2023.07.31. 17:58
Rejtély övezi, hogy kik állnak a baloldal legsúlyosabb korrupciós botránya mögött
Több mint egy évtizede, hogy kirobbant a Gyurcsány- és Demszky-korszak egyik legismertebb korrupciós ügye, az Alstom-botrány. Ennek ellenére idén sem várható elsőfokú ítélet. A vádirat szerint összesen hárommilliárd forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot – írja a Magyar Nemzet.
Alstom metrószerelvények a 2-es metróvonal Pillangó utcai megállójánál 2017. január 11-én
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
November 21-én folytatódik az MSZP–SZDSZ-kormányzathoz köthető egyik legsúlyosabb korrupciós ügy, az Alstom-botrány tárgyalása a bíróságon – tájékoztatta a lapot a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. Hozzátették azt is,
hogy a határozathozatal várható időpontjával kapcsolatban továbbra sem tudnak felvilágosítást adni, így továbbra sem tudni, mikor lesz az ügyben elsőfokú ítélet. Annak ellenére, hogy a büntetőper lassan négy éve tart.
A metrókocsik beszerzéséről még 2006-ban született döntés. A megállapodás 264 millió euróról szólt, amelynek felét, mintegy harmincmilliárd forintot a főváros előlegként már akkor átutalta a francia cégnek. Az ügyletet már abban az időben is körüllengte a korrupciógyanú, de eljárás csak 2011-ben indult a rendőrségen, miután az Állami Számvevőszék átvilágította a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.
A nyomozás végül 2016. szeptember 16-án került a politikusok ellen is eljáró Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. A KNYF 2019 április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a T. Géza, akivel szemben végül folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek. Az ügyészség szerint T. Géza volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában az is az szerepel, hogy:
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2–M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
A vád szerint a cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására közel hárommilliárd forintnyi eurót fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból ugyanakkor egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, rejtély maradt, így a balliberális politikai elit elkerülte a felelősségre vonást. A bírósági per 2019 októberében kezdődött, ám a nyilvánosság a valódi haszonélvezőkről azóta sem tudott meg többet.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.