Egyre feszültebb a japán-dél-koreai viszony

A dél-koreai legfelsőbb bíróság arra kötelezett tavaly két japán céget, hogy fizessen kártérítést az egykor kényszermunkára hajtottaknak. Ez váltotta ki a diplomáciai vitát a két ország között. Japán viszont arra hivatkozik, hogy a kártérítés ügyét a két ország már rendezte 1965-ös szerződésükben, amelyben egyúttal felvették egymással a diplomáciai kapcsolatot, ezért érvénytelennek tartja a bírósági ítéletet. Japán azt javasolta júniusban, hogy a kompenzációs vita megoldására hozzanak létre egy nemzetközi döntőbíróságot, és csütörtök éjfélig adott határidőt Szöulnak arra, hogy elfogadja a javaslatot. Dél-Korea azonban elutasította azt, mondván, hogy a vitát kizárólag a két országnak kell rendeznie diplomáciai úton.

Kono Taro japán külügyminiszter közölte pénteken Nam Gvan Pjo dél-koreai nagykövettel, hogy az elutasítás „nagyon sajnálatos”, és szerinte Szöul ezzel megsérti a nemzetközi jogot. Később pedig közleményt adott ki, miszerint Tokió „intézkedéseket fog hozni a helyzet komolysága miatt”. Nem részletezte, hogy milyen intézkedésekre gondol, de a Yonhap hírügynökség szerint ezek további kereskedelmi korlátozások lehetnek, minthogy Tokió már vezetett be ilyeneket Szöul ellen július elején.

Szöulban pénteken egy 78 éves férfi a japán nagykövetség előtt felgyújtotta magát az autójában, majd kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. A rendőrség közlése szerint a férfi tette előtt telefonon felhívta egy rokonát, és elmondta neki, hogy mire készül. A rokonok beszámolója szerint a férfi apósával is kényszermunkát végeztettek a japán gyarmati uralom alatt, amely 1910-től 1945-ig tartott.