Ezek a változások lépnek életbe a fővárosi kerékpársávok ügyében

Élhető Budapest – Élhető Nagykörút címmel tartott sajtótájékoztatót Budapest főpolgármestere arról, mik a városvezetés pontos tervei a jövőben a nagykörúttal, illetve a kerékpársávokkal – írja a Magyar Nemzet.

Karácsony Gergely szerint az élhető Budapestért program keretében igyekeztek olyan megoldást találni, ami a legtöbb budapesti polgárnak, a legtöbb Budapesten közlekedőnek jó. A főpolgármester elismerte, ezek a kompromisszumos megoldások sem fognak mindenkinek tetszeni, de hosszútávon az élhető tiszta levegőjű zöld városképet vetítik előre, ami politikai hovatartozás nélkül szolgálja a fővárosiak jövőjét.

Karácsony Gergely elmondta, a koronavírus első hulláma márciusban megkérdőjelezte, majd át is alakította Budapest közlekedését, amihez a város vezetése is igazodott. A járvány miatt csökkent az autóforgalom, ezért vált lehetővé, hogy a gépjármű forgalomnak szánt sávok csökkentésével új, felfestett kerékpársávokat alakítsanak ki. A kijárási korlátozások idején a város közlekedéséért felelős szakemberek felmérése szerint a nagykörút lecsendesedett, levegője tisztább, egészségesebb lett, ezek pedig az élhetőbb városkép létjogosultságának alap pillérei. Budapest első embere ugyanakkor elismerte, az intézkedések élénk vitát váltottak ki, de ez egy hasznos társadalmi vitává szélesedett, túllépve a politikai csatározások alacsony, a főváros fejlődését gátló szintjén. Karácsony Gergely hozzátette, a tartalommal teli közéleti viták, melyben a polgárok, a városrészek lakói, vezetői is részt vesznek mindig hasznosak, az érvek és ellenérvek előre viszik a fejlődést, mindenkinek az az érdeke, hogy Budapest megújuljon. A főpolgármester kijelentette, örül annak, hogy soha nem volt még ennyi biciklista Budapesten.

Fél év alatt a körúti kerékpársávok a budapesti közösségi közlekedés részei lettek, igazodva ezzel ahhoz, a még Tarlós István nevéhez kapcsolódó elképzeléshez, hogy a fővárosi közlekedésben a kerékpárok arány 10 százalék feletti legyen.

Balogh Samu kabinetfőnök, várostervező beszélt a kerékpársávok átalakításának részleteiről. Azzal kezdte, mindenkinek illetve minden szempontnak megfelelő, egyformán kedvező megoldás nem létezik, a koronavírus második hullámához igazítva hozták meg a mostani döntéseket.

Az Üllői úti kerékpársávok megszűnnek, a város vezetése elismerte, a metrót pótló buszokkal közös sáv valóban balesetveszélyes, itt kis mellékutcákba terelik a bicikliseket.

A kabinetfőnök szerint a „bringás forradalom” jegyében maradnak a körút kerékpársávjai.

Az autósok is visszakapják az irányonkénti 2-2 sávot, megszűnnek viszont a parkolósávok, ez lesz a bicikliseké, a körút mellett a Blaha Lujza tértől a Dohány utcáig is.

Hogy a gyalogos forgalom ne akadályozza a közlekedést járdaszigeteket építenek ki, megújul a közlekedési lámpák programozása, igazodva az aktuális forgalmi telítettséghez.

A városvezetés távlati tervei szerint nem főközlekedési utat, hanem egy belvárosi utat szeretne a nagykörútból, rengeteg zöld területtel, szolgáltatásokkal, azzal a régi kultúrával, ami száz éve jellemezte a Budapest verőerének számító élhető csendes, egészséges forgalmú utat. Ezek távoli tervek, de a várostervező, a városi közlekedést tervező mérnökök dogoznak a megoldáson, ennek részletes terveit a későbbiekben fogják ismertetni. Karácsony Gergely azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy Budapest nem hagyja veszni az értékeit, de azt sem akarja, hogy a főváros közlekedése miatt ellentét alakuljon ki az autósok és a kerékpárosok, a közlekedők és a belváros lakói között. Az élhető város közös érdek, rövid-és hosszútávú fejlesztésekben átalakításokban is, a világ minden nagyvárosában ez a cél. A főpolgármester záró szavaiban is méltatta elődjét, szerinte a Tarlós István által elkezdett programot a megfelelő szellemben folytatta Budapest jelenlegi vezetése is, erre számít a jövőben is.

Lengyel János közlekedésbiztonsági igazságügyi szakértő szerint nem igazán jó a közlekedési morál, a balesetmegelőzés szempontjából egy nagyváros közlekedési rendjének állandó változtatása. Az autósok többsége rutinból vezet, a megszokott útirányon, sávokban, idő, mire átáll a változtatásokra. Ez így volt a nyár elején a Nagyvárad téri sávlezárásoknál, az Üllői úti biciklis sávok esetében de a nagykörúton is. A kerékpársávokon a megújult intézkedése után is ott lesznek a buszmegállók, a biciklis sávra hajtó jobbra kanyarodó – vagy az új rendelkezések szerint éppen a mellékutcákban szabad parkolóhelyet kereső – autók, amik szintén balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. A kerékpárosok nagy többsége azt hiszi, a biciklis sáv megvédi, elsőbbséget biztosít neki, de ez csak az elkülönült, kiépített, s nem a felfestett, járműforgalom elől elvett területre helyezett kerékpárúton érvényes.

Erdélyi Mihály, az egyik budapesti kerékpáros civil egyesület vezetője szerint a körúti forgalom továbbra is veszélyes a rutintalan bringásokra, akik most már kétszer két sávnyi autótömeg mellett kerekezhetnek majd, ami kétszer akkora levegőszennyeződést is jelent. A nagykörúti kerékpársáv biztonságáért felelős biciklis rendőrjárőrök tagjai is elmondták a Magyar Nemzetnek, a reggeli, délutáni csúcsforgalomban így is nagy volt a kipufogógáz koncentrátuma, nem egészséges ilyen környezetben biciklizni. A kerékpáros szervezetek aktivistái most is inkább a kisebb, akár lezárt mellékutakra terelt kerékpáros forgalmat részesítenék előnyben, ezek biztonságosak, tisztább levegőjűek.

Arról nem beszéltek a főváros illetékesei, hogyan oldják meg, hogyan, hol pótolják az új kerékpáros sáv kialakítása folyamán elvesztett parkolóhelyek gondját.

Ezt csak új mélygarázsokkal, parkolóházakkal, üres telkeken kialakított fizetős parkolókkal lehetne megoldani, amik ráadásul ma is olcsóbbak mint a budapesti utcai parkolás. Nem jó gondolat arra számítani, hogy a kerékpáros közlekedés támogatásával több autós fog majd inkább nyeregbe pattanni, hisz az iskolába nem lehet így vinni a gyerekeket, bevásárolni nem lehet kerékpárral és így tovább. Ráadásul itt az ősz, jön a hideg, az eső, aztán a hó, a kerékpárok tavaszig a tárolókba kerülnek, az eddig bringázóknak csak a fele választja majd a tömegközlekedést, a többiek visszaülnek az autóikba.

Korábban:

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára valószínűnek tartja, hogy vissza fogja vonni a főváros a sávlezárásokat, amelyek „ellehetetlenítik a budapesti közlekedést.”

Az államtitkár hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy fogalmazott:

csak az a kérdés, hogy ezt mikor teszik meg, iskolakezdés előtt vagy pár nappal később, amikor kiderül, hogy nem működik.

Fürjes Balázs emlékeztetett: a Karácsony Gergelynek írt levelében arra kérte a főpolgármestert, hogy még az iskolakezdés előtt szüntesse meg a sávlezárásokat.

Az emberek a koronavírus-járvány miatt kerülik azokat a helyzeteket, amikor sok emberrel kell együtt lenniük, ezért

aki teheti, autóval közlekedik majd önmaga és a családja védelméért

- vélekedett az államtitkár, aki emiatt attól tart, hogy

a sávlezárások óriási dugókat, baleseteket okoznak majd Budapest legforgalmasabb útvonalain.

Hangsúlyozta: ráadásul, ha a több mint 10 éves átlagéletkorú autókat dugók és sebességhatárok lassítják, nő a légszennyezés és fokozódik a klímavészhelyzet.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Karácsony Gergely előzetes konzultáció nélkül vezette be a sávlezárásokat. Most, egy „rosszul összerakott, gyors” kérdőívvel nem lehet helyettesíteni az előzetes konzultációt a budapestiekkel – értékelt Fürjes Balázs.

A parkolósáv helyett legyen kerékpársáv a Nagykörúton!

Fürjes Balázs hétfőn a Twitteren azt írta, a kerékpársávot úgy kell kialakítani, hogy a boltok töltését és a mozgáskorlátozottak parkolását továbbra is biztosítani lehessen.

Az államtitkár azt kérte, hogy a tanévkezdés előtt adják vissza az elvett sávot az autósoknak, a parkolók helyetti kerékpársávról pedig legyen előzetes, érdemi párbeszéd és készüljön szakmai hatástanulmány.

Borítókép: biciklisek a fővárosi Nagykörúton kialakított ideiglenes kerékpársávon 2020. május 23-án