Nyíregyháza - A rendeletalkotás már megtörtént, az önkormányzatok a rajtvonalon. De kérdés még mindig akad bőven.Mostanra elvileg már mindenhol megalkották a települési szociális támogatásra vonatkozó szabályokat. Körbenézve a megyében, hogyan is érinti az önkormányzatokat a változás, igen vegyes képet kaptunk. Van, ahol ugyanúgy az állam finanszírozza, mint eddig. Van, ahol játszva bevállalják a befolyó iparűzési adókból. Bizonyos helyeken egyszerűen azt sem értik, mire volt jó ez az egész.

Másutt pedig szívják a fogukat, hogy még a maroknyi lakosságot se fogják tudni támogatni, mert nem nagyon van miből.

Pillanatnyilag egyetlen dolog biztos, hogy a puding érintetlen, a kóstolás áprilistól kezdődik.

Várjuk a 112 milliót …

Tuzséron egy 1500 fős roma lakosság körében kell segítséget nyújtani. A mélyszegénység bizonyos családokban leírhatatlan. Mivel állami normatíva nélkül saját erőből aligha képesek mindent megoldani, alaposan lecsökkentették a támogatások mértékét.

– Ebből még feszültség is lehet, de nem tudunk többet adni – mondta el Ferkovics Tibor polgármester.

– Egyébként felelősen gazdálkodó önkormányzat voltunk eddig is, s éppen ettől kerültünk hátrányos helyzetbe. Csaknem két éve várunk arra a 112 millióra, amit adósságkonszolidációra nem szoruló településként kellett volna megkapnunk az államtól.

A közmunkát preferálták

Érpataknak sincs túl sok saját bevétele, ezért az önkormányzat nem segélyt osztogatott eddig sem, hanem a közmunkaprogramba próbálta bevonni a hátrányos helyzetűeket.

– Csakhogy azt is visszaszorították – nyilatkozta Orosz Mihály Zoltán felháborodva. – Mintha mindez egy jól megkomponált pusztítási terv része lenne. Az önkormányzatok sanyargassák csak tovább a már amúgy is kivéreztetett lakosságot, az ide szánt pénz meg masírozik az államadósságba. Egyelőre az ügysegédi rendszert sem látjuk tisztán. Ha a nagykállói járásból vonnak el munkaerőt, ahová inkább tenni kellene, akkor nemigen oldottak meg semmit. Véleményem szerint most is a sokat emlegetett szubszidiaritás elve sérül: megint nem helyben dönthetünk a sorsunkról, hanem egy személytelenül gyámkodó rendszernek leszünk kiszolgáltatva – sorolta a polgármester.

Megszigorított feltételek

– Sokáig azt hittem, hogy a kormány több időt hagy majd az átállásra – mondta Nyírbátor első embere. – S bár bennünket is megleptek az események, nálunk szinte minden marad ugyanúgy, ahogyan korábban volt.

– Persze, mégiscsak elestünk egy százmilliós állami normatívától, ezért mostantól jobban megnézzük, kinek adjuk a lakosság adóban befizetett pénzét. Erőteljesen megszigorítottuk az adhatóság feltételeit, nagyon alapos környezettanulmány alapján döntünk a rászorultságról – nyilatkozta Máté Antal.

Sokszínű a paletta

Dombrádon ugyan alig van saját bevétele az önkormányzatnak, de az állami hozzájárulásnak köszönhetően olyan támogatási formákat is be tudnak majd vezetni, amilyenekről 8–10 évre visszamenőleg se lehetett hallani a településen.

– Szerencsére sokszínű lett a palettánk. S hogy ügyfeleinknek – akik eddig se folyószámlára kapták a pénzt – ne kelljen Kisvárdára utazniuk, az ügysegédi rendszerre is számítunk. Remélem, megbirkóznak majd a megyei szinten is hatalmas iratanyaggal – avatott be a helyi állapotokba Kozmáné Kasza Veronika polgármester.

Matyasovszki József

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát...

Tuzséron lakhatási támogatásra, gyógyszersegélyre és temetési támogatásra fordítanak egy kevéske pénzt a jövőben. A temetkezés költségeit százezer forintig terjedő kamatmentes kölcsönnel is megtoldják, ha szükséges. Bevételük jelentős részét mintegy 8–10 jól működő vállalkozás adójából nyerik. Dombrád önkormányzata közel 54 milliót kapott az államtól, amiből telik lakhatást elősegítő és beiskolázási támogatásokra, pályázati önrészre, Start mintaprogramra, s másféle térítési díjakra is. A kb. 4200 fős településen közel négyszázan szorulnak ellátásra.

Érpatakon 100 és 150 fő között mozog évente a segélyre szorulók számaránya, akiket eddig is leginkább a közmunkaprogramon keresztül próbáltak visszavezetni a munka világába. Nyírbátorban 44 ezer forint az egy főre eső iparűzési adó, ami 150 millióval több a korábbi évek bevételéhez képest. Ebből finanszírozzák majd a lakhatási támogatást, a méltányossági közgyógyellátást, a gyógyszertámogatást és az egyéb rendkívüli segélyeket.