Jegyzet: Hulljon a férgese!

Hétfőn eldőlt, hogy a kormány nagyobb teret kíván adni a kamaráknak a felnőttképzési intézményeket érintő állami támogatások elosztásában. Valljuk be férfiasan, ezzel a döntéssel igen komoly felelősséggel járó kötelezettség kerül át a kamarák vállára. Hisz az állami pénzek és az adóforintok elosztása hatalom, de egyben mázsás terhet is jelent, amivel lehet élni, de visszaélni is - Tarnavölgyi Gergely jegyzete.

A szakképzésben közreműködők már évek óta azon dolgoznak, hogy az iskolai rendszerű képzést végre valóban a piaci igényekhez igazítsák, és ezzel keresetorientált képzést biztosíthassanak a fiataloknak. Ezt a szemléletet lenne célszerű a felnőttképzésbe is átültetni, továbbvinni. Nem egy utolsó szempont, hogy egy jól működő felnőttképzési rendszer esetében kevesebb lenne a segélyből tengődők száma. Cél lehet továbbá, hogy a munkára képes, de jelenleg csak szociális segélyben részesülők szaktudást szerezzenek és kompetenciákat sajátítsanak el, képzeletbeli ajtót nyitva nekik ezáltal a munkaerő-piacra. Felértékelődik a felnőtt- illetve szakképzés jelentősége akkor is, ha a felsőoktatási „papírgyárakra”, vagy a diplomás munkanélküliségre gondolunk.

Visszatérve a kamarák új szerepére. Friss jogosítványukkal nagy fába vágják fejszéjüket. Biztos, hogy „forráselosztó” feladatkörük révén egyes intézmények levesébe „beleköpnek” majd. Mert ne legyünk álszentek: mint minden területen, a felnőttképzésben is voltak/vannak olyan kóklerek, akikbe eddig is feleslegesen pumpálta az állam az apanázst. Ha már ezeket kiszűrik, nem volt felesleges a törvénymódosítás.

- Tarnavölgyi Gergely -