A globális felmelegedésben kizöldültek az európai hegycsúcsok

Párizs - Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.

A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.

A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.

Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, a 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat.

A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.

"A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában" - közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban - tette hozzá.

- MTI -