2023.09.03. 07:25
A legóvatosabb becslések szerint is 150 ezer halottja van Ukrajnának (videó)
Közvetítésünk az orosz–ukrán háború 557. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Fia sírja mellett zokog egy asszony az ukrán függetlenség napján, 2023. augusztus 24-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Bram Janssen
A védelmi miniszter leváltását kéri a parlamenttől az ukrán elnök
Olekszij Reznyikov jelenlegi védelmi miniszter leváltását és Rusztem Umerovnak, a legfőbb ukrán magánosítási alap vezetőjének a kinevezését kéri a tárca élére a parlamenttől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő ezt vasárnap éjjeli videoüzenetében jelentette be.
Úgy vélem, hogy a tárcának az együttműködés új megközelítéseire és más formáira van szüksége mind a katonákkal, mind összességében a társadalommal. A minisztériumot most Rusztem Umerovnak kell vezetnie. A Legfelsőbb Tanács jól ismeri őt, és Rusztem Umerovnak nincs szüksége további bemutatásra. Azt várom a parlamenttől, hogy támogassa ezt a jelölést
– mondta Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján közzétett videofelvételen.
Reznyikovot 2021 novemberében nevezték ki védelmi miniszternek, és több milliárd dollárnyi nyugati katonai segítség biztosítását segítette elő a háborús erőfeszítések támogatására. A minisztériumát azonban korrupcióval vádolták, amivel Reznyikov szerint csak az általa vezetett tárcát akarták befeketíteni. A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta vezeti az ukrajnai Állami Vagyonalapot, és jelentős szerepet játszott egyebek mellett kényes háborús tárgyalásokon, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásban.
A dél-afrikai vizsgálat nem talált bizonyítékot az oroszországi fegyverszállításra
Nem talált bizonyítékot a dél-afrikai vizsgálat arra az amerikai állításra, amely szerint a múlt év végén egy orosz hajó fegyvereket rakodott volna be a Dél-afrikai Köztársaságban, hogy Oroszországba szállítsa azokat – közölte vasárnap Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök.
Az oroszországi fegyverszállításra vonatkozó egyetlen állítás sem bizonyult igaznak
– mondta az államfő a nemzethez intézett beszédében.
Egyetlen exportengedélyt sem adtak ki, és semmilyen fegyvert sem exportáltak
– tette hozzá.
Reuben Brigety, az Egyesült Államoknak a Dél-afrikai Köztársaságba akkreditált nagykövete májusban helyi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Lady R orosz teherhajó fegyvereket rakodott be egy Fokváros melletti katonai támaszponton decemberben. Dél-afrikai vezetők azonnal elutasították a vádat, Ramaphosa kormánya pedig független vizsgálatot indított egy nyugalmazott bíró vezetésével.
Pretoria azt hangoztatja, hogy semleges álláspontot követ az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban
Megszólalt Románia védelmi minisztere a dunai bombázások után
Oroszország drónokkal csapott le a reni kikötő üzemanyagkészleteire. Az ukrajnai polgári célpontok elleni támadásai „indokolatlanok” és „mélyen ellentétesek a nemzetközi humanitárius jog szabályaival” – írta vasárnap a Facebook-oldalán Angel Tîlvăr román védelmi miniszter. A maszol.ro tájékoztatása szerint a tárcavezető ugyanakkor kiemelte: e
zek a támadások nem jelentettek közvetlen katonai fenyegetést Románia területére vagy felségvizeire.
A miniszter közölte azt is:
a román hadsereg szárazföldi, tengeri és légi erői továbbra is fokozott készenlétben vannak
– írja a Mandiner.
A további védelmi segítségről tárgyalt az ukrán és a francia elnök
Az Ukrajnának nyújtandó további védelmi segélycsomagokról tárgyalt vasárnap telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök. Erről Zelenszkij tájékoztatott a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
Az ukrán elnök közlése szerint a telefonbeszélgetés során megállapodás született Franciaország és francia cégek részvételéről a tervek szerint ősszel Ukrajnában megrendezendő első védelmi ipari fórumon. Tárgyaltak továbbá a gabonafolyosó működésének szavatolásáról és az odesszai régió biztonságának megerősítéséről. Zelenszkij és Macron emellett megállapodott abban, hogy országaik tárgyalásokat kezdenek a kétoldalú biztonsági garanciáktól a G7-nyilatkozat alapján. A hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7-csoport vezetői a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón fogadtak el nyilatkozatot az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.
Külön köszönetet mondtam Franciaországnak az ukrán béketerv megvalósításában nyújtott vezető szerepéért. Beszéltünk egy globális békecsúcs megrendezéséről, amelybe a lehető legtöbb országot be kell vonni, különösen az Európán kívülieket
– emelte ki még Zelenszkij.
Örmény kormányfő: stratégiai hiba volt Örményországnak kizárólag Moszkvára támaszkodnia biztonsága szavatolásában
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a La Repubblica című olasz lapnak adott interjút, amely vasárnap jelent meg. A kormányfő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kudarcot vallott Örményország biztonságának szavatolásában a szomszédos Azerbajdzsán agressziójával szemben, a szakadár Hegyi-Karabah régió hovatartozása miatt a két ország között kirobbant konfliktusban.
Pasinján úgy vélte, hogy Moszkva - amely védelmi paktumot kötött Örményországgal - most a tágabb dél-kaukázusi régió elhagyására készül.
Jereván ezért igyekszik diverzifikálni biztonságpolitikáját - mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Örményország törekszik szorosabbra vonni kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, valamint térsége más országaival.
Örményország biztonsági felépítése 99,999 százalékban Oroszországtól függött, beleértve a fegyver- és lőszerbeszerzéseket. Ma viszont azt látjuk, hogy Oroszországnak magának is szüksége van fegyverekre és lőszerekre az ukrajnai háborúhoz, és ebben a helyzetben érthető, hogy még ha akarná sem képes kielégíteni Örményország biztonsági szükségleteit
– mutatott rá az örmény politikus, hangsúlyozva, hogy ez alapján stratégai hiba egyetlen partnertől tenni függővé az ország biztonságát.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Örmény kormány sajtószolgálata
Moszkva egyelőre nem reagált az örmény miniszterelnök kijelentéseire, de Oroszország eddig rendre visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint korábbi külpolitikai prioritásait hátrébb sorolta volna az Ukrajna elleni háborúja miatt.
A reni kikötő üzemanyagkészleteire mértek dróncsapást
Az Odessza megyei Reni dunai kikötővárosban lévő katonai üzemanyagraktárokra mért csoportos dróncsapást éjjel az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán 14 ukrán ellentámadást vertek vissza és az ukrán fél a különböző frontszakaszokon több mint 650 katonát vesztett, akik közül mintegy 250-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A „különleges hadművelet” övezetében megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy drónirányitó központot, öt lőszerraktárt, egy MiG-29-es harci gépet és 34 drónt. Az orosz ellenőrzés alá került és az Ukrajnával határos orosz területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokat. Az orosz légvédelem Belgorod megye légterében lelőtt egy ukrán drónt.
Magyarországi iparkamarai segítség érkezett a beregszászi járási Bátyúba
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK), 13 millió forint értékű humanitárius segélyt adott át a beregszászi járási Bátyú község önkormányzatának a kistérségben élő belső menekültek és a helyi rászorulók megsegítése céljából vasárnap.
A segélyszállítmányt az ukrajnai partnereknek a Záhony-Csap közúti határátkelő közelében kialakított humanitárius központban átadó Nagy Elek, a BKIK elnöke elmondta, hogy örömmel csatlakoztak a Pest vármegyei kamara Kárpátalját támogató kezdeményezéséhez. Ennek természetesen érzelmi okai is vannak, hiszen a térségben sok magyar él, emellett fontos a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, ami a háború befejezését követően elsődlegessé válik – fogalmazott.
Nagy Elek aláhúzta:
azért nem valamely karitatív szervezet bevonásával juttatták el a humanitárius segítséget Kárpátaljára, mivel a most kiépülő személyes kapcsolatok alapozhatják meg a sikeres együttműködést a jövőben.
Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke kiemelte, hogy a két ország között, különösen Kárpátalja és Magyarország vonatkozásában a háború ellenére jelenleg is számos közös projekt valósul meg. Ezek között kiemelte a Beregszász közelében, Makkosjánosiban határon átnyúló program keretében épülő hulladékfeldolgozó üzem kivitelezését, amely hozzájárul a Tisza környezetének védelméhez. A most célba juttatott segélyről elmondta, hogy az a BKIK felajánlásából tartós élelmiszert, higiéniai és tisztítószereket tartalmaz, mintegy tízmillió forint értékben. A Pest vármegyei kamara pedig konyhabútorokat, vendéglátóipari konyhai berendezéseket hozott a bátyúi menekültszálló felszereléséhez, amelynek az összértéke körülbelül hárommillió forint.
Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás elnökhelyettese az újabb humanitárius szállítmányt megköszönve kiemelte, hogy a folyamatosan érkező magyarországi segélyek nagyban megkönnyítik a menekültek ellátásával kapcsolatos, önkormányzatokra háruló feladatok megoldását.
A szervezőként és lebonyolítóként közreműködő Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gelb Sándor kifejtette: reméli, hogy a többi iparkamara is csatlakozik a segélyakciókhoz. Azt is közölte, hogy várhatóan két héten belül egy mentőautóból és különböző egészségügyi eszközökből álló szállítmányt juttatnak el Odesszába.
Az ukrán csapatok áttörték az oroszok első védelmi vonalát Zaporizzsjánál
Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka a sikerről a The Observer című brit lapnak adott interjút.
Véleményem szerint az oroszok azt hitték, hogy az ukránok nem fogják áttörni ezt a védelmi vonalat. Az elmúlt több mint egy évben mindent megtettek azért, hogy ez a terület jól védett legyen
– jegyezte meg a parancsnok. Kifejtette, hogy az orosz erők idejük és erőforrásaik 60 százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak 20 százalékát a második és harmadik vonalra. Az ukrán csapatok az áttörés mindkét oldalán haladnak előre, és beépültek a visszaszerzett területekre.
Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van.
Az offenzíva középpontjában most az ellenséges egységek megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé
– mondta.
Tarnavszkij hangsúlyozta, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak és várták az ukrán hadsereget.”
Amint ott (az első védelmi vonalon) bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá. Ezért az aknamentesítést csak gyalogság végezte és csak éjszaka
– magyarázta. Szavai szerint most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket.
Az ellenség nem csak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat
– emelte ki Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak nem lesz elég erejük. Kifejtette, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.
A legóvatosabb becslések szerint is 150 ezer halottja van Ukrajnának
Ukrajna az elkövetkező 15 évben nem lesz a NATO-tagja, erre a fejemet teszem
– jelentette ki a ma7.sk videója szerint a felvidéki Füleken tartott előadásában Resperger István ezredes – írja a Mandiner.
Resperger a híres norvég Kjerag sziklával jellemezte a háborúban álló országot: a kelet nem tudja elengedni, a Nyugat nem tudja befogadni.
Jelenleg Ukrajna csődhelyzetben van: 17 millió ember elhagyta az országot, vagy az országon belül ment el másik helyre, már a hiteleket sem tudják törleszteni, körülbelül 180 milliárd dollárjában van a Nyugatnak az, hogy Ukrajna létezik és harcol
– jellemezte a helyzetet az ezredes.
Hozzátette azonban, hogy az elmúlt másfél évben az egyre fokozódó orosz támadások miatt Oroszország még a saját kisebbsége által lakott térségekben is elvesztette a szimpátiát saját maga felé a helyiek körében.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Három és fél órás orosz dróntámadás érte Odessza régió egyik dunai kikötőjét
Huszonöt orosz drón támadta meg az ukrajnai Odessza régió egyik dunai kikötőjét vasárnap kora hajnalban, megrongálva a helyi infrastruktúrát.
A "dunai hajózási infrastruktúrát" ért légicsapásban legalább két polgári személy megsérült
- közölte az ukrán déli hadszíntéri parancsnokság a Telegram-fiókján.
Az ukrán légvédelem a 25 iráni gyártású, Sahíd típusú drón közül 22-t lelőtt - közölte a légierő, hozzátéve, hogy a légicsapás három és fél órán át tartott, és a keletkezett tüzet gyorsan eloltották.
A Duna alsó szakasza egyre fontosabb szerepet játszik az ukrán gabonaexportban azóta, hogy az ENSZ és Törökország által tető alá hozott fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás júliusban összeomlott.
Egyes ukrán médiabeszámolók szerint robbanások voltak a romániai Galachoz közeli Reni kikötőjében, amely a két jelentős dunai folyami kikötő egyike Ukrajnában.
Mindeközben ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hídon - közölte a létesítményt működtető orosz cég vasárnap hajnalban a Telegram-fiókján, anélkül, hogy további információkat adott volna a lépésről.
A Krími hidat az elmúlt hónapokban több légi és tengeri dróntámadás érte.
Zelenszkij: az ellentámadás jó ütemben halad
Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök szombaton arról beszélt, hogy a kijevi csapatok sikereket érnek el az ellentámadás során és előrenyomulnak. Továbbá visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az ellentámadás kudarcba fulladt volna – írta a Reuters.
Fotó: Antonio Pedro Santos / Forrás: MTI/EPA-LUSA
A hírügynökség felidézte, Ukrajna a lassan három hónapja zajló ellentámadás során már több kisebb települést visszafoglalt, de jelentősebb sikereket nem tudnak felmutatni. A lassú előrehaladás egyik oka, hogy az oroszok megerősítették a védelmi vonalaikat, és hatalmas aknamezőket alakítottak ki.
Magyarország segít
Hazánk területére 2023. szeptember 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 7440 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 15430 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 139 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szombaton
Ukrán válság
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre – frissül
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
- Kijev találkozót tervez Zelenszkij és Trump között
- Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét
