Századvég: Márki-Zay kampányát a párttörvényt megkerülve, külföldről finanszírozhatják

A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, kifejezett céljuk és feladatuk, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetve politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét.  E kiemelt társadalmi rendeltetés indokolja azt, hogy a pártokra bizonyos területeken szigorúbb szabályok vonatkozzanak, mint az egyesületekre. Párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. E törvényi előírást kerüli meg a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom, mely az egyesületi formát felhasználva, külföldről finanszírozhatja a baloldal kormányfőjelöltjének választási kampányát – derül ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből.

Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjoga alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy más személyekkel szervezeteket hozzon létre vagy azokhoz szabadon csatlakozzon.

Míg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény) értelmében az egyesület az egyesülési szabadság alapján létrejövő civil szervezet, mely tevékenysége által közös értékeink megőrzéséhez járul hozzá, addig a pártok az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése szerint a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában működnek közre.

Azzal, hogy az Alaptörvény VIII. cikkének (3) bekezdése külön nevesíti a pártokat, kiemeli azokat az egyesületek közül, és az ilyen tevékenységre való alakulást külön alaptörvényi védelem alá helyezi. Ezt a különválasztást erősíti meg a civil törvény, amikor a civil szervezetek klasszifikációja során határozottan kimondja, hogy míg az egyesület civil szervezetnek minősül, addig a párt nem.

A pártokhoz kapcsolódó kiemelt társadalmi rendeltetésből következő alapvető különbségeket az egyesületek és a pártok között az Alkotmánybíróság is több alkalommal megerősítette.

A 3001/2019. (I. 7.) AB határozat rögzítette, hogy a pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, mivel közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.

Az 1/2014. (I. 21.) AB határozatban a testület az aláírásgyűjtéshez való joggal összefüggésben mondta ki, hogy a szervezetek közül különösen a pártok lehetnek a politikai részvételi jog alanyai, mindez pedig az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésére vezethető vissza.

A pártok gazdálkodása tekintetében Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró 3304/2020. (VII. 24.) AB határozathoz fűzött különvéleménye kifejtette, hogy a pártok gazdálkodását a politikai élet tisztasága érdekében rendszeresen indokolt ellenőrizni.

Az egyesületektől eltérően a pártoknak a közhatalommal összefüggő különleges viszonyának lényege, hogy a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetve politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. Ez indokolja azt, hogy a pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkozzanak bizonyos területeken.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: párttörvény) 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Pártként pedig kizárólag az az egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a párttörvény rendelkezéseit – beleértve a külföldi adományok tilalmát – magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A külföldi szervezettől és a nem magyar állampolgártól való vagyoni hozzájárulás elfogadásának tilalmát az indokolja, hogy a pártok vagyoni lehetőségei nagymértékben befolyásolják választási esélyeiket. A párttörvény, valamint az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény éppen ezért igazságos és egyenlő versenyfeltételeket biztosító szabályokat állapít meg a pártok anyagi erőforrásait illetően. Mindez többek között azt a célt szolgálja, hogy elkerülhető legyen, hogy külföldi pénzügyi körök vagyoni hozzájárulásaik ellentételezéseként befolyást gyakorolhassanak a hazai választásokra, és egy esetleges, számukra kedvező választási győzelem esetén idegen érdekek mentén alakíthassák a magyar politikát és közéletet.

A külföldi adományok elfogadásának tilalmához kapcsolódó egyértelmű és világos nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva az Egységben Magyarországért baloldali pártszövetség hivatalos honlapján buzdít Márki-Zay Péter választási kampányának, egyesületén, a Mindenki Magyarországa Mozgalom keresztüli támogatására, feltüntetve, hogy az a The Action Network nemzetközi progresszív szervezet felületének segítségével is elvégezhető.

A The Action Network deklarált célja a progresszív mozgalmak online erejének kiépítése, melynek megvalósítása érdekében a csoport hálózatszerű tevékenységet folytat: felületet biztosít egyebek mellett aktivista toborzáshoz, mozgósításhoz és adományozáshoz is. A külföldi szervezet partnerei között – az Egységben Magyarországért mellett – olyan szélsőbaloldali, anarchista szervezetek tűnnek fel, mint a Black Lives Matter vagy az Antifa mozgalom.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom tehát az egyesületi formát felhasználva kerülheti meg a pártokra vonatkozó, külföldi adományok elfogadásának tilalmát érintő törvényi előírásokat, így pedig külföldi forrásból finanszírozhatja Márki-Zay Péter és a baloldal választási kampányát. Ez pedig azért rendkívül aggályos, mert ennek következtében veszélyeztetheti a politikai élet tisztaságát, és külföldi érdekköröknek biztosíthat lehetőséget a magyar belpolitikai folyamatokba történő beavatkozásra – zárul a Századvég Alapítvány elemzése.

Borítóképünkön Márki-Zay Péter. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd