Déry Tibor fordított látásmóddal mutatja meg a jelen lehetetlenségét

Nyíregyháza - A szerző egy különös jövő torz tükrében bírálja a jelent.

Az április 17-18-ai konferencián, amelynek a Nyíregyházi Állatpark lesz a helyszíne, Takács Miklós irodalomtörténész (PhD, Debreceni Egyetem) Déry Tiborról tart előadást, és úgy véli, az író életműve több figyelmet érdemelne az utókortól. „Hosszú és kalandos élete során sokféle stílusban és műfajban alkotott, emiatt nagyon nehéz beskatulyázni. Ő is 1956 hőse, s nemcsak azért, mert szervezte azt a Petőfi Kört, amiért hároméves börtönbüntetést kapott, hanem azért is, mert a Rákosi-korszakot anatómiai pontossággal örökítette meg az utókornak, többek között a Niki című regényében. Ez, és a Szerelem című novella méltán lehetett sok iskolában kötelező olvasmány, hiszen tettének bátorsága, hogy már akkor és ott megírta a diktatúra természetrajzát, csakis Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságróljához hasonlítható.

Gyermeki szemszögből

Teljesítménye összemérhető egy világirodalmi klasszikussal is, Günter Grass Bádogdobja pár évvel később ugyanis ugyanazt a megoldást alkalmazza, mint Déry a Nikiben: mindketten békaperspektívából láttatják a magyar, illetve a német történelem egy-egy igen sötét szakaszát.

Grassnál Oskar Matzerath örökre gyermek marad, s így egy gyermeki szemszögből látjuk azt, amit Dérynél a kutya szemével. Ennek köszönhetően mindenre rácsodálkozik az olvasó, még arra is, amit jól ismert előtte, mert ez az elképzelt külső nézőpont még a legismerősebb dolgot is idegenként tárja elénk. Pedig egy nem is annyira ismeretlen hagyományból merít a szerző, az állatmesék mellett rettentően gazdag a modern irodalomban is a „kutyairodalom”.

Azért is kár, hogy fő műve, a G. A. úr X-ben sem kapta meg az őt megillető helyet. A börtönévek alatt, ceruzával írt remekmű a Nikitől csak látszólag eltérő trükkhöz folyamodik, az ott mintaként használt negatív utópia műfaja szintén egy megfordított látásmóddal mutatja meg a jelen lehetetlenségét, valójában egy különös jövő torz tükrében bírálja azt.

Élete végén viszont ő kerül olyan helyzetbe, ahol talán a végeredmény fordítottját szerette volna eredetileg: hetvenhét éves aggastyánként jelenteti meg a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényét, nem titkolva, hogy a hippikultúra bírálatát akarja ezzel adni, amivel ellentétes módon viszont azonos címmel egy olyan musical készült, amely maga is népszerűsítette ezt az életformát-életérzést.

Ritkán játsszák

Déry nevét őrzik, hiszen művei alapján készült a Makk Károly által rendezett Szerelem és a Fábri Zoltán-film, a 141 perc a befejezetlen mondatból, mindkettő a hetvenes évekből. Azóta nem nagyon filmesítették műveit, sőt, színházban is ritkán játsszák színműveit, de prózáiból készült színpadi adaptációról is alig lehet hallani. Nem szükségszerű, hogy így legyen, a modern magyar irodalom ezen nagy egyéniségét újra fel kellene fedeznie a nagyközönségnek is.

KM