A táskás emberek ugrásra készen állnak

Nyíregyháza - Éppen úgy fogjuk megvédeni a magyar termőföldet és ezzel a magyar gazdálkodókat, ahogy azt teszik nyugat-európai országok a saját földjeikkel és gazdáikkal – nyilatkozta szerkesztőségünkben dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, megyénk 4. sz. választókerületének országgyűlési képviselője.

Az élelmiszeripari feldolgozók kérésére országos körútra indult. Mivel keresték meg Önt?

Dr. Budai Gyula: Általánosnak mondható probléma megoldásához kértek segítséget: a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt a takarmányárak elszabadultak, 15-20 százalékos költségnövekedést okozva ezzel. Ezt nem lehet áthárítani sem a kereskedőkre, sem a fogyasztókra. Megoldást jelenthet számukra, ha maguk termeszthetnék meg a takarmányt, ezt mi állami földek bérlésével segíthetjük elő. Meg kell adni az esélyt nekik, mert sok embert foglalkoztatnak, komoly integrációs szerepet vállalnak, így a beszállítókkal és üzleti partnerekkel együtt még több embert juttatnak munka- és megélhetési lehetőséghez. A Parlament a földforgalmi törvény mellett tavasszal elfogadja az integrációról szóló törvényt, amely a családi gazdaságokról alkotott külön jogszabállyal együtt adhatja azt az agrárcsomagot, amely versenyhelyzetbe hozhatja a magyar tulajdonú feldolgozókat.

A most frissülő megyei területfejlesztési stratégia egyik pillére az agrárgazdaság reaktiválása. Milyen esélyek mutatkoznak erre?

Dr. Budai Gyula: Az elmúlt húsz évben a hazai feldolgozóiparban semmiféle beruházás nem történt, s ’98-ig a magyar feldolgozóipar 80 százalékát eladták, a maradék 20 százalék évről évre a túlélésért küzd. Ezek megerősítése megyénkben döntő jelentőséggel bír. Ne feledjük: az ország almatermésnek kétharmada itt termett, de visszaesett, mint a meggy, cseresznye vagy épp az uborka esetében is – hogy a dohányról ne is beszéljünk, amelyben komoly vita bontakozott ki Magyarország és az EU között. Ebben a megyében 20 ezer ember él dohánytermesztésből, családok ezreinek biztosít megélhetést, 6-7 hónapos munkalehetőséggel, mert ez nagy kézimunka igényes növénykultúra.

A magyar termőföld vásárlási moratóriuma egy év múlva lejár, s a külföldiek dolgát megnehezítő intézkedésekre van, aki azt kérdezi: miért nem engedik működni a piaci mechanizmust?

Dr. Budai Gyula: Ha semmilyen módon és formában nem védjük a magyar termőföldet, és engedjük a piacra dobni, mint egy közönséges árut, akkor a spekulánsok a szó legszorosabb értelmében kihúzzák a lábunk alól a talajt. Már vannak olyan falvaink, ahol a temetőhöz vezető út is külföldi tulajdonba került, és a több generáció óta megszokott helyett más utakon juthatnak el szeretteik sírjához az emberek. A nyugat-európai országok is védik minden létező módon és eszközzel a földjeiket a külföldi befektetőktől, élen járnak ebben a franciák, az osztrákok, a dánok. Az állam első helyen mindenre vételi ajánlatot tehet. Tessék csak megpróbálni Ausztriában földet vásárolni magyarként, hamar kiderül: nem csak kávézó nyitására esélytelen egy magyar vállalkozó Bécsben. A magyar állam 2013-ban eddig ezer hektár terület értékesítésénél élt elővásárlási jogával, konkrétan spekulációs célú értékesítést megakadályozva ezzel, bár akinek az érdekei sérültek, kisajátításról beszél. Ezek olyan területek, amelyeknél papíron magyar a tulajdonos, de valójában osztrák befektetők állnak a háttérben. Ha én kimegyek Ausztriába, és megszegem a jogszabályokat, egy életre kitiltanak még az országból is.

A szankcionálással nálunk sem lesz gond, a jogi eszközök hazánkban is nagyobb teret nyitnak ehhez.

Dr. Budai Gyula: Ez így van. A földforgalmi törvény 2013. július 1-én hatályba lép, és ezzel együtt az új Büntető törvénykönyv is, amelyben önálló tényállásként szerepel: ha valaki zsebszerződéssel szerez tulajdont vagy ad el földterületet, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. S nemcsak az eladó és a vásárló, hanem a szerződést készítő ügyvéd, közjegyző is felelősségre vonható. Az új földforgalmi törvény értelmében az államnak elővásárlási joga van, a bejegyzéshez hatósági hozzájárulás szükséges, és a helyben lakó földműves elővásárlási joga mindenki másét megelőzi. Egy háromszintes garancia van beépítve, hogy megakadályozzuk a külföldiek jogellenes tulajdonszerzését. Szögezzük le nyomban: nem azokkal a külföldiekkel van gond, akik letelepednek, gazdálkodásba kezdenek, munkahelyeket teremtenek, magyar embereket, családokat segítenek a megélhetésben, hanem azokkal, akik pusztán üzleti, kereskedelmi haszonszerzésben gondolkodnak. A társadalmi és nemzeti érdekek ebben az esetben felülírják az egyszerű piaci mechanizmust. Az agrárgazdaság megújítása sem képzelhető el, ha nem tudjuk megvédeni a földterületeket.

Az agrárberkeken túl az Ön nevét a szélesebb közvélemény leginkább az elszámoltatási ügyekről ismerte meg. Ezekben mintha nem sikerültek volna a látványos felelősségre vonások.

Dr. Budai Gyula: A médiát megjárt nagyobb ügyek nagy része jelenleg bírósági szakasznál tart illetve lezárás előtt áll. A mintegy 100 vizsgálatból 62 ügyben büntetőeljárás indult, és közel 100 milliárd forint került vissza az államkasszába. A sukorói ingatlancserében az állami földeket sikerült visszaszerezni, az ügyben érintettek ellen folyik a bírósági eljárás. A moszkvai Magyar Kereskedelmi Központ áron aluli értékestésében befejeződött a nyomozás a felelősök megnevezésével. A honvédelmi tárca előző kormány ideje alatt luxusingatlanokat áron alul megszerző munkatársainak ügye májusban kerül a bíróság elé. Akik a mandátumukat nem arra használták, amire kellett volna, számon kell kérni, természetesen a jogállamiság keretei között. Ha az ügyészség úgy döntött, nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy egy-egy prominens személyiséget a vádlottak padjára ültesse, akkor tiszteletben tartom a döntést, mert – az érintettek állításával ellentétben – jogállamiság keretei között halad az elszámoltatás.

Nem éli meg kudarcként a tábornok per érintettjeinek a felmentését?

Dr. Budai Gyula: Különösnek tartom, hogy ma akkor sem ítélhető el valaki, ha tetten érik. Azt viszont nem értem: ha egy bűncselekmény irritálja a társadalmat, és ha a jogállamiságra hivatkozva a bűn elkövetői megúszhatják tettük következményeit, akkor a társadalom miért nem ad ennek hangot? Én azt vallom: a jogalkotás és joggyakorlat van a társadalomért, és nem fordítva. Miért nem tiltakoznak az emberek, amikor felmentenek nyilvánvalóan korrupt, közvagyont elherdáló, abból meggazdagodó embereket? A tábornok per mellett itt van a Hunvald-ügy és sorolhatnám hosszan a bíróság által furcsamód kezelt ügyeket. Éppen a felmentő ítéletek rendítik meg a jogállamba vetett hitet, s mennek szembe a társadalom morális, erkölcsi alapelveivel megy szembe. S ez nem politikai kérdés.