A borzalmak ma is élő tanúi

Nyíregyháza - A haláltábor felszámolásának évfordulóján nyílik meg a kiállítás a zsinagógában.

A hétköznapokon az élete azon múlt, hogy a tüdejébe oxigén áramoljon. E percben azonban azért imádkozott, hogy a beszívott levegő hang nélkül simuljon a légcsövéhez, nehogy a padlóhoz feszített mellkasán át megneszelje az SS-tiszt, aki azonnal agyonlőtte volna, ha észreveszi a faágy alatt megbúvó nyíregyházi Markovics Gyulát. Mindez Auschwitzban történt hetven évvel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg érkezése előtt a német katonák igyekeztek eltüntetni a tábor nyomait.

A borzalomról tanúskodó romok között a túlélő történetei is kísérték Janics Attila fotóst, akinek képeiből a felszámolás évfordulóján, január 27-én nyílik kiállítás a nyíregyházi zsinagógában.

– Először Schram Andrást kísértem el a táborba 2013-ban – kezdi a nyíregyházi fotográfus, akinek képei lapunkban is gyakran megjelennek.

Kerekké válni

– Nyomasztó volt, nem akart fogyni az út, és nem szűnt a fejemben a gondolat, hogy több millió ember milyen körülmények között tette meg ezt annak idején.

Később elindult a második, immár saját kiállítási anyagához szükséges fotókért. „Az érzéseid vezessenek, figyeld a jeleket, amelyek körbevesznek, és fogod tudni, hogy melyik út jó neked.” – mondta András szakmai instrukciók helyett, és igaza lett.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország január 22-i számában.