Ukrajna bukása magával ránthatja az Egyesült Államokat

Ukrajna bukása magával ránthatja az Egyesült Államokat

Az amerikai szenátus jóváhagyta azt a támogatási csomagot, amiből 60 milliárd dollárt Ukrajnának szánnak. Mindeközben az amerikaiak egyre kevésbé gondolják úgy, hogy a „világ csendőre” pozíciót továbbra is fent kéne tartania az országuknak. A Magyar Nemzet Mártonffy Balázzsal, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatójával beszélgetett.
A teljes csomag 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának, 14 milliárd dollárt Izraelnek, kilencmilliárd dollár humanitárius segélyt Gázának és közel ötmilliárd dollárt az indiai–csendes-óceáni térségnek.

Azt a Republikánus Párt húzta ki azért, mert állításuk szerint nem kellően erős, és bíznak abban, hogy ha külön szavaznak róla, akkor nagyobb nyomást helyezhetnek a felsőházra egy nagyobb, erősebb csomag elfogadásáért

− mondta el Mártonffy Balázs.

Az Egyesült Államok kötött pályán mozog, hiszen az egy bejelentett politikai szándéka a Biden-adminisztrációnak, hogy Oroszország nem nyerhet. Ez a csomag is erről szól. Annyira belesodorta magát az USA ebben a háborúba, hogy Ukrajna esetleges veresége nemzetközi porondon az ő vereségüket is jelenthetné

− emelte ki a szakértő.

A cikk ITT FOLYTATÓDIK!

Gázelosztó állomás felrobbantásának megakadályozásáról számolt be az FSZB

Az FSZB szerint a gyanúsított ukrán nemzetiségű, külföldi – de pontosabban meg nem nevezett – állampolgársággal rendelkező személy, aki „az ukrán különleges szolgálatok által megtervezett diverzáns- és terrorakciót” készült elkövetni az energetikai infrastrukturális létesítménynél. 

Az őrizetbe vett személytől öt használatra kész, rögtönzött robbanószerkezetet foglaltak le, amelyeket a csővezeték-elágazásnál kísérelt meg elhelyezni. Kihallgatásán azt mondta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából érkezett Oroszországba.

Bortnyikov elmondta, hogy az interneten egyre intenzívebbé válnak a kísérletek arra, hogy orosz állampolgárokat terrortámadásokba és szabotázsakciókba vonjanak be. Ezek mögött szerinte nemzetközi terrorszervezetek, valamint nyugati titkosszolgálatok és az általuk irányított ukrán információs és pszichológiai műveleti központok állnak.

Az FSZB-igazgató beszámolója értelmében a NAK pótlólagos intézkedéseket dolgozott ki a nemzeti információs tér védelmére a „különleges hadművelet” és az elnökválasztásra való felkészülés körülményei között. Új szoftvereszközöket alkalmaznak a neonácizmus és a más radikális eszméket tartalmazó, valamint a tömeges társadalomellenes akciókra felhívó anyagok azonosítására és blokkolására.

Donyeck és Liman környéki előretörésről számolt be az orosz védelmi tárca

Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 11 ukrán támadást vertek vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek mellett egy lőszerraktárt, egy rádióelektronikai harci központot, három harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, 16 páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, valamint 63 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Ukrán polgármester: Dnyipróban evakuálnak egy kórházat, és bezárnak több iskolát

Az éjszakai orosz támadások miatt evakuálják a kelet-ukrajnai Dnyipro város egyik kórházát, és bezárják az iskolák egy részét – közölte Borisz Filatov, a város polgármestere kedden a Facebookon.

Dmitro Szaharuk, a DTEK energiaszolgáltató magánvállalat igazgatója egy tévéműsorban azt mondta, hogy több drón is eltalálta az erőművet, emiatt több berendezés is károsodott a város energiaellátásában fontos szerepet játszó létesítményben. Szavai szerint hónapokig is eltarthat az erőmű teljes helyreállítása.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz hadsereg drónnal csapást mért egy lakóépületre Havrilivka településen, és a támadásban két helyi lakos megsebesült. Roman Mrocsko, Herszon város katonai közigazgatásának vezetője később arról adott hírt, hogy az orosz erők a megyeszékhelyet ágyúzták, két kórházra, egy közösségi közlekedési megállóra és lakóépületekre nyitottak tüzet. Hozzátette, hogy senki sem sebesült meg.

Az ukrán déli erők arról adtak hírt, hogy a légvédelem megsemmisített egy H-59-es orosz rakétát, amely a tenger felől Odessza felé közeledett. A roncsok megrongáltak egy lakatlan új épületet és egy többszintes házat a part menti övezetben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 397 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 19 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint harminc drónt.

Stratégiai elemzők: Oroszország a harceszköz-veszteségek ellenére évekig tudja folytatni a háborút

Az orosz fegyveres erők az ukrajnai offenzíva két évvel ezelőtti kezdete óta csaknem kilencezer páncélost és egyéb harcjárművet vesztettek, de van annyi tartalékuk, hogy még évekig folytatni tudják a harci cselekményeket Ukrajnában – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) kedden ismertetett éves világjelentésében.

A hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről 65. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2024) kiemeli: az IISS becslései szerint Oroszország a háború kezdete óta csaknem 8800 – egyedül tavaly több mint háromezer – páncélozott harceszközt vesztett az ukrajnai műveletekben.

Az IISS szerint általánosságban is kevés jele van annak, hogy a komoly eszközveszteség Oroszországot egyhamar a harci cselekmények beszüntetésére kényszerítené, és ennek elsődleges oka az, hogy a tartalékok mozgósításával sikerül pótolni az elvesztett harceszközöket.

Az elemzőközpont becslései szerint az orosz hadvezetés a tárolókban lévő készletekből egyedül 2023-ban legalább 1180-1280 harckocsit, valamint hozzávetőleg 2470 gyalogsági harcjárművet és páncélozott csapatszállítót tudott ismét harcképes állapotba hozni és hadrendbe állítani.

Mindemellett új harckocsik és egyéb páncélozott járművek gyártása is folyik, jóllehet az újonnan előállított páncélos harceszközök pontos számát még műholdas adatokból is meglehetősen nehéz megállapítani - fogalmaz az IISS kedden bemutatott éves tanulmánya.

A Military Balance 2024 szerint ugyanakkor a felderítési adatokból lehet következtetni arra, hogy Oroszország mennyi hadfelszerelést tud mozgósítani vagy felújítani a veszteségek pótlására.

Az elemzés szerint az orosz haderőnek tíz központi harckocsitárolója van, és legalább 37 olyan bázisa, amelyeken vegyes hadfelszerelést és páncélozott harceszközöket tárolnak.

Az IISS megítélése szerint ez az utánpótlási háttér jórészt képes lépést tartani a harctéren elszenvedett eszközveszteségekkel.

Az IISS tanulmánya kiemeli azt is, hogy az ukrajnai háború nyomán jelentősen növekedtek a világ védelmi kiadásai.

Az elemzés szerint a NATO együttes katonai költségvetése elérte a globális védelmi kiadások 50 százalékát, az észak-atlanti szövetség, valamint Oroszország, Kína és India együtt számolt védelmi kiadásai meghaladják a világ katonai ráfordításainak 70 százalékát.

Öt ukrán polgári személy halt meg orosz támadásokban

Öt polgári személy halt meg kedden Kelet-Ukrajnában orosz támadásokban – közölték a helyi hatóságok, amelyek arról is beszámoltak, hogy a támadások következtében több helyen megszakadt az áramszolgáltatás.

Három órával később 90 kilométerrel északabbra, az orosz határ közelében fekvő Vovcsanszkot támadta az orosz tüzérség, itt egy nő meghalt, egy másik pedig megsebesült a helyi piacon – tudatta egy másik közleményben a kormányzó.

A dél-ukrajnai Herszon megyében, ahol mindennaposak az orosz tüzérségi támadások, Lvove faluban egy 83 éves nő kapott halálos sebet az éjszakai támadás során – közölte szintén a Telegramon Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó.

A délkelet-ukrajnai Nyikopolban egy férfit ölt meg a tüzérségi lövedék – Dnyipropetrovszk megye kormányzója, Szerhij Liszak szerint.

Az ukrán hadsereg közlése szerint Oroszország keddre virradóra 23 iráni gyártmányú, Sahíd típusú, robbanószerrel megrakott drónt lőtt ki ukrán területre, amelyből az ukrán hadsereg tizenhatot lelőtt Herszon, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyében.

Szerhij Liszak kormányzó szerint immár a második éjjel „tömeges dróntámadás” érte a megyét. Hat pilóta nélküli repülőszerkezetet lelőttek a megye felett. Hozzátette, hogy több más drón célba csapódott, egyebek mellett a megyeszékhely, Dnyipro hőerőművébe.

Az orosz belügyminisztérium körözést adott ki észt és lett kormánytagok ellen

Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden az orosz belügyminisztérium.

 – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntést kommentálva.

Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a csaknem két éve hivatalba lépett Kallas Oroszországot a nyugati országok biztonságát fenyegető állandó fenyegetésnek nevezte, kifejezte azt a vágyát, hogy főtitkárként személyesen koordinálja a NATO-t Moszkvával szemben, és arra szólított fel, hogy Oroszországot „szigeteljék el” a „szabad világtól”.

Az észt kormányfő amellett, hogy elősegítette a második világháborúban elesett szovjet katonáknak emelt emlékművek lebontását Észtországban, az orosz állampolgároknak való vízumkiadás európai szintű betiltását szorgalmazta. Azt is kijelentette, hogy kész megváltoztatni az észt alkotmányt annak érdekében, hogy megfossza az észtországi oroszokat és fehéroroszokat a szavazati jogtól a helyi választásokon.

Peszkov egyébként kilátásba helyezte, hogy Oroszország meg fogja védeni a tulajdonát, és jogi úton fog elégtételt venni mindenkin, aki a vagyonára tör. A szóvivő az EU Tanácsának határozatáról nyilatkozott így, amely a testület álláspontja szerint jogalapot ad arra, hogy az Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget Ukrajna javára fordítsák. Peszkov ezt törvénysértésnek nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a dokumentum valójában csak „a korábbi határozatok pontosítása”.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Oroszország nagyon kemény választ fog adni vagyonának bármilyen formában történő lefoglalására.

 – mondta a szóvivő.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a Nyugat azért törekszik az orosz vagyon elkobzására, hogy ebből kompenzálja „a véres ukrán konfliktus és a kijevi rezsim” fenntartásának súlyos költségeit.

Ukrajna megköszönte a román támogatást

A kijevi stratégiai kommunikációs központ (Stratcom) videóüzenetben mondott köszönetet Romániának, amiért kiáll Ukrajna mellett, és

– tudatta kedden a News.ro román hírportál.

A Stratcomnak az X közösségi portálon megjelentetett, angolul feliratozott videója szerint nemcsak a közös határ, hanem Románia és Ukrajna közös történelme is megalapozta „életre szóló partnerségüket”. A romániai rendszerváltás időszakát felidéző zenét és képsorokat kísérő feliratok egyike kiemeli, hogy Románia fogja segíteni az ukrán F-16-os pilóták kiképzését, egy másik felirat szerint az ország ukrán menekültek ezreit fogadta be.

Volcsanszkot ágyúzták az oroszok

Az oroszok helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül lőtték a Harkivi területen található Volcsanszk városát, egy nő meghalt, egy másik pedig megsebesült – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

Négy halott, tizenegy sebesült egy nap alatt

Az Ukrajna elleni orosz támadásokban az elmúlt 24 órában négy ember meghalt, további 11 pedig megsebesült – jelentették a regionális hatóságok február 13-án kora reggel.

Franciaország dezinformáció-áradattal vádolja Oroszországot

Franciaország elítéli a félretájékoztatás taktikáját, és a francia hatóságok hétfőn azzal vádolták meg Oroszországot, hogy hosszú ideje tartó online manipulációs kampányt folytat Ukrajna nyugati támogatói ellen.

– áll a francia külügyminisztériumnak az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója előtt kiadott közleményben.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter hétfőn német és lengyel kollégájával folytatott megbeszéléseket követően kijelentette, hogy egy 

„Oroszország a valódi és álhírek közötti határ elmosásával, illetve az információk manipulálásával Európa egységét igyekszik lerombolni, és ami még rosszabb, hogy a demokráciáinkat akarja kifárasztani” – mondta Sejourné.

Dróntámadás érte az ukrán Dnyipro hőerőművét

Oroszország kedden rakétákkal és drónokkal támadta a közép-ukrajnai Dnyipro várost. Ukrán médiajelentések szerint

A közel egymillió lakosú várost egy rakéta és négy, délről, keletről és északról közeledő dróncsoport támadta – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Jelentésük szerint az indított 23 drónból 16-ot lelőttek.

Ukrajna legnagyobb privát energiaszolgáltatója, a DTEK tájékoztatása alapján egy hőerőmű jelentős károkat szenvedett, de áldozatok nem voltak.

Egy orosz kormányzó szerint egy filozófus a háború egyik felelőse

Anton Alihanov egy politológiai konferencián tett felszólalásában azt mondta az akkor Königsbergnek nevezett város leghíresebb szülöttéről, hogy munkásságával „egyike volt a modern Nyugat értelmi szerzőinek”.

„Felhívnám a figyelmet arra, hogy a csaknem 300 évvel ezelőtt ezen a helyen született Immanuel Kant gyakorlatilag majdnem közvetlenül érintett a globális káoszban, amellyel szembenézünk. Ráadásul közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai katonai konfliktushoz is” – fogalmazott a kormányzó.

Orosz szankciók

Moszkva szankciókat vezetett be 18 brit állampolgárral szemben, amiért démonizálják Oroszországot és hozzájárulnak a háború eszkalálódásához. Köztük van James Cartlidge védelmiminiszter-helyettes, valamint számos más tisztviselő és akadémikus, például Orlando Figes és Norman Davies történészek, valamint James Sherr orosz szakértő.

Eltemették az öttagú családot

Gyászolók százai vettek részt annak az öttagú családnak a temetésén, akik 

Orosz drónok péntek este csaptak le egy üzemanyag-raktárra, a keletkező tűz egy egész utcát felperzselt, beleértve azt a házat is, amelyben a Putyatina család élt három kisgyerekkel. Egy idős házaspár is meghalt ugyanabban az utcában. Több mint 50 ember megsérült, és 15 ház leégett.

Európai túrára indul az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij állítólag körutat tervez a nyugat-európai fővárosokba, hogy további segélyekért lobbizzon Ukrajnának. Útja egybeesik a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferenciával – írja a Bloomberg News. Az ukrán vezető várhatóan részt vesz a rendezvényen.

Ukrajna kész fogadni a pénzeket

Ukrajna külügyminisztere üdvözölte az Európai Tanács azon döntését, hogy fontolóra veszi a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek Kijevbe küldését.

Dmitro Kuleba azt mondta, hogy „további lépésekre ösztönöz, amelyek lehetővé teszik azok gyakorlati felhasználását Ukrajna javára”. Hozzátette, hogy ezeknek a lépéseknek ambiciózusnak és gyorsnak kell lenniük.

„Ukrajna készen áll arra, hogy továbbra is együttműködjön partnereivel végső célunk elérése érdekében: az orosz eszközök Ukrajna rendelkezésére bocsátása érdekében. Az agresszornak fizetnie kell” – írta a közösségi oldalán Kuleba.

Cirkon csapódott be Kijevben

Oroszország valószínűleg egy hiperszonikus 3M22 "Cirkon" rakétával találta el Kijevet, amelyet először alkalmaztak a csaknem két éve tartó háborúban – közölte egy ukrán kutatóintézet. Oroszország szerint a Cirkon hatótávolsága 1000 km, és a hangsebesség kilencszeresével halad. A Kijevi Törvényszéki Vizsgálati Tudományos Kutatóintézet szerint a Cirkon alkatrészeknek megfelelő törmelékdarabokat találtak a február 7-i támadás után.  

A rakétát nagy valószínűséggel lelőtte az ukrán légvédelem, máskülönben nem maradhattak volna épségben jól vizsgálható darabjai.

Weimari háromszög

Franciaország, Lengyelország és Németország külügyminisztere találkozott Párizsban, hogy megvitassák Európa védelmének és biztonságának megerősítését. Szó esett az úgynevezett Weimari háromszög újjáélesztéséről is – egy régóta szunnyadó regionális csoportosulásról, amely a három ország együttműködését hivatott elősegíteni. 

Emellett Donald Tusk lengyel miniszterelnök Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Berlinben Olaf Scholz német kancellárral. Tusk azt mondta, hogy szeretné újraéleszteni nemzete kapcsolatait a külföldi partnerekkel.

Teljes támogatás

Az ukrán elnök megtartotta az első vezérkari ülést az új katonai parancsnokok részvételével. Megállapodtak abban, hogy a nagyobb védelem érdekében nagyobb erőt és képességeket biztosítanak a mobil tüzelőegységeknek.

„Ukrajnában mindenki, aki hatékony elektronikus hadviselési rendszereket tud előállítani, teljes állami támogatást érdemel központi szinten – a kormány részéről – és minden régióban. Hálás vagyok a helyi hatóságok képviselőinek és minden ukrán vállalkozónak, az elektronikus hadviselési rendszerek ukrán fejlesztőinek” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. február 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4033 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4118 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.