2024.03.27. 06:05
Herszont és környékét támadták az orosz erők
763. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák 152 milliméteres 2Sz3 Akacija önjáró löveggel készülnek tüzelni az orosz állásokra a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut közelében húzódó fronton 2024. március 25-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
A svéd külügyminiszter szerint a Nyugatnak több „stratégiai nehézséget” kellene okoznia Oroszországnak
Tobias Billström szerint a prioritás az Ukrajna elleni orosz agresszió megállítása, ami kapcsán szerinte a NATO nem tesz eleget – írja a Mandiner az Euractiv alapján.
A NATO-hoz nemrég csatlakozott, korábban kétszáz évig semleges Svédország külügyminisztere most már a szervezeten belüli vezető politikusként fejtette ki nézeteit.
Meg kell értenünk, hogy Oroszország egy felelőtlenül viselkedő szomszéd, amely a világot felelőtlenül fenyegeti nukleáris támadással, és a korábbi birodalom újraalkotásának eszméjével fenyeget a szomszédos független, szuverén államok rovására. Ennek véget kell vetnünk
– fejtette ki a svéd külügyminiszter.
Billström szerint nem minden ország érti meg az Oroszország elleni sürgős cselekvés szükségét. Szerinte a NATO nem tesz eleget Ukrajnáért,
és az ukrán fegyveres erőknek „szinte mindenből több kell”.
A cikket itt tudja elolvasni.
Ukrán kormányzó: az orosz erők Herszont és környékét támadták
Az orosz erők szerdán csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, ahol eltaláltak egy hivatali épületet a megyeszékhely központjában – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.
A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régióban, Beriszlav környékén lévő Mihajlivka falura kamikaze drónnal mértek csapást az oroszok. A támadás következtében egy helybelei idős nő életét vesztette.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők mintegy 15 települést támadtak a régióban tüzérséggel, és Sahid drónokkal, aminek következtében házak rongálódtak meg, és legalább három lakos megsérült.
Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Ukrajnát támadó 13 orosz csapásmérő drónból tízet megsemmisítettek.
Az ukrán vezérkar reggel harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók a fronton hét irányban támadták meg a védők állásait, a legaktívabban Donyeck megyében, Novopavlivka térségében. Az elmúlt nap folyamán 67 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 439 ezer fölé emelkedett.
Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 25 drónt.
Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a védelmi beszerzési ügynökség további négyezer drónt vásárol az ukrán fegyveres erők számára, amire pályázatot írtak ki. A tárca hozzáfűzte, hogy ez ötöde annak a húszezer drónnak, amelyet az ügynökség keretmegállapodások alapján tervez megvásárolni a közeljövőben, és e mennyiségek növekedésének lehetősége sem zárható ki.
Andrij Kulcsickij, a Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet (KNDISZE) katonai kutatólaboratóriumának vezetője közölte a Szuszpilne közszolgálati televízióval, hogy a vizsgálatuk eredménye szerint a Cirkon típusú rakéták - amelyekkel Oroszország február 7-én és március 25-én csapást mért Kijevre - pontatlanok, nem oda repültek, ahová irányították őket.
Ez a rakéta nem teljesíti a harci küldetését. A hiper-szuper jellemzői puszta szavak, valójában a rakéta harci felhasználásához még hosszú utat kell megtenni, mert mostani formájában alkalmatlan. Nem oda repül, ahova kell, nem teljesíti azt, amire tervezték
– fejtette ki a szakértő. A Cirkon egy orosz fejlesztésű, nagy hatótávolságú hiperszonikus rakéta, amelynek lőtávolsága 350-500 kilométer. Kulcsiszkij elmondása aszerint robbanófeje legfeljebb negyven kilogramm robbanóanyagot tartalmaz.
Kirgizisztán figyelmeztette állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha feltétlenül szükséges
A kirgiz külügyminisztérium figyelmeztette az ország állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha feltétlenül szükséges, miután a Moszkvában elkövetett terrortámadásért Közép-Ázsiából érkezett bevándorlókat tettek felelőssé az orosz hatóságok.
A múlt pénteken a moszkvai Crocus City Hall kulturális központban történt tömeggyilkosság miatt, amelynek legkevesebb 140 halálos áldozata és 360 sebesültje van, bevándorlóellenes hangulat uralkodott el Oroszországban, különösen a közép-ázsiai, túlnyomóan muzulmánok lakta országokból érkező munkavállalókkal szemben.
A koncerthelyszínen elkövetett terrortámadást követően az orosz hatóságok hét tádzsikisztáni és egy kirgizisztáni gyanúsítottat tartóztattak le.
A támadást az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára, Oroszország azonban – anélkül, hogy ezt bizonyította volna – azt állította, hogy ukrán kapcsolatot sejt a támadás mögött, amit azonban Kijev határozottan tagadott.
A kirgiz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy akiknek mindenképpen fontos Oroszországba utazniuk, ügyeljenek rá, hogy minden szükséges dokumentumukat maguknál tartsák, hogy be tudják mutatni az orosz rendőrségnek.
A szomszédos Üzbegisztán a helyi médiajelentések szerint hasonló figyelmeztetést adott ki azok számára, akik jelenleg is Oroszországban dolgoznak, illetve akik odautazásukat tervezik.
Oroszországban több százezer közép-ázsiai dolgozik, és néhányan már jelezték, hogy megnehezedtek az életkörülményeik. Például akadnak, akik nem hajlandóak olyan taxiba beszállni, amelyet tádzsik sofőr vezet.
A Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió közlése szerint hétfőn számos utast, akik Türkmenisztán fővárosából Moszkvába akartak repülni, nem engedtek felszállni, és a bevándorlási és bűnüldözési hatóságok ezt a moszkvai terrortámadással indokolták.
Az orosz gazdaságnak nagy szüksége van a közép-ázsiai munkásokra, főleg az építőiparban, valamint a kereskedelmi és szállítási szolgáltatásokban.
Alekszandra Prokopenko, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ elemzője elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem elapadt a bevándorlók beáramlása az országba, részben azért, mert túl nagy nyomást gyakorolnak rájuk, hogy álljanak be az orosz hadseregbe, részben azért, mert más országok felé vették az irányt, például az Arab-öböl menti államok, Dél-Korea vagy Törökország felé, ahol nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és a helyi hatóságok jobban bánnak velük, mint Oroszországban – fűzte hozzá az elemző.
A NATO mérlegeli a szövetség területe felé repülő orosz rakéták lelövését
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Pentagon szóvivője, Sabrina Singh sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész teljesíteni a NATO-kötelezettségeket, és megvédeni szövetségeseit támadás esetén.
Mindezt azután jelentette ki, hogy Andrzej Szejna, Lengyelország külügyminiszter-helyettese azt mondta, hogy
a NATO állítólag fontolgatja az orosz rakéták lelövését, ha azok túl közel tévednek a határaihoz.
Egy ilyen javaslatot az ukrán félnek is jóvá kell hagynia – mondta.
A Pentagon szóvivője szerint Washington jelenlegi prioritása annak biztosítása, hogy Ukrajnának meglegyen, amire szüksége van a csatatéren.
A teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Az észt védelmi miniszter Oroszország céljairól beszélt
Vlagyimir Putyin abban bízik, hogy ha megtámadja a NATO-t, a katonai szövetség nem fog válaszolni. Ezt mondta Észtország védelmi minisztere. Hanno Pevkur szerint Oroszország vezetőjének célja nemcsak Ukrajna megszállása, hanem a Nyugat lejáratása is – írja a Magyar Nemzet.
Pevkur egy interjúban leszögezte azt is, hogy ha Putyin megtámad egy NATO-tagállamot, akár Észtországot, Lettországot, Romániát, Bulgáriát vagy akármelyik másikat, az egyet jelentene a NATO-val való szembefordulással. Ez egyenesen háborút jelentene Oroszország és a NATO között – tette hozzá.
Az ukrán konfliktusban megfogalmazott céljai túlmutatnak a területek bekebelezésén vagy az ország elfoglalásán. Célja a Nyugat megalázása és annak bebizonyítása, hogy az kudarcot vallott. Ugyanez motiválja, amikor a NATO elleni támadásról gondolkodik. Természetesen reméli, hogy a szövetség nem fog reagálni
– idézi Pevkurt a cikk, amit ide kattintva tud elolvasni.
A brit légierő hat vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába
A brit légierő hat vadászgépe érkezett négy hónapos járőrszolgálatra Romániába – tudatta szerdán a román védelmi minisztérium.
A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei hétfőn szálltak le a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton.
A 200 katonából – pilótákból és műszaki személyzetből – álló brit különítmény NATO-parancsnokság alatt végez majd megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A RAF vadászgépei korábban beütemezett küldetésre érkeztek Romániába és - a 2017-es, 2018-as, 2021-es és a 2022-es misszió után - immár ötödször vesznek részt a román légierő gépeivel közös műveletekben Romániában. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló és elrettentő képesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja - írta közösségi oldalán a bukaresti védelmi tárca.
Felpörgő számok
A tavalyi évhez képest Ukrajna 40-szeresére nőtt az aknavető lövedékek gyártási kapacitása, a tüzérségi lőszergyártás pedig csaknem megháromszorozódott – mondta Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere. A drónipar is fellendült, a kormány nagyjából 1 milliárd dollárt áldozott a védelmi költségvetésén felül a fejlesztésekre.
Ukrajna Vampire lövedékkel lőtte Belgorodot
Belgorod régió felett március 27-én 18 darab Cseh Vampire többszörös kilövésű rakétarendszer lövedékét fogták el – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium a Telegramon.
Tisztázták, hogy a lövedékeket légvédelmi rendszerek fogták el.
Húszszoros fegyverkezés
Az ukrán kormány 2024-ben közel 1,4 milliárd dollárt irányoz elő fegyverek hazai fejlesztésére – ez húszszor több, mint Oroszország teljes körű inváziója előtt – írja az Associated Press. A fegyverek hatalmas részét az országszerte feltörekvő, magántulajdonban lévő gyárakból vásárolják. A munkaerőhiány enyhítésére a kormány felmentette a védelmi iparban dolgozókat a katonai szolgálat alól.
Tíz sérült Odesszában
Oleh Kiper, a régió kormányzója szerint 10 ember megsérült, amikor egy orosz ballisztikus rakéta eltalálta Odesszát. Közülük heten vannak kórházban.
Az orosz erők „kettős érintés” taktikát alkalmaztak, és röviddel az első után egy második rakéta is becsapódott azzal a céllal, hogy megsebesítse vagy megölje az elsősegélynyújtókat – mondta Natalija Humenjuk, az ukrán déli hadműveleti parancsnokság szóvivője.
Halálbüntetést követelnek orosz politikusok a moszkvai terrortámadás után
Vita alakult ki Oroszországban a múlt pénteki krasznogorszki terrortámadást követően, mégpedig a halálbüntetés visszaállításáról. Moszkva ugyanis közel harminc éve vezetett be moratóriumot a halálbüntetésre vonatkozóan – eleget téve az Európa Tanács követelményeinek –, ám a testületből Ukrajna megtámadása miatt 2022 tavaszán kizárták a keleti nagyhatalmat – írja a Magyar Nemzet.
Egyre több orosz politikus vetette fel az elmúlt napokban, hogy hazájukban állítsák vissza a halálbüntetést. Múlt pénteken ugyanis a Moszkvától nem messze fekvő Krasznogorszkban, a Crocus City Hall nevű kulturális központban terrortámadást hajtottak végre, a merényletet az Iszlám Állam afganisztáni, Horaszán nevű ága (ISIS-K) vállalta magára. Az akció során legkevesebb 139-en vesztették életüket, az elmúlt két évtized Oroszországban elkövetett legtöbb halálos áldozatot követelő támadásaként tartják számon.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Előzetes letartóztatásba helyezték a moszkvai terrortámadás négy vádlottját (videó)
Kiiktatott hadihajók
Az ukrán haditengerészet szóvivője szerint Ukrajna elsüllyesztette vagy harcképtelenné tette Oroszország hadihajóinak egyharmadát a Fekete-tengeren. A mintegy tucatnyi, rakétát szállító hadihajóból azonban csak kettőt süllyesztettek el, és Ukrajna folytatni kívánja csapásait. A végső célunk, hogy az Azovi- és a Fekete-tengeren ne legyen orosz hadihajó – mondta Dmitro Pletencsuk az Associated Pressnek.
Azután beszélt erről, hogy Ukrajna Szevasztopolnál eltalálta a Konsztantyin Olsanszki orosz partraszállító hajót. A hajó az ukrán haditengerészet része volt, mielőtt Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. március 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 5512 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Komoly eszkalációs kockázattal jár Joe Biden fegyverekkel kapcsolatos döntése – frissül
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal