Összeollózta?

2020.11.23. 11:02

Szakdolgozata miatt keveredett plágiumgyanúba a Momentum politikusa

A feltörekvő politikai generációról sokat elárulhat: felvetődik a gyanú, hogy a szakdolgozatát úgy ollózhatta össze Nagy Donát. Miközben a Momentum szombathelyi elnöke nyilatkozataiban többször elítélte a lopást, a plágiumgyanú komoly árnyékot vethet politikai pályafutására.

„Megtetszett, hogy van egy olyan szervezet, ami az egyértelmű szétlopás ellen képes kézzelfogható dolgot tenni” – ezt is mondta 2019 áprilisában Nagy Donát arra a kérdésre, mióta dolgozik a Momentumnak. Az interjút az Ungár Péter országgyűlési képviselő (LMP) érdekeltségébe tartozó ugytudjuk.hu közölte. A beszélgetés során a politikuspalánta többször elítélte az „ipari mértékű lopást”, amit szerinte „egyszerűen muszáj megállítani” – írja a vaol.hu.

Az interjú gyümölcsöző együttműködést hozott, hiszen Nagy Donát ma már a budai milliárdoshoz köthető szerkesztőség csapatának tagja. A Momentum szombathelyi szervezetének elnöke azóta hol politizáló újságíró, hol pedig újságot író politikus, szakmai tudásának alapjait a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában kommunikáció és médiatudomány szakon szerezte.

Szakdolgozata összeollózott részekből áll?

Szakdolgozatát 2011-ben adta le Fogyasztói csoportok az információs szupersztrádán címmel. A nem túl vaskos olvasmány középpontjában egy fókuszcsoportos vizsgálat leírása szerepel, tizenkét oldalon át. Nagy Donát ebben a „kutatási munkában” egy kilencfős társaság fogyasztási szokásait járta körül, a résztvevők számára amúgy jutalomként süteményt ajánlott fel. A szakdolgozatnak ez a része valóban önálló munkának tekinthető, a többi fejezetnél azonban már felmerül a plágium gyanúja.

A Momentum politikusának írásában több olyan részre bukkanhatunk, ahol felvetődik a gyanú: azt bizony csak összeollózták.

A 2.1 Információs társadalom fejezet sorvezetője a Pintér Róbert által szerkesztett, Az információs társadalom című tankönyve volt. A következő, 2.2 Fórum, blog – Online közösségek fejezet Zsigó Dávid Bloghálózatok rejtett közössége címmel megjelent tanulmányából „merített”, míg a 2.4 Fogyasztói csoportok formálódása az interneten címűt gyakorlatilag Csepeli György Szociálpszichológia című tankönyvének egyes részeiből illesztette össze Nagy Donát.

Utóbbi esetében ráadásul az is látszik, habár azt szinte teljes egészében Csepeli munkájából gyúrta össze a momentumos politikus, írása forrásaként ezt mégis csak egyszer tartotta indokoltnak közölni: a fejezet címénél. Pedig a szakdolgozat e részében akad olyan oldal is, aminek egy-két kötőszaván kívül minden Csepelitől származik, ennek ellenére Nagy Donát a lábjegyzetben sem hivatkozott az eredeti szerzőre. Helyette inkább különböző trükköket vetett be, így amikor Csepeli György „a magunk tapasztalatából ismert csoportokról” írt, Nagy úgy fogalmazott: a „magam tapasztalatára”, majd folytatta az MTA doktoraként ismert szociálpszichológus szövegének jelöletlen átmásolásával.

A Wikipédiát csak idézte, forrásként nem jelölte

Nagy Donát szakdolgozatában ugyancsak feltűnő: azon idézetek esetében, ahol idegen nyelvi forrás található, nem a magyar nyelvű szakirodalomra, hanem az eredeti, gyakran idegen nyelvű szöveghelyre hivatkozott, mintha az ténylegesen a saját elméleti kutatásának részét képezte volna. Arra is találunk példát, hogy a szó szerinti idézetnél nemcsak az idézet tényét, hanem magát a forrást sem tüntette fel. Így a blog definícióját igazolhatóan a Wikipédiából vette át, ezt viszont a Momentum politikusa sehol nem jelölte.

Az is látszik, hogy a szóról szóra átvett – gyakran bekezdésnyi hosszúságú – részekben akadt, hogy csak egy-egy kifejezést cserélt másik szóra. Így a Wikipédia a blog kifejezést használja, amit Nagy kicserélt weblogra, vagy a Wikipédia „megjegyzés” fogalmát például csak a zárójeles komment szóval toldotta meg.

Ugyancsak szemet szúr a szakdolgozatnak az a része, ahol a hvg.hu egyik cikkének átemelt részében felbukkan Habermas neve. Nagy Donát a lábjegyzetben megjelölte a német filozófus egyik művét, miközben ezt semmi sem indokolta.

A népviselet miatt is magyarázkodnia kellett

Nem ez az első eset, hogy kínos helyzetbe kerül a Momentum szombathelyi politikusa. Nagy Donát volt az, aki 2018 decemberében arról nyilatkozott a nyugat.hu-nak, hogy hiába csengettek a Vas Népe szerkesztőségének ajtaján, senki sem nyitotta ki az ajtót, így a Momentum petícióját a postaládában hagyták. Ezzel szemben az igazság az volt, hogy a momentumos aktivista, ha akart volna, se tudott volna csengetni, hiszen szerkesztőségünk bejáratában villanykapcsoló van, és nincs csengő, és nem mellesleg a petíció sem volt a postaládában.

Újságíróként ugyancsak került már kínos helyzetbe Nagy: az országos sajtót is megjárta, ahogy egy MTI-hírt átvéve azon élcelődött: a kormánynak arra is van ideje, hogy május 2-án megemlékezzen a népviseletről. Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szembesítette azzal: az említett napon nem a népviselet, hanem a népképviselet 30. évfordulójára emlékeznek. A momentumos vezető akkor azzal védekezett, hogy a cikket nem is ő írta.

Azt, hogy Nagy Donáttól milyen érvelést hallhatunk most majd a szakdolgozata kapcsán, egyelőre nem tudjuk. A plágium gyanújának árnyékában a kérdés mindenesetre adott: ha már hallgatóként ily módon teljesítette kötelezettségét, politikusként mit várhatunk Nagy Donáttól? Tartja-e magát korábbi nyilatkozatához, vagyis hogy az ipari mértékű lopást „egyszerűen muszáj megállítani”.

Egyébként pont a hétvégén tartott tisztújítást a Momentum szombathelyi szervezete, amelyen Nagy Donátot választották elnöknek egy évre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában