Utca a telep peremén, ahol megállt az idő

Nyíregyháza - Novemberig két kútból hordták a vizet az utca lakói, amíg az egyik el nem romlott. Eláll a szavunk, amikor bekanyarodunk a szűk és latyakos utcába. Mintha évtizedeket ugrottunk volna vissza az időben, és nem a megyeszékhely egyik forgalmas lakótelepi övezetének peremén parkoltunk volna le, hanem egy elfeledett, szegény faluban, ahol negyven esztendeje megállt az idő. Ez a Gerliczky Mihály utca, egy a Keleti Lakótelep pusztulásra ítélt szegletéből. Steinekker András az utca közepén áll a bokáig érő koszos hóban, míg kikászálódunk a kocsiból, elénk siet. Beszélgetünk, közben többször lelassít mellettünk egy-egy autó. András csak int a benne ülőknek: semmi gond, mehetnek tovább. Ő vállalta magára, hogy lakóhelye szószólója lesz.

– Nézzenek csak körbe – tárja szét a karjait tanácstalanul Steinekker András.

– Az utcában két közkút van, mindenki innen hordja a vizet vödrökben, lavórban, amiben csak tudja, mert nem vezették be a lakásokba. Néhány hónapja az egyik elromlott. Szóltunk az önkormányzatnak és a képviselőnek, azt mondták, hogy megcsinálják, de azóta sem jött senki. Több mint harminc család hordja ebből az egy szem kútból a vizet. Ez embertelen! – rázza a fejét elkeseredetten András. Ő hétköznap munka után a munkahelyén zuhanyzik, míg a családtagok a kútról hozott vizet felmelegítve, teknőkben mosakodnak. Forgótárcsás mosógépük van. Ahhoz, hogy a színeset és a fehéret tisztára mossák és kiöblítsék, körülbelül tízszer kell fordulnia két vödörrel. Rámegy a napjuk, de nem tehetnek mást.

Az érintett kerület képviselője, Mussó László elmondta: a Nyírségvíz vizsgálata alapján a kutat megrongálták, a helyreállítás költsége pedig közel negyedmillió forint, de amint lehetőség lesz rá, elkezdik a javításokat.

(A teljes cikket elolvashatja a Kelet-Magyarországban vagy a Kelet.hu-n.)