Minden eddiginél brutálisabb megszorítást követel a baloldal

Túl sok pénz van a magyar embereknél és vállalkozásoknál, amit durva adókkal el kell venni – röviden így foglalható össze a baloldal legutóbbi köztársasági elnökjelöltjének minap előadott gondolatmenete. Róna Péter céges adóemelésről és többkulcsos, a tetején brutális mértékű, 35 százalékos személyi jövedelemadóról beszélt. A háborús inflációra hivatkozva feláldozna több százezer hazai állást, teret nyitna a feketézés előtt, csökkentene a fizetéseken és persze elkergetné a befektetőket – írja a Mediaworks hírcentruma.

Hátborzongató beszélgetés szem- és fültanúi lehettek azok, akik a hét közepén végignézték az ATV Róna Péterrel készített interjúját. A baloldal legutóbbi köztársasági elnökjelöltjét – közgazdász minőségében – arról faggatta a műsorvezető, milyen tényezők befolyásolják a magyar gazdaság számait.

Róna Péter persze szidta a kormányt és a jegybankot, de egy sajátos okfejtésbe is kezdett. Ennek lényege szerint azért magas itthon az infláció, mert a jegybank korábban kedvezményes hitelprogramot indított a hazai kisvállalatoknak, a kormány pedig februárban 13. havi nyugdíjat adott az időseknek, fegyverpénzt a rendvédelmiseknek, a családoknak pedig visszafizette a tavaly lerótt személyi jövedelemadójuk (szja) egy részét.

Róna szerint tehát a vírus nem okoz gondot, sem a nemzetközi energiaválság, nem beszélve az orosz-ukrán háborúról, vagy a visszafelé elsülő brüsszeli szankciókról, hanem csakis az, hogy a magyar emberek és kivállalkozások zsebében túl sok pénz van. Amit ráadásul el is költenek.

Ehhez a kiindulóponthoz igazodik Róna megoldási javaslata is. Szerinte a jelenlegi 9 helyett 15 százalékra kell emelni valamennyi hazai cég adóját - ez lényegében a brüsszeli követelés is - , a személyi jövedelemadót pedig a mostani 15 százalék helyett az egekig fel kell srófolni. Itt érdemes szó szerint is idézni Róna Pétert. „Be kell vezetni a progresszív személyi jövedelemadót. Én itt legalább három és talán négy lépcsőre gondolok. Háromszázezer forintos szinten ez húsz százalék, aztán huszonöt, harminc és esetleg a legfelső szinten lenne harmincöt százalék." Mivel ma a minimálbér kétszázezer forint, az átlagbér pedig túllépte a félmillió forintot, így Róna Péter már szinte a legalacsonyabb keresetekre is húsz százalék szja-t vetne ki, az átlagbér pedig lehet, hogy már ennél is nagyobb kulccsal adózna.

Összességében Róna szövegét valójában csak egyféleképpen lehet értelmezni: túl sok pénz van az embereknél. A háborús infláció pedig megszűnik, ha a pénzt brutális adókkal elveszi az állam.

Sajnálatos módon a beszélgetést elvágta a műsoridő vége, így arra nem térhetett ki Róna Péter, hogy ötleteinek megvalósítása vajon milyen következményekkel járna. Megteszi ezt hát most a Mediaworks Hírcentruma.

Azt tudni kell, hogy idehaza jelenleg majdnem teljes a foglalkoztatás, vagyis igen csekély a munkanélküliség, miközben a beruházások – a külföldi befektetések miatt is – pörögnek. Mindehhez tíz százalék feletti bérnövekedés társul, a feketegazdaság a Gyurcsány-kormány idején ismert 25 százalékról mára messze tíz százalék alá zsugorodott. Ez a helyzet egyebek mellett az adórendszer, az adóigazgatás átalakítására vezethető vissza.

A jelenlegi 9 százalékos társasági adó az Európai Unió legalacsonyabb ilyen jellegű adója, és a 15 százalékos szja-nál is kevés helyen szednek kevesebbet. Az alacsony adó köztudottan előnyt jelent, olyat, amely akár azt is befolyásolhatja, hova vigye nagyberuházását egy-egy világcég. Ennek az előnynek a feladása munkahelyekben mérhető kárt okoz, egyes becslések szerint két-háromszázezer állás is azonnal megszűnhet itthon a társasági adó esetleges drasztikus felemelése miatt. Az szja növelésének hatásai szintén kiszámíthatók: zsebbe adott fizetés, a feketegazdaság újbóli térnyerése és persze a bércsökkenés. Ha pedig kevesebb a munkahely és a fizetés, úgy mérséklődik az elkölthető összeg, vagyis visszaesik a kereslet, ez viszont újabb állások megszűnéséhez, azaz a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. Ekkor pedig hiába a nagyobb adók, az állam bevételei nem nőnek, miközben a segélyek, a jóléti kiadások egyre többet visznek el. Utóbbiak fedezéséhez újabb bevételek kellenek, amelyeket a lefullasztott gazdaság biztosan nem termel meg, tehát ismét csak az adóemelés jöhet szóba.

S ezzel kész is, előállt a több évig tartó, házi készítésű gazdasági válság, amihez csupán annyi kell, hogy valaki komolyan vegye Róna Pétert és végrehajtsa az ötleteit.

Hasonlóval egyébként próbálkoztak már kormányok Magyarországon. Azokat Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette 2008 és 2010 között. A vége recesszió, elszegényedés és 12 százalékos munkanélküliség lett.

Dehát nem véletlen: Róna Péter Gyurcsány nélkül nem lehetett volna a baloldal köztársaságielnök-jelöltje. És nem véletlenül mondja Róna most ugyanazt, mint a baloldal főnöke, Gyurcsány Ferenc.

Borítókép: Róna Péter közgazdász (MTI/Máthé Zoltán)