2023.08.06. 08:17
Moszkva felé tartó drónt semmisített meg az orosz légvédelem
529. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Romos lakóház előtt tűzoltók Krivij Rihben 2023. július 31-én, miután kettős orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
5,5 tonnás bombát használ Oroszország
Oroszország a „legjobb fegyvereit”, köztük a repülőgép-hordozók megsemmisítésére szánt lőszereket használ az ukrán gabonakészletek ellen – állítja a brit védelmi minisztérium.
A britek szerint mióta Oroszország július 17-én kilépett a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, „több ezer tonna” gabona semmisült meg.
Az Egyesült Királyság szerint Oroszország Kh-22-es 5,5 tonnás lövedékeket használ, amelyeket eredetileg repülőgép-hordozók megbénítására terveztek, hogy ukrán silókat és infrastruktúrát támadjon – írja az Origo a Sky News cikkére hivatkozva.
Gázvezeték sérült meg a Krím-félszigeten egy ukrán támadásban
Egy ukrán rakétacsapás megrongált egy gázvezetéket a Krím-félszigeten, a támadás követeztében 20 ezren maradtak gáz nélkül – közölték orosz tisztviselők.
A Henichesk közelében lévő Arabat-túrzásnál található gázvezeték a csapás következtében kigyulladt, de a lángokat azóta eloltották – közölte Herszon régió Moszkva által kinevezett kormányzója.
Vlagyimir Saldo elmondta, hogy a javításoknak a következő két napban be kell fejeződniük – írja az Origo a Sky News cikkére hivatkozva.
Andrij Jermak: erősödött Ukrajna helyzete a dzsiddai tárgyalások nyomán
Erősödött Ukrajna helyzete a szaúd-arábiai Dzsiddában zajlott, a béke elősegítését hivatott tárgyalások nyomán – jelentette ki vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője.
Jermak, aki a kijevi vezetést képviselte a találkozón, arról számolt be, hogy ugyan eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, de a hozzávetőleg 40 részt vevő ország képviselői kiálltak az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása mellett.
„Éppen ezeken az elveken alapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata, amelyet részletesen ismertettünk” – hangsúlyozta Jermak. Mint mondta, az országok már fontolóra is vették, hogy milyen szerepet játszhatnának ennek megvalósításában.
Zelenszkij elképzelése orosz háborús bűnösök elítélésére szolgáló törvényszékek felállításán, biztonsági garanciákon, valamint az orosz csapatok kivonásán alapul Ukrajna területéről.
A kétnapos találkozón a kijevi vezetést támogató nyugati nagyhatalmak, valamint a fejlődő országok, így India, Brazília, Dél-Afrika és Kína tisztségviselői vettek részt. Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra.
Szaúd-Arábia szombaton közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik.
Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fönn.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában nyilatkozva közölte, hogy az ukrajnai hadművelet a belátható időben még folytatódni fog. A The New York Times című amerikai lapban vasárnap megjelent interjújában leszögezte, hogy Moszkva nem kíván további ukrán területeket elfoglalni, mindössze azokat akarja ellenőrizni, amelyek alkotmánya szerint részét képezik. Ezek a térségek magukban foglalják a 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint 2022 óta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyek területén továbbra is harcok folynak.
A pusztítás megrázó képei egy eltűnt városról
Egy évvel ezelőtt, augusztusban kezdte el támadni Bahmutot az orosz hadsereg. Hivatalosan ez év május 20-án jelentették be, hogy teljesen orosz kézen van a város – írja a Magyar Nemzet.
A városból a harcok után nem maradt semmi, csak üres romok. Emberek, családok otthonai lettek a háború martalékaivá, ahogy azt az alábbi videó bemutatja. Sokaknak egy élet munkája veszett oda, az otthonuk vált élhetetlenné. Semmi sincs. A város helyén romok, ahol munkahelyek, óvodák, iskolák voltak, ott ma csak a háború szörnyűségének nyomai láthatók.
Felkerült az ukrán címer a kijevi Szülőföld emlékműre
Ukrán címer került vasárnap a Szovjetunió szimbóluma helyére a kijevi Szülőföld emlékművön.
Az ukrán háromágú szigonyt reggel helyezték el a hatalmas nőalakot formázó acélszobor kezében tartott 13 méter magas és 8 méter széles pajzson.
A sarlót és kalapácsot néhány napja szerelték le munkások az emlékműről, amelyet 1981-ben avatott fel Leonyid Brezsnyev egykori szovjet pártfőtitkár.
A munkálatokat augusztus 24-ig, Ukrajna függetlenségének 32. évfordulójára tervezik befejezni.
A 102 méteres magasságával a csaknem 500 tonna súlyú Szülőföld-szobor Európa legmagasabb emlékműve, amely az ukrán főváros második világháborús múzeuma mellett áll.
A 2014-es ukrajnai fordulat után törvényt fogadtak el a „dekommunizációról”, vagyis minden, a szovjet múlttal kapcsolatos emlékmű lebontásáról, a földrajzi és közterületi nevek megváltoztatásáról. Nyolc év alatt több mint 900 települést és mintegy 50 ezer utcát neveztek át. Az utóbbi időben már nemcsak a szovjet, hanem az orosz múlt nyomait is igyekeznek eltüntetni. Ukrajna-szerte lebontják orosz történelmi személyiségek, írók, művészek, tudósok, utazók emlékműveit, és átnevezik a róluk elnevezett utcákat, tereket.
Moszkva felé tartó drónt semmisített meg az orosz légvédelem
Lelőtt az orosz légvédelem egy Moszkva felé tartó drónt – közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere vasárnap a Telegram-csatornáján.
A moszkvai elöljáró szerint „az áttörési kísérlet” közép-európai idő szerint délelőtt tíz óra után történt. Az orosz védelmi tárca tájékoztatása értelmében a Podolszk körzetében lelőtt drón darabjai személyi sérülést és anyagi kárt nem okoztak.
A Moszkva melletti vnukovói repülőtér sajtószolgálata közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel, hogy a létesítményben ideiglenes forgalmi korlátozásokat vezettek be, biztonsági okokból egyes járatokat más moszkvai repülőterekre irányítottak át.
A 2014-ben elcsatolt Krímet a Kercsi-szoroson át Oroszországgal összekötő hídon vasárnap átmenetileg felfüggesztették a gépkocsiforgalmat. Az intézkedés okát nem közölték a helyi hatóságok.
Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegramon vasárnap azt írta, hogy a régió két járását szombaton több mint száz tüzérségi találat érte.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben, amelyet szombaton kazettás lőszerrel is támadott az ukrán hadsereg, vasárnap négy civil megsebesüléséről tettek bejelentést. A donyecki gazdasági és kereskedelmi egyetemen az ukrán csapások következtében szombaton kitört tüzet vasárnap sikerült eloltani.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója közölte, hogy éjjel ukrán HIMARS-rakétacsapások érték Tokmak város kenyérgyárát.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők légi és tengeri indítású, nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel mértek csoportos csapást a Hmelnyickij megyei Sztarokonsztantiniv és a Rivne megyei Dubno melletti ukrán légibázisra. Az orosz tüzérség és taktikai légierő megsemmisített egy Zaporizzsja városhoz közeli rakéta- és lőszerraktárt, több ottani, légi eszközt rejtő hangárt, valamint a 79. légi rohamdandár vezetésipontját, utóbbit a donyecki régióban lévő Paroszkivjivka közelében.
A tábornok szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán megkísérelt ukrán támadásokat visszaverték, Kupjanszk térségében pedig „kedvezőbb állásokat foglaltak el”. Az elesett ukrán katonák számát mintegy 650 főben jelölte meg. Az elpusztított ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két amerikai gyártmányú Paladin és két lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget és ugyancsak két amerikai M777-es tarackot.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese vasárnapi Telegram-bejegyzésében a Dzsiddában Ukrajnáról folytatott nemzetközi konzultációra reagálva úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatnak csak akkor lesz esélye a sikerre, ha annak mindkét érintett fél a részese lesz és ha figyelembe veszi az új realitásokat is, beleértve Oroszország „új régióit”.
„Magukra a tárgyalásokra egyelőre nincs szükség. Az ellenségnek térden kell idecsúsznia, kegyelemért könyörögve” – írta a volt elnök és kormányfő. Medvegyev hozzátette, hogy ugyanakkor „nehéz elítélni a háború befejezésének vágyát”.
Civil áldozatok
Két ember meghalt, két másik pedig megsebesült az Ukrajna donyecki területei elleni orosz támadásokban az elmúlt 24 órában – jelentette Pavlo Kijrilenko kormányzó augusztus 6-án.
Születhet olyan béketerv, amely az oroszoknak és az ukránoknak is elfogadható
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott békekonferenciáról azt mondta a Magyar Nemzetnek,
az összejövetelnek az a legfontosabb előnye, hogy olyan országok képviselői egyeztetnek a háború kérdésében, akik nem állnak egyértelműen egyik oldalon sem.
Így az egyértelműen Ukrajna-párti országok mellett számos olyan, semleges állam is feltűnt a konferencián, amely a mai napig nem hajlandó állást foglalni a háború kérdésében, vagy inkább Oroszország felé húz.
Így elérhető közelségbe kerülhet egy olyan béketerv elkészítése, amelyet sem az orosz, sem pedig az ukrán fél nem utasít el egyértelműen. A szakértő kulcsfontosságúnak tartja Kína szerepét a béketárgyalások során, szerinte a hatalmas ázsiai ország nélkül nem lesz béke.
Ha a kínai álláspontot megnézzük, akkor az egy nagyon összetett dolog. Hiszen van ez a kínai béketerv, ami elég egyértelműen az orosz álláspontot tükrözi. Azonban az alapvető kérdéseket megtekintve látjuk, hogy Kína egyáltalán nem támogatja azt, hogy a határokat megváltoztassák. Kína az az ország, amelyik a leghatározottabban elítéli a határok átrajzolását. Tehát ha a kínaiak összedolgoznák a saját álláspontjukat a csúcstalálkozón kialakítandó békekoncepcióval, akkor egy nagyon jó béketervet lehetne összehozni
– jelentette ki a lapnak a szakértő, s azt is hozzátette, Kína jelenléte komoly, Oroszországnak címzett üzenetnek is tekinthető.
Ugyanis ezzel Kína azt üzente, támogatják Oroszországot, de nem a végtelenségig.
Több drónt és robotrepülőt is lelőtt az ukrán légvédelem
Az ukrán légierő vasárnap azt közölte, hogy az orosz fél az éjszaka folyamán több tucat, iráni gyártmányú drónt, valamint hiperszonikus és manőverező robotrepülőgépet indított ukrán területek ellen.
A légvédelem lelőtt 27 drónt, a 40 robotrepülőgépeből pedig 30-at megsemmisített
– tették hozzá.
Szerhij Turin, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij kormányzóhelyettese azt közölte, néhány rakéta a megyében található Sztarokosztjantyiniv település felé repült, ahol az ukrán légierő egyik bázisa van.
Az ukrán elnök bejelentette, rakétatámadás érte Harkiv megyét, egy vérellátó központot is találat ért
Orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megyét, találat ért egy vérellátó központot is, többen meghaltak, sebesültekről is tudni – jelentette be szombat éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Telegram-üzenetében Zelenszkij elmondta, hogy a támadás az orosz határtól nem messze lévő Kupjanszknál történt,
és az ukrán légvédelem több rakétát megsemmisített, további részleteket azonban nem közölt.
Már önmagában ez a háborús bűntett is mindent elmond az orosz agresszióról
- fogalmazott Zelenszkij.
ORFK: csaknem tizennyolcezren érkeztek Ukrajnából szombaton
Az ukrán-magyar határszakaszon 7752-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9998-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Éjszaka pusztító rakétaesőt zúdított Oroszország Ukrajnára
Dmitro Kuleba külügyminiszter felszólította a Nyugatot és a világot, hogy fegyverezzék fel Ukrajnát F-16-os vadászgépekkel– írja a Mandiner.
Hatalmas rakétatámadás zúdult szombat este Zaporizzsjára, ahol a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket gyártó üzemét, a Motor Sichet is eltalálták
– írja az Unian ukrán hírügynökségra hivatkozva az Index – a rakéták egy részét az ukrán légvédelem hárította el. Volodimir Zelenszkij videóüzenetben erősítette meg a támadást. Ukrajna külügyminisztere rakétasortűzről számolt be, miután
Oroszország gyors megtorlást ígért a Fekete-tengeri hajók elleni támadásokért.
A szőnyegbombázás után Dmitro Kuleba felszólította a Nyugatot és a világot, hogy fegyverezzék fel Ukrajnát F-16-os vadászgépekkel.
Az Ukrajinszka Pravda azt közölte, hogy hiperszonikus rakétákat lőttek ki az oroszok. A találatok különösen a Nyugat-Ukrajnában található Zsitomir várost érték. A légierő szerint Sztarokosztyantynov és Vinnicja irányába is repültek rakéták.
