Monográfiában megyénk népművészete

Nyíregyháza - Ha meglátunk egy vaskosabb kiadványt, sejthetjük, hogy sok munka van mögötte. Ezt gondolhatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete című monográfia láttán is, azt azonban aligha tételeznénk fel róla, hogy több mint 10 éves munka gyümölcse. Ha pedig még azt is tudjuk, hogy egy országos sorozat részeként már 1987-ben megkezdődtek az előkészületek és a gyűjtőmunkák, akkor minden elismerésünk a kitartásért a szerzőknek és a szerkesztőknek.

Minderről szó volt szerdán azon a múzeumi rendezvényen, amelyen bemutatták a közelmúltban megjelent, megyénk népművészetét részletesen bemutató könyvet. Köszöntőjében dr. Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója arról szólt, hogy az intézmény is fontosnak tartja a megemlékezést a magyar kultúra napjáról. Éppen ezért időzítették mostanra a bemutatót, valamint egy kis kiállítást is összeállítottak Kölcsey Ferenc tiszteletére. Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere méltatásában úgy fogalmazott, hogy ez az új monográfia az utóbbi idők egyik legjobb összefoglalása megyénk népművészetének. Mint mondta, büszke arra, hogy a Jósa András Múzeum felvállalata a kiadványt, megteremtette anyagi vonzatát, hiszen a szerzőknek, a tördelőknek, a nyomdai dolgozóknak köszönhetően nagyon szép, igényes munkát tarthatnak az érdeklődők a kezükben.

Magát a monográfiát dr. Ratkó Lujza etnográfus, a kötet szerkesztője ismertette. Bevezetésként felidézte, hogy 1987-ben Népművészeti örökségünk címmel az Európai Könyvkiadó indított el egy országos sorozatot. Az eltelt huszonnyolc év alatt 10 kötet jelent meg, a tizedik éppen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete.

– A szerkesztői feladatokat 2002-ben vettem át, s igyekeztem felpörgetni a munkálatokat. A téma sokoldalúságát és részletes feldolgozását jelzi, hogy végül csak mostanra sikerült megjelentetni a monográfiát – utalt az előzményekre a szakember. – Szerencsére gazdag a megye népművészeti értékekben, s a teljesség igénye érdekében sok anyaggyűjtésre és fotózásra volt szükség. Építhettünk a megyei népművészeti felmérésre, a megyei múzeumok és tájházak anyagára, az iskolai és községi gyűjteményekre, a magángyűjtők kincseire. Természetesen a sok utazáshoz és kutatáshoz, a kötet kiadásához anyagi források is kellettek. A pályázatoknak köszönhetően anyagi támogatást kaptunk amegyei önkormányzattól, az országos Tudományos Kutatási Alaptól, a Nemzeti Kulturális Alaptól.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország január 22-i számában.