Trianon ellenére a magyarság megőrizte egységét

Nyíregyháza - A megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal a nyíregyházi önkormányzattal közösen rendezett ünnepséget a nemzeti összetartozás napja alkalmából szerda délután a megyeházán.

– Hiszem és vallom: az is a magyar nemzethez tartozik, aki a határainkon túl él. A nemzet egy nagy család, amelynek a tagjai akkor is összetartoznak, ha éppen egymástól távol élnek – kezdte beszédét Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere. Szólt arról is, hogy a magyar népnek bőven jutott a sorscsapásokból, de mindig felállt.

Megemlékezett azokról, akiket magyarságukért sérelem ért, s tiszteletét fejezte ki azok iránt, akik a határainkon túl azért dolgoztak, hogy a magyarság megmaradjon és megerősödjön. Visszakanyarodva a nyitó gondolatához, hogy minden magyar része az egységes magyar nemzetnek, elmondta: az elmúlt években 70 alkalommal 12 ezer határon túli magyart honosítottak Nyíregyházán.

Trianon mindenki számára fájdalmat jelent, ugyanakkor a nemzeti összetartozás napja reményt ad, erősíti a jövőbe vetett hitünket – jelentette ki Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Utalt arra, hogy bár korábban is voltak vesztes csatáink, azonban a nagyhatalmi érdekek szerint alakított trianoni békediktátum megbénította az országot, hiszen a történelmi Magyarország területének és lakosságának 2/3 részét elvesztette. A jövőt az egységben gondolkodás jelenti, a közös ügy jelenti azt a cselekvési programot, amelyért dolgoznia kell mindenkinek. Ennek szellemében döntött úgy az országgyűlés 2010-ben, hogy június 4. a nemzeti összetartozás napja legyen, s ez a gondolat határozza meg a jövőbe mutató feladatokat – tette hozzá a közgyűlés elnöke.

Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő a zárógondolataiban kiemelte: Trianonra emlékezünk fájó szívvel, ugyanakkor ünnepeljük a magyar nemzet megmaradását, újrakezdését, egységbe kovácsolódását. A nagy nemzeti katasztrófák összes vonásait egyesítette magában Trianon, az ott történt igazságtalanságot nem szabad elfelejteni. Igazi próbatétel volt, hiszen arra a kérdésre kellett a magyarságnak megadnia a választ, hogy vajon megmaradunk-e. 1920 után az ország talajt vesztett, egyedül maradt, a kétségbeesés uralkodott el mindenkin.

– Ma már kijelenthetjük, hogy Trianon ellenére a magyarság megőrizte egységét, a kettős állampolgárság elfogadtatása pedig igazi sikertörténet: négy év alatt 600 ezren kérték a magyar állampolgárságot. Bár szívükben, lekükben, nyelvükben, történelmükben, hagyományaikban mindig magyarok voltak a határainkon kívülre rekedtek, a honosítással pedig már közjogi értelemben is magyarok – nyomatékosított a honatya.

Az ünnepi megemlékezésen közreműködött a Cantemus Fiúkórus, a Krúdy Gyula Gimnázium diáksága, Czegle Noémi (Kölcsey Ferenc Gimnázium), a Szatmárnémeti Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület kamarakórusa.

A múlt felidézése után az emlékezés résztvevői megkoszorúzták a megyeháza falán lévő emléktáblát.