Nagyvilág

2013.06.17. 17:08

Érintetlen templomokat rejthet egy most talált ősi kambodzsai város

Phnompen, 2013. június 17., hétfő (MTI) - Soha ki nem fosztott templomokat rejthet egy most felfedezett ősi kambodzsai város, amelyre kutatók egy nemzetközi csoportja bukkant új, légi lézertechnológia segítségével.

Phnompen, 2013. június 17., hétfő (MTI) - Soha ki nem fosztott templomokat rejthet egy most felfedezett ősi kambodzsai város, amelyre kutatók egy nemzetközi csoportja bukkant új, légi lézertechnológia segítségével.

A szakemberek Kambodzsa egyik ködbe burkolózó hegyén, az angkori templomegyüttestől északra találtak a vélhetően 1200 éve virágzó település nyomaira. A kutatók a LIDAR nevű légi lézerszkenner használták, először helikopterről pásztázták végig a területet. A szerkezet adatai nyomán az évszázadokon át rejtőzködő város, Mahendraparvata ősi utcáinak, gátjainak és csatornáinak vonalai rajzolódtak ki - írta a Sydney Morning Herald című napilap.

A lézeres pásztázás eredményei egybecsengtek a korábbi "földi" kutatásokból levont következtetésekkel, így vált egyértelművé, hogy a rejtőzködő település Mahendraparvata, a 802-ben alapított Khmer Birodalom első városa, amely becslések szerint már 350 évvel korábban létezett, mint a évente kétmillió látogatót vonzó Angkor.

A kutatók szerint a Phnom Kulen hegyen álló romváros két tucatnál is több ismeretlen, soha ki nem fosztott templomot rejt. A régészek számára lenyűgöző volt, hogy a hegyen korábban feltárt és elszórtan található 36 romot utak, gátak, tavak és templomok bonyolult rendszere köti össze.

Damien Evans, a Sydney-i Egyetem kambodzsai központjának igazgatója, az expedíció egyik vezetője elmondta, hogy a felfedezés fontos üzenetet tartogathat mai társadalmak számára is. "Látszik, hogy a tájon egyáltalán nem volt növényzet. Vizsgáljuk azt az elméletet, miszerint az erdőirtás és a víztől való függés vezetett a civilizáció bukásához. Talán olyannyira virágzóvá vált, hogy egy ponton túl már nem tudták fenntartani" - mondta a régész.

"Az ősi írásokból ismert, hogy II. Dzsavajarman uralkodónak, a nagy harcosnak volt egy hegyi fővárosa, ám nem tudtuk összerakni a kirakóst" - tette hozzá az expedíció másik vezetője, Jean-Baptiste Chevance, a londoni Régészeti és Fejlesztési Alapítvány igazgatója. A szakember éveken át kutatta csapatával a vidéket, ahol a város nyomait gyanították, ám az őserdő és a föld eltakarta szemük elől a nyomokat.

A felfedezés, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) fog beszámolni, lehetővé teszi, hogy az ásatások nyomán a régészek és történészek többet tudjanak meg az alig ismert civilizáció életéről és bukásának okairól.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!