A magyar nyelv napja, avagy miért vonja fel a fejvadászcég képviselője a szemöldökét...

Nyíregyháza - Az Országgyűlés 2011-ben november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre.

– Nagy öröm, hogy a magyar nyelv hetén kívül van még egy alkalom, a magyar nyelv napja, amikor anyanyelvünkre fordíthatjuk a figyelmünket. Az érdeklődés iránta nagy, kis humorral azt mondhatjuk, hogy kilenc és félmillió nyelvművelő országa vagyunk. Ezt nemcsak a személyes megkeresések igazolják (nap mint nap fordulnak hozzám helyesírási és nyelvhelyességi kérdésekkel), hanem az is, hogy a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodához naponta legalább tíz kérdés érkezik! – mesélte dr. Minya Károly főiskolai tanár.

A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében dolgozó jeles nyelvész lapunk kérdésére, milyen központi, aktuális nyelvi-nyelvhasználati problémákkal szembesülünk napjainkban, így válaszolt: – Az egyik legfontosabb feladatunk a szaknyelvújítás. Szükség van rá, hiszen a magyar nyelv versenyképességének fenntartása azt kívánja, hogy folytatódjék az anyanyelvű tudományművelés, tudományos képzés és ismeretterjesztés. Azaz a legújabb fejlesztéseknek, találmányoknak, eszközöknek eljárásoknak szüksége van a magyar elnevezésre. Csak egyetlen példa: a Bankszövetség pályázatot írt ki a PayPass kártya magyarítására, a nyertes az érintőkártya lett.

A fiatalok internetes és mobilkommunikációját firtató kérdésünkre dr. Minya Károly meglepő választ adott. – Fogadjuk el a legújabb, úgynevezett írott beszélt nyelvi kommunikációt, a jellegzetes rövidítésekkel és a sajátos helyesírásukkal együtt! A szókincskutató ugyanakkor hozzátette: fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy emellett el kell sajátítaniuk a sztenderd helyesírást és nyelvhasználatot is! – Ugyanis, ha valaki az érettségi dolgozatban entert ír oda, ahol új bekezdést indít, vagy netes helyesírással és szóhasználattal készíti el az önéletrajzát, pályázatát, ne csodálkozzon, ha a tanára vagy a fejvadászcég képviselője felvonja a szemöldökét, és kijelenti: kommunikációs hátrányban van...

További részletek a Kelet-Magyarország november 13-ai számában.

- Palicz István -