2023.04.19. 07:40
Végre Karácsony Gergely is elismerhetné a tízéves Liget-projekt eredményeit
A Városliget örökségvédelméről szóló, Karácsony Gergely főpolgármester felvetésére reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Szerinte a Városligetnek nincs egy „igazi” történeti állapota, amely védendő lehetne.
A Magyar Zene Háza parkja
Forrás: Metropol
Fotó: Máté Krisztián
− A főpolgármester úrnak a Facebookon minap bejelentett kezdeményezése, amelyben azt kéri a kormánytól, hogy nyilvánítsák úgynevezett történeti kertté a Városligetet, reményeim szerint arról szól, hogy amit sok százezer elégedett ligetlátogató örömmel tapasztal meg már nap mint nap, azt a főpolgármester úr is lassan-lassan kezdi fel- és elismerni: az idén tízéves Liget-projekt eredményeit, a Városliget régi fényét visszanyerő, értékőrző és egyben 21. századi módon megújított részeit, köztük a jelentősen bővülő és több mint negyedmillió négyzetméteren már gyönyörűen megújult zöldfelületeket − nyilatkozta Baán László a Magyar Nemzetnek.
Baán László reagált a főpolgármester bejegyzésének azon állítására is, miszerint a Városliget volt Budapest és egyben Magyarország első közparkja.
Ezzel kapcsolatban csak csendesen jegyezném meg, hogy egy ennyire elkötelezetten zöld főpolgármesternek három év után valaki már megmondhatná a stábjából, hogy az általa vezetett város első, legrégebbi közparkja nem a Városliget, hanem a Városmajor
– mondta a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Városliget több mint kétszáz éve folytonosan változó szövete a városnak, amelynek már a kialakítására kiírt 1813-as tervpályázata is azt tűzte ki célul, hogy itt egy minden városlakó számára egyaránt hasznos és kellemes „mulatókert” valósuljon meg.
Mint mondta, a Városligetnek nincs egy „igazi” történeti állapota, amely védendő lehetne – az egymást követő történelmi időrétegekben megvalósított egyes értékálló elemek együttese adja ki a Városliget megőrzendő értékeinek történeti együttesét a 19. századtól a 21. századig, a legöregebb platánoktól az elmúlt néhány évben elültetett több száz fáig és több tízezer cserjéig, az állatkerttől és a műjégpályától kezdve a Vajdahunyad várán át a Magyar Zene Házáig és a Nagyjátszótérig.
Amennyiben a főváros kezdeményezése mégsem a liget kétszáz éven át változó és generációról generációra új értékekkel gyarapodó karakterének és ezen belül a Liget-projekt eredményeinek az elismeréséről szólna, hanem – eddigi törekvéseihez híven – a megújítás soron következő szakaszainak megakadályozását célozná, akkor javaslom, hogy a városvezetők egyszer menjenek ki a liget megújított részeire, és ha maguk nem látnák, kérdezzék meg nyugodtan az ott sétálókat, hogy vajon a Liget-projekt eredményeként tönkrement-e a Városliget, ahogy azt ők éveken keresztül sulykolták vagy éppen fordítva: megszépült és gazdagodott, minden elemében és mindenki számára
– fejtette ki Baán László.
Az, hogy a ligetvédelem számukra pusztán zöldpolitikai kommunikációs termék-e, végül is azon mérhető, hogy tesznek-e érte bármit is, amikor az csak rajtuk áll
– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a ligetre hosszú évek óta a legnagyobb környezeti terhelést a Kós Károly sétányon átzúduló, napi 10-15 ezres autóforgalom jelenti. Szerinte a főváros, ahogy eddig, úgy ezután is bármikor, akár már a következő közgyűlésen határozhatna úgy, hogy lezárja a forgalom elől a Kós Károly sétányt.
A teljes cikk ITT olvasható el.
