Elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet a román szenátus

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

A kedden nyilvánosságra került fejleményért a képviselőház elnöki tisztségét betöltő, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) vezető Marcel Ciolacu a kormányt hibáztatta, amely késve véleményezte a tervezetet. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis ezek után szerdán szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a PSD-t, hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”, azt sugallva, hogy a PSD a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött titkos megállapodás alapján szervezett egy „mérgező többséget” a parlamentben, és tudatosan segített be az autonómiatervezet elfogadásába.

Iohannis megszólalására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közleményben reagált, hisztérikusnak, államelnökhöz méltatlannak és gyűlöletkeltőnek nevezve azt. A magyar politikus hozzátette, hogy a román elnöknek „elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért”.

A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott

törvénytervezet helyreállítaná a székely székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is

a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.

A szerdai szenátusi vitán

a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték,

ugyanakkor egymást vádolták „árulással” a képviselőházi malőr miatt.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott:

tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra, majd felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

A végleges döntést hozó szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést. A koronavírus-járvány miatt a szenátorok többsége nem volt jelen az ülésen, szavazatukat telefonon keresztül jelentették be az ülésvezetőnek.

A név szerint voksolás több időt vett igénybe, mint a tervezet vitája.

Az autonómiatervezetet kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója támogatta.

Bárki kiállhat a székely autonómia mellett: irdala.hu

Mint az a román szenátus mai döntéséből is nyilvánvaló, autonómiatörekvéseiben aligha számíthat a székelység a román fél jóindulatára. Ezért is fontos az az európai polgári kezdeményezés, amelyet még tavaly ilyenkor a Székely Nemzeti Tanács indított útjára. Az európai nemzeti régiókért meghirdetett petíció lényege, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló európai uniós kohéziós források elosztásánál az európai régiók nemzeti jellegzetességeire is legyenek tekintettel Brüsszelben. Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult, és idén május 7-éig egymillió szignó szükséges legalább hét tagállamból ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel.

A kezdeményezés sikere nagyban hozzájárulhat az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti közösségek, így a kisebbségi sorban élő magyarok megmaradásához, és jelentős lépés lehet egyúttal a székely autonómia megvalósulása felé vezető úton is. A petícióhoz az irdala.hu oldalon keresztül bárki csatlakozhat.