2022.09.07. 15:51
A határvadászok már szeptember végén megkezdhetik munkájukat
Az első néhány száz határvadász kiképzése szeptember folyamán befejeződik, így ők szeptember végén már megkezdhetik a munkát a magyar-szerb határon - hangsúlyozta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorában szerdán.
Határvadászok oktatása a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ rendőrképző akadémiáján a Szegedi Rendészeti Szakgimnáziumban 2022. augusztus 30-án
Forrás: MTI
Fotó: Rosta Tibor
Közölte: jelentősen nő az illegális bevándorlók száma, az idén körülbelül 162 ezer határsértőt fogtak el, míg tavaly egész évben 121 ezret. Hozzátette, hogy a magyar hatóságok 1200 embercsempészt is elfogtak, ami kétszerese a tavaly ugyanebben az időszakban elfogott csempészek számának.
Látható, hogy a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák nagy aktivitást tanúsítanak a magyar határ térségében
- részletezte. Mint mondta: tapasztalataik szerint az embercsempész csoportok kifigyelik a magyar határvédelmi rendszert, és igyekeznek különféle megtévesztő akciókat végrehajtani, "megdobálják, provokálják a járőröket egy helyen arra gondolván, hogy odavonunk rendőri, katonai erőket, és akkor más helyszíneken meg nagy csoportokat próbálnak átjuttatni".
A fegyverhasználattal kapcsolatban Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális bevándorlók Szabadkánál már használtak fegyvereket, de a határtérségben is láttak fegyvereket náluk, ott azonban a levegőbe lőttek. A tapasztalatok alapján az látszik, hogy
a migránsbandák és az embercsempész csoportok kerülik azt, hogy fegyveres összetűzésbe keveredjenek a rendvédelmi szervekkel, de dobálással, létrás támadással már többször találkoztak a határvédők.
Hozzátette, ha a határon szolgálatot teljesítő rendőröket fegyveres támadás éri, akkor a magyar járőrök is jogosultak a fegyverhasználatra.
A belbiztonsági főtanácsadó arra is rámutatott, hogy változott az illegális bevándorlók állampolgársági összetétele, míg korábban főleg szírek és irakiak érkeztek, ma már a szírek mellett a legnagyobb számban afgánok, indiaiak, pakisztániak, nepáliak, marokkóiak, tunéziaiak és palesztinok érkeznek, és a tengeri átkelés helyett is inkább a balkáni útvonalat választják.
A következő időszakban várhatóan a csoportok egyre agresszívebben lépnek majd fel, mert az őszi, hűvösebb, esősebb időszak lehetetlenné teszi majd a szabadban alvást és tartózkodást, és a határ szerb oldalán is lebontják az elhagyatott épületeket, hogy ott se tudjanak bujkálni a migránsok.
A migránsokat számos téves információval látják el, így
ők még mindig azt hiszik, hogy ha eljutnak Németországba, Ausztriába vagy Svédországba, ott azonnal kapnak lakást és magas jövedelmet
- húzta alá Bakondi György. Emellett pedig azok is útnak indulnak Afrikából, akiket az éhínség fenyeget.
A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója közölte, a magyar-szerb határon egyrészt pótolják a kerítést, hiszen egy korábban mocsáros szakaszon nem tudták felhúzni a műszaki határzárat, a mostani szárazság viszont ezt lehetővé teszi, másrészt megerősítik a kerítést, hogy ne lehessen átvágni, így a vasbeton-szerelésnél használt elemeket építenek bele, harmadrészt pedig a kerítés tetejére egy úgynevezett nyakat szerelnek, amelyet szögesdróttal erősítenek meg, és ezáltal a létrával történő átjutás válik lehetetlenné.
Bakondi György emlékeztetett arra, hogy korábban a migránsok a kerítést igyekeztek átvágni, majd alagutakat ástak az akadályrendszer alatt, most pedig létrákkal igyekeznek átmászni a kerítésen. Hozzátette, hogy mindezek mellett az alumíniumlétrákkal többször is megpróbálták megrongálni a helyszínre érkező járőrök járműveit.
Bakondi György rámutatott, hogy 2015 óta világosan látszik - és ezt mutatják a külföldi tapasztalatok is -, hogy
ha nagy nyomás alá kerül egy határszakasz, vagyis "tömegek próbálnak jogellenesen, személyi adataikat eltitkolva átjutni az országon, a határon, és bejutni az Európai Unió területére", akkor ezt csak műszaki akadályrendszerrel lehet megállítani.
Emellett élő erővel kell biztosítani a kerítést, ezért magyar rendőri és katonai erők vannak a határtérségben, "és van egy jogszabály, amely biztosítja, hogy a hatóságok fellépése hatékony legyen" - húzta alá.
A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója azt is elmondta, hogy jó kapcsolat alakult ki a magyar és a szerb hatóságok között az utóbbi években, a két ország rendőri erői közösen járőröznek a határon. "A legfontosabb tennivaló a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész-bandáknak, embercsempész-hálózatoknak a felszámolása, ehhez magas szintű bűnügyi operatív együttműködésre van szükség" - hangsúlyozta Bakondi György. Rámutatott, hogy amikor a szerb hatóságok összeszedik a magyar határ közelében a migránsokat, délebbre fekvő befogadóközpontokba szállítják őket. Mivel azonban az Európai Unió elvárásai szerint ezek csak nyitott központok lehetnek, az illegális bevándorlók akár már másnap újra megjelennek a határnál - részletezte. Ezért nagyon fontos lenne - folytatta -, hogy az Európai Unió újragondolja a határőrizettel összefüggő migrációs politikáját, és segítene Szerbiának a határőrizeti feladatok ellátásában és a lakosság védelmében "még mielőtt kialakulna egy mélyebb migrációs válsághelyzet".