikolaj Kotyelnyikov életét vesztette.

Az SZK terrortámadás, valamint lőfegyverek birtoklása és lopása miatt indított büntertőeljárást. A RIA Novosztyi hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva közölte, hogy őrizetbe vették Magomed Omarovot, a Kaszpi-tenger partján fekvő Szergokalai járás vezetőjét, akinek két fia és unokaöccse részt vett a támadásban. Mindhárman életüket vesztették. Omarovot, aki az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország regionális titkára volt, kizárták a politikai szervezetből.

Az RBK című lap, szintén a bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta, hogy a támadók közül többen szerepelnek a belügyi nyilvántartásban a vahhábita körökkel fenntartott kapcsolataik miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos kapcsolatban áll a dagesztáni bűnüldöző és egészségügyi szervekkel. Kérdésre válaszolva azt mondta, Moszkva nem tart attól, hogy az észak-kaukázusi régióba visszatérhetnek a század elejére jellemző kaotikus állapotok. Peszkov közölte, hogy a FÁK-tagállamok több vezetőjével ellentétben az Oroszországgal szemben „barátságtalan” államok egyetlen kormánya sem fejezte ki részvétét a dagesztáni terrortámadás miatt.

Több mint 12 ezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 6734 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5725 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. 

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában