2015.01.09. 10:23
Fájdalmak és vágyak alkották meg a Tűzpróbát
Nyíregyháza - A Móricz Zsigmond Színház társulata január 17-én mutatja be Heinrich von Kleist Tűzpróba avagy a heilbronni Katica című lovagdrámáját Keresztes Attila rendezésében.
Nyíregyháza - A Móricz Zsigmond Színház társulata január 17-én mutatja be Heinrich von Kleist Tűzpróba avagy a heilbronni Katica című lovagdrámáját Keresztes Attila rendezésében.A közönség jól ismerheti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgató-főrendezőjét, hiszen az elmúlt években két nagyszerű előadást is rendezett Nyíregyházán: ő állította színre Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak, illetve a János király című darabokat. Azt mondja, mind a két munka megajándékozta őt szép találkozásokkal és nincs ez másként most sem.
– Másfél évtizede dolgozom művészeti igazgatóként, így tudom, hogy mekkora ajándék egy ilyen társulat! Minden színházi alkotónak ez az álma: olyan művészekkel dolgozni, akik összeforrott csapatként tudnak működni, ami egy sikeres társulatépítés eredménye.
Keresztes Attila azt mondja, a Tűzpróba egy csodálatos romantikus lovagdráma, ami bár kétszáz éve keletkezett, ma is aktuális, hiszen a műben megjelenő túlfűtött érzelmek, a cselszövések, vagy éppen a szerelem és a hit azóta is az életünk részei.
– Kleist munkássága a klasszicizmus és a romantika korának a jegyeit is magán hordozza, de ismerve az életét, azt kell mondjuk, nem is születhetett volna máskor. Egy – az egész lényét meghatározó – reménytelen szerelem miatt lett öngyilkos, és amikor eldöntötte, hogy véget vet az életének, kétségbeesetten partnert keresett az öngyilkossághoz; az utolsó perceit sem akarta egyedül tölteni. Az ő fájdalmai és vágyai alkották meg a Tűzpróbát, amiből csodás irodalmi ékszer lett. S hogy mire számíthatnak a nézők: mesére, romantikára vagy történelmi lovagdrámára?
– A lovagkor valójában ürügy – mondja a rendező –, az a szerepe, hogy megteremtse azt a környezetet, amiben a történet a lehető legjobban megjeleníthető. A díszletek és a jelmezek is a középkort idézik, amelynek minden csodája megjelenik majd a darabban, ahol a zenék a lélek hangját jelzik, a szöveg pedig lehetőséget ad a humorra is.
A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország január 9-ei számában.