Melegjogi feltételekkel zsarol Brüsszel

Egyre életszerűtlenebb elvárások látnak napvilágot Brüsszelben arról, hogy milyen feltételekhez kötnék az európai uniós kohéziós források kifizetését – írja a Magyar Nemzet. Az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament csak néhány napja jutott ideiglenes megállapodásra arról, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a kohéziós támogatások kifizetését, ám a tagállamok által egységesen még nem elfogadott elképzelést máris szélsőséges elemekkel egészítenék ki. Helena Dalli egyenlőségi biztos ugyanis azzal az elképzeléssel állt elő a minap, hogy

az LMBTQ-jogok „tiszteletét” is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé tennék.

A máltai politikus a Politico nevű portálnak nyilatkozva beszélt arról, hogy ezt a kitételt alkalmasnak tartja azoknak a tagállamoknak a megregulázására, amelyek nem alkalmazkodnak az uniós értékekhez.

Az Európai Bizottság (EB) asztalán lévő tervezet a következő ciklus költségvetése mellett a pandémiás helyrehozási alapokra is vonatkozna.

Dalli azt hangoztatta, hogy az EB felmérése szerint az unió LMBTQ-közösségének 43 százaléka érezte úgy a tavalyi évben, hogy hátrányosan megkülönböztetik, és szerinte ez a tendencia egyre romlik. A Politico felidézte, hogy

a politikus ezért már idén is vetett be szankciókat például Lengyelország ellen – amelyet az EU leginkább homofób országának tart –

azzal, hogy a jobboldali kormány által irányított állam hat településétől vont meg olyan EU-s pénzeket, amelyeket azok testvérvárosi program keretében kaptak volna öt és 25 ezer euró közötti értékben. Dalli szerint az általa büntetett önkormányzatok kiáltványokat adtak ki a meleg közösség ellen.

Nem meglepő, hogy

a szélsőliberális agendát hirdető politikusnő szorosan kötődik a Soros-hálózathoz.

Dalli az év elején dicsekedett el a Twitter-oldalán, hogy részt vett a Soros-féle Open Society egyik rendezvényén, de a tőzsdespekuláns zászlóshajójának

az Open Society European Policy nevű lobbiszervezete is kilincselt nála három alkalommal

ebben az esztendőben az Alapjogokért Központ kimutatása szerint.

Helena Dalli úgy véli, hogy a rendszerszintű – szerinte még az Európai Bizottságon belül is tapasztalható – rasszizmus kezeléséhez „el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól”. Ez nála azt is jelenti például, hogy sürgeti az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél is „sokszínűbb” döntéseket hozatna.

Sőt, az idén kitört amerikai etnikai lázongások szobordöntő akcióiról is meglehetősen különös álláspontot fogalmazott meg

egy alkalommal: „a szobrok lehetnek jó műalkotások, azonban ne felejtsük el, hogy ezek egyben saját történelmi örökségünket is képviselik, ezért jó, ha egészséges vita folyik megítélésükről”.

Az egyenlőségi biztos a hazai baloldallal, nevezetesen a Momentummal is jó kapcsolatot ápol,

ugyanis Donáth Anna, a liberális párt EP-képviselője év elején Věra Jourová, az Európai Parlament cseh alelnöke mellett Dallinak címezte azt a levelet, amelyben a magyar kormányra panaszkodott, amiért szerinte a kabinet nem lépett fel a romák állítólagos szegregált oktatásának a megszüntetéséért. Mint ismert, egy kiszivárgott belső felvételből kiderült, hogy tagadása ellenére Donáth rendszeresen egyeztetett Jourovával, akit munícióval látott el a jogállamisági ügyben Magyarország bírálatához. A hanganyagon a momentumos EP-képviselő azt is elismerte, hogy a cseh politikus álhíreket is terjesztett hazánkról.

Erősebb alkotmányos védelem a családoknak

Egyértelműen a gyermekeket és ezáltal a családokat védi a Varga Judit igazságügyi miniszter által a parlamentnek benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat ifj. Lomnici Zoltán szerint. Az alkotmányjogász a Kossuth rádió Vasárnap reggel című műsorában arról beszélt: egyrészt ideológiai állásfoglalás, hogy a házasság intézményét egyébként is védő alaptörvénybe bekerül az az egyébként magától értetődő kitétel, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, másrészt a jogalkotó Európa kedvezőtlen demográfiai tendenciájára, az alacsony születésszámra reflektált. – Továbbá rendkívül viharos időszakban vagyunk, hiszen míg a brüsszeli bürokratáknak a pandémia alatt elsődlegesen az emberi élet és az egészség megóvására kellene koncentrálniuk, az uniós állami vezetők közül többen kifejezetten káros módon igyekeznek beavatkozni a gyermekek nevelésébe a szexualitás kapcsán. A jogalkotó ezért is tartotta fontosnak, hogy a legmagasabb jogalkotási szinten védje a gyermekeket és a családokat – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán. Értékelése szerint a szabályozással megfelelő védelmet kap a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, s a jelenlegi jogi környezetben az alkotmányos önazonosságon és a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti gyermeknevelés is megvalósulhat.