Keserű komédia a királyokról

Véres történet. Gyilkosság, ármány, aljasság. Manipuláció, számítás. Elvetemültek küzdelme a hatalomért. Középkor. Mi közünk van nekünk mindehhez? Mi közünk van Földnélküli János és Fülöp, francia király tizenharmadik század eleji viszályához? Anglia és Franciaország háborúihoz? Semmi. Egészen addig, amíg el nem gondolkodunk Shakespeare 1596 tájban keletkezett drámájának Dürrenmatt általi átdolgozásán.

A hatalmi játszmák

Mert a svájci, német ajkú Friedrich Dürrenmatt 1968-ban írott keserű komédiája olyan tartalmak hordozójává lett, amelyeknek igazsága már nemcsak az 1199 és 1216 között uralkodott János király korára jellemző, hanem a következő századok, hovatovább napjaink világára is. Ezt a közös felismerést, a szörnyűségekből és a tanulságokból származó közös részesülést hatásos színházi ötletekkel, a morbid humor fénytörésében mutatja meg Keresztes Attila izgalmas színpadi munkája.

Keresztes értő módon, mérsékelt dramaturgiai beavatkozásokkal nyúlt a szöveghez, amely a hatalmi játszmák elrettentő dimenzióiban a mindenkori politikacsinálók cinizmusát, rettegő hatalomakarását viszi a végletekig. A Krúdy Kamaraszínpadon megelevenedő történelmi játékban nem a Plantagenetek és a Capetingek harca az érdekes, hanem a politika és a történelem alakulásrendjének kíméletlen, ironikus-groteszk rajza.

Tükröt tart

A nyíregyházi János király atmoszféráját nagyban meghatározza Fodor Viola látványterve: a Krúdy Színpad terébe beépített, fekete falú, középen hatalmas asztalt, a háttérben óriási tükröt alkalmazó díszlet nem pusztán a halál, illetve a pokol képzetét társítja a látványhoz, hanem a shakespeare-i ars poetica jegyében „tükröt tart mintegy” elénk. Miközben nézzük a véres históriát, magunkat (is) a riasztó világ részeiként látjuk. Bianca Imelda Jeremias (többnyire) fekete-piros jelmezei szintén az élet és halál közötti borzongás felerősítői.

Keresztes Attila biztos kézzel teremti meg a félelmetes, hitszegéssel és orgyilkossággal zsúfolt dürrenmatti látomás kereteit. Petneházy Attila János királyként pályája legjobb alakítását nyújtja. Ugyancsak rendkívül jó Illyés Ákos a Fattyú, Vicei Zsolt Fülöp király, Nagyidai Gergely Lipót, Széles Zita Konstancia, Koblicska Kálmán Pandulpho, Petneházy Bence a gyermek Arthur, Éry-Kovács Zsanna Kasztíliai Blanka, Kameniczky László Eleonóra királyné szerepében. (Vele kapcsolatban merül föl a gondolat: ebben a világban senki sem azonos önmagával...) A kísérteties János király (zeneszerző: Boros Csaba) nyugtalanító, ám a végén felszabadító előadás: a történelem örök mozgató erőit láttatja.

Karádi Zsolt