2013.03.27. 10:58
A magyar-lengyel barátság napja Kurpföldön
– Észak-kelet-Lengyelországba, Kurpföld központjába, Osztrolenkába kapott meghívót a Jósa András Múzeum, hogy ott együtt ünnepeljük a Magyar-Lengyel Barátság Napját március 19-én – tájékoztatta lapunkat dr. Bene János igazgató.
– Észak-kelet-Lengyelországba, Kurpföld központjába, Osztrolenkába kapott meghívót a Jósa András Múzeum, hogy ott együtt ünnepeljük a Magyar-Lengyel Barátság Napját március 19-én – tájékoztatta lapunkat dr. Bene János igazgató. – Nem először járunk már ott, hiszen Osztrolenka mind a magyar, mind a lengyel történelemnek kiemelkedő helye. 1831. május 26-án itt vívott nagy csatát a cári hatalom ellen felkelt lengyel sereg, melynek vezetői közt ott látjuk Henryk Dembinskit, aki az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik hadvezére volt. E csatában ívelt fel egy addig kevésbé ismert tüzér alezredes, Józef Zachariasz Bem neve-híre, aki lovasütegeinek merész előretörésével és gyilkos tüzével mentette meg a visszavonuló lengyel sereget a cári erők megsemmisítő bekerítésétől.
A független Lengyelország az 1920-as évektől kiemelt figyelemmel fordult a felkelés és vezérei emlékének ápolása felé. Mauzóleumot emeltek a csata színhelyén, mely mauzóleum ma az elesett hősök csontjainak őrzőhelye, egyben kiállító tér is, ahol a csata emlékének tárgyai és dokumentumai találhatók. A város főterén ott áll a magyar történelemben Bem Józsefnek, a székelyek Bem apójának mellszobra. E szobornál helyeztük el az emlékezés koszorúját, majd a helybeli Bem József Líceumban részt vettünk az iskola emlékünnepségén. Az ünnepi szónokok Bem és a magyar-lengyel szabadságharcok méltatása mellett arra is kitértek, hogy a két nép barátsága, egymásra utaltsága sok-sok nehéz helyzetben példaértékű együttműködést teremtett.
A térség országgyűlési képviselője ünnepi beszédében arról a segítségről szólt, melyet 1920 tavaszán nyújtottak a magyarok. Szovjet-oroszország lengyelellenes támadásának visszaverésében döntő szerepe volt Magyarországnak, melynek vezetői nem törődtek azzal, hogy Versailles-ban, az akkor ülésező békekonferencián a nagyhatalmaknak mi a véleményük, az első szóra a lengyelek mellé álltak, s az ország teljes lőszertartalékának átadásával az utolsó pillanatban érkezett segítség hozta meg a „visztulai csodát”, a lengyelek győzelmét és az ország megtisztítását a vörös hadseregtől. Ez a segítség, melyről ma már keveset tudunk szintén példa értékű, éppúgy, mint az 1939-es, vagy éppen a lengyelek mellett kezdeményezett tüntetés 1956. október 23-án, Budapesten.
A két nép közös kultúrkörnyezetét, keresztényi gyökereit mutatja meg az a kiállítás, melyet ugyanaznap délután a helyi múzeumban nyitottunk meg. A kétnyelvű tárlat címe: Máriapócs, a magyar Częstochowa. Ez a kiállítás a Varsói Állami Régészeti Múzeum, a varsói Magyar Intézet, a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola együttműködése révén jött létre, s 2013-ban hat lengyelországi város múzeumában mutatják be, majd jövőre magyarországi helyszíneken vándoroltatjuk.
A megnyitóra magyar-lengyel nyelvű, színes katalógus is megjelent a közös keresztény örökségünkről. Reméljük, hogy e kapcsolat az elkövetkező években tovább gazdagodik, még jobban elmélyítve a magyar és a lengyel nép évszázados barátságát.