2012.09.01. 16:22
A cseh katolikus egyház érti Klaus álláspontját a kárpótlás ügyében
Prága, 2012. szeptember 1., szombat (MTI) - A cseh katolikus egyház támogatja Václav Klaus államfő kérését, hogy Petr Necas kormányfő és két helyettese - akik egyben a koalíciós pártok elnökei - adjanak személyes garanciákat arra: a tervezett egyházi kárpótlás nem lépi át a vagyonvisszaadás végső, visszamenőleges időhatárát, azaz az 1990-es évek elején kijelölt 1948. február 25-i dátumot.
Prága, 2012. szeptember 1., szombat (MTI) - A cseh katolikus egyház támogatja Václav Klaus államfő kérését, hogy Petr Necas kormányfő és két helyettese - akik egyben a koalíciós pártok elnökei - adjanak személyes garanciákat arra: a tervezett egyházi kárpótlás nem lépi át a vagyonvisszaadás végső, visszamenőleges időhatárát, azaz az 1990-es évek elején kijelölt 1948. február 25-i dátumot.
"Az elnök úr nyilatkozatát, illetve levelét olyan megfelelő lépésnek tartjuk, amely megnyugtathatja a társadalmat, hogy az 1948. február 25-i dátumot nem lépik át, és hogy az egyházi kárpótlásról szóló törvény összhangban van a többi jogszabállyal" - jelentette ki Dominik Duka, prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje szombaton a dél-csehországi Ceské Budejovicében.
A köztársasági elnök szerdán a miniszterelnöknek és két helyettesének címzett levelében azt írja: nyugtalanítják azok a szakmai és állampolgári vélemények, amelyek szerint a tervezett egyházi restitúció keretében korábban államosított vagyont is visszaadnak az egyházaknak.
Klaus levelében leszögezte: a miniszterelnök biztosítéka alapvetően befolyásolni fogja, hogy parlamenti jóváhagyás esetén aláírja-e az egyházi kárpótlási törvényt.
Az államfő kifejtette: ha a törvény nem tartaná tiszteletben az 1948. február 25-i restitúciós határt, akkor nagymértékben túllépné az állam és az egyházak közti vagyoni problémák rendezésének kereteit.
Egy ilyen törvény "nehezen előrelátható következményekkel teli precedenst teremtene hazai és külföldi személyeknek államunkkal szembeni anyagi követelései számára" - szögezte le Klaus. Bár az államfő konkrétan nem mondja ki, nyilvánvaló, hogy a háború után kitelepített szudétanémetekre gondol, akiknek vagyonát a Benes-dekrétumok alapján kobozták el.
A törvénytervezetet a képviselőház jóváhagyta, de a szenátus elutasította. A szenátus döntése következtében a sokat vitatott és komoly társadalmi vitát kiváltó jogszabály szeptemberben újra a képviselőház elé kerül. A 200 tagú parlamenti alsóházban a kormányoldalnak a szenátus döntésének felülvizsgálatához legalább 101 támogató szavazatra lesz szüksége. A három kormánypárt együttesen jelenleg 100 szavazattal rendelkezik.
Felmérések szerint a cseh lakosság több mint kétharmada ellenzi az egyházi kárpótlást.
- MTI -
